Járulékfizetés a jogviszony megszűnésekor kifizetett juttatások (végkielégítés, szabadságmegváltás) után

Megosztás Tetszik

Társadalombiztosítási járulékot a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származó, járulékalapot képező jövedelem után kell fizetni. Tehát, amikor egy-egy juttatásnál kétely merül fel a járulékfizetési kötelezettség esetében, alapvetően azt kell megvizsgálni, hogy járulékalapot képező jövedelemről van-e szó, illetve biztosítási jogviszony alapozta-e meg a juttatást. Ha mindkét kérdésre igen a válasz, le kell róni a 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot.

Viszonylag egyszerűen eldöntendő kérdésekről van szó, hiszen

– a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokat pontosan meghatározza a Tbj. 6. szakasza, míg

– a járulékalapot képező, illetve járulékalapot nem képező jövedelmek felsorolását a jogszabály 27., illetve 32. szakaszában találjuk.

Fentiek figyelembe vételével kell tehát elsődlegesen dönteni a járulékfizetésről, amit a Tbj. 29-31. szakaszai a következők szerint pontosítanak:

– az esedékességet követő időpontban kifizetett járulékalapot képező jövedelmet (elmaradt követelés) a járulékfizetési kötelezettség megállapításánál arra az évre (időszakra) kell figyelembe venni, amely évre (időszakra) azt kifizették (29. §);

– a biztosítással járó jogviszony megszűnését követően, ezen jogviszony alapján kifizetett (juttatott) járulékalapot képező jövedelmet úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére a jogviszony fennállásának utolsó napján került volna sor (30. §);

– a biztosítás szünetelése alatt a szünetelést megelőzően fennálló biztosítással járó jogviszony alapján kifizetett (juttatott), megszerzett járulékalapot képező jövedelmet (ideértve az olyan bevételt, amelyből jövedelmet kell megállapítani) úgy kell figyelembe venni, mintha annak kifizetésére, megszerzésére a szünetelés kezdő napját megelőző napon került volna sor (31.§).

Ugyanakkor van néhány olyan jövedelem (alapvetően „nem rendszeres” jövedelem), amelyek esetében az egyértelműnek tűnő szabályok ellenére is elbizonytalanodik a jogalkalmazó.

(Zárójelben jegyezzük meg, hogy a jogszabály által meg nem határozott fogalomnak kizárólag a nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset meghatározása során van némi jelentősége. A 08-as bevallásban mindenesetre külön kell feltüntetni a nem rendszeres jövedelmeket, a bevallás kitöltési útmutatója a szabadságmegváltást, a végkielégítést, illetve a jutalmat és az év végi részesedést sorolja ebbe a körbe.)

Cikkünk folytatásában

• példákon keresztül mutatjuk be, mikor terheli és mikor nem terheli tb-járulék, illetve szocho a kifizetéseket, és
• külön kitérünk az ekho szerint adózók esetére is.