Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni, hogy a munkáltatónak, akit a bíróság a felmentési idő meghosszabbítására, valamint magasabb összegű végkielégítés kifizetésére kötelezett, akkor a kifizetett összegeket melyik év számfejtésébe (2018 vagy 2019) kell érvényesíteni? A jogviszony 2018.04.15-én szűnt meg, amit a bíróság meghosszabbított 45 nappal.
Kft.-ben 2002. 10. 01-jétől határozatlan munkaviszonyban dolgozik egy alkalmazott, aki 2018. 04. 16-ától táppénzben van és 81 százalékos rokkantságot állapítottak meg nála. A 2016-2018-évben 454 nap táppénzes napja van. Kérdésem, hogy a módosított munka törvénykönyve szerint mennyi végkielégítés és felmondási idő jár a dolgozónak, mivel a munkaviszonyát (lakatos) nem tudja ellátni. A 81 százalékos rokkantság mellett egyáltalán milyen munkát láthat el, mert az eredeti munkáját nem képes ellátni, és a cég más munkában nem tudja alkalmazni. Válaszát előre is köszönöm.
Határozatlan idejű munkaviszony felmondásra került a munkáltató részéről 3 éves munkaviszony után december 31-én. Következő év január 1. napjától december 31-éig határozott idejű munkaszerződést köt ugyanezzel a munkavállalóval, mivel a munkaadó rehabilitált munkakörben, megváltozott munkaképességű dolgozókat tud alkalmazni. A foglalkoztatás feltétele viszont, hogy a megfelelő pályázati támogatást el tudja-e nyerni vagy sem, amely mindig év utolsó hónapjaiban derül ki. Ezért kénytelen határozott idejű munkaszerződést kötni. Szabálytalan ez a gyakorlat vagy sem? Megilleti-e a dolgozót a végkielégítés, függetlenül attól, hogy következő évben is ennél a munkáltatónál lesz munkaviszonyban? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Közjegyző köteles egyéni vállalkozását megszüntetni. A dolgozók végkielégítését szeretné majd megszüntetéskor kifizetni. Egyik dolgozó 2003-ban lépett be, 2018. 12. 30-án nyugdíjba ment, de mint nyugdíjas tovább dolgozik a vállalkozás megszűnésig (2019. év vége). Ebben az esetben a dolgozó jogosult-e a végkielégítésre vagy sem? Már nyugdíjas, de folyamatos a munkaviszonya. Vállalkozó döntésétől függhet a végkielégítés kifizetése? Köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! 2010.10.01-től folyamatosan áll alkalmazásban egy munkavállaló, 2018.12.31-ével kéri a munkaviszonya megszüntetését közös megegyezéssel. Hogyan kell kiszámítani a részére járó végkielégítést? Abban az esetben, ha a munkavállaló mond fel, van-e különbség a végkielégítés számításának módjában? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Üzem megszűnése miatt felmondtunk a dolgozóknak. A felmondási idő 90 nap, a felmondási idő felét ledolgozza a dolgozó, ami 2018. december 31-én telik le. Ez az utolsó munkában töltött napja, akkor kell kifizetni minden bérét a végkielégítéssel együtt. A felmentési ideje még 45 napig tart, tehát a munkaviszonya 2019. február 14-éig tart. Kérdésem az lenne, hogy hogyan kell eljárni a 2019-es béremelés kapcsán? Ez érinti-e a dolgozót? Mivel december 31-én a jelenlegi bérminimummal számolom el. Ha jól gondolom nem kell megadni a 2019-re vonatkozó minimálbért? A másik kérdésem, hogy a Tbj nyilvántartásból mikor kell kijelentenem? Megtehetem december 31-én február 14-ei dátummal, (mivel a munkaviszonya csak akkor szűnik meg), vagy pedig csak február 14-én jelenthetem ki? Nagyon szépen köszönöm a segítségét! Üdvözlettel: Ildikó
Vannak esetek, amikor a munkáltató köteles engedélyezni a fizetés nélküli szabadságot a munkavállaló számára, más alkalommal ez a szabad mérlegelésén múlik. Milyen feltételek mellett, mettől meddig vehető igénybe? Milyen hatással van a végkielégítésre, szabadságra?
Mikor közölhető a köztisztviselővel a felmentés, a felmentési időszak alatt bekövetkezett illetményalap-emelést figyelembe kell-e venni a végkielégítésnél? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Olyan problémába futottam bele, aminél nem igazán tudok okos lenni. Az egyik ügyfelem felmondott egy 20 éve ott dolgozónak. Ezzel nincs gond, az indoklás megvan. Viszont a dolgozó felhívott, hogy azt a tájékoztatást kapta a megyei munkaügyi jogászoktól, hogy a jelenlegi jogviszonyt megelőzően ennél a cégnél eltöltött időszakos (általában szezonális májustól szeptemberig) foglalkoztatásokat is hozzá kell adni, ezért neki több pénz jár, mert így dolgozott a jelenlegi jogviszonyt megelőző 4 nyáron. Ezen meglepődtem, s én csak 1 előző évet találtam meg az iratanyagban, így azt sem tudom, hol kérjem le az előző (1994-1997) évek foglalkoztatói időszakait, ha másért nem, hogy a tb-kiskönyvébe be tudjam írni neki a későbbiek miatt. Nem én könyveltem még akkor a munkáltatónak, de a dolgozót ismerve abban biztos vagyok, ha volt is ilyen nyári 4-5 hónapos foglalkoztatás, akkor a köztes időben vagy munkanélküli segélyen volt, vagy kint dolgozott Ausztriában, mert perfekt német. Jogszabályhelyet keresek. Válaszát előre is köszönöm: Mondli Katalin
Tisztelt Szakértő! Egyéni vállalkozó egyéni cég vagy betéti társaság alapításán gondolkodik. Az egyéni vállalkozás jelenlegi dolgozói az új cégbe kerülnek át alkalmazottként. Ilyen esetben a munkavállalók munkaviszonya jogfolytonos lesz? Ez a több éve ott dolgozók miatt (végkielégítés) lényeges kérdés. Válaszát köszönöm. Bognárné
Egy kft.-nek, amelynek könyvelek, van egy alkalmazottja, aki ma már magyar állampolgár, de Oroszországból jött, és onnan kap nyugdíjat, ami most jutott a tudomásunkra. A kft.-ben 12 éve dolgozik, mint magyar állampolgár, de most felmondanának neki. Eddig a bérszámfejtésnél nem tekintettük nyugdíjasnak, hiszen nem magyar nyugdíjat kap. Jól tettük? Kell-e neki végkielégítést fizetnünk? Nyugdíjasnak számít Magyarországon?
Kormánytisztviselő létszámleépítést követően végkielégítésben részesül. A végkielégítés időtartama (8-10 hónap) beleszámít-e a szolgálati időbe (akár a nők kedvezményes – 40 év – nyugdíjigénybevétele esetén)? További kérdés, hogy a nyugdíj kiszámításánál figyelembe vehető-e az így kifizetett összeg?
Tisztelt Szakértő! Cégünk végelszámolással történő megszűnését határozta el a tulajdonos. A munkavállalók munkaviszonyát megszüntetjük, és a törvény szerinti végkielégítést és felmondási időre járó bérüket megkapják. Kérdésem a cégnél állományban, de jelenleg gyed-en lévő kismamákkal kapcsolatos. Milyen bérrel kell számolni az ő esetükben a végkielégítés összegét? Azzal a bérrel, amikor elmentek szülési szabadságra, vagy pedig az ugyanabban a munkakörben dolgozók jelenlegi bérével? Aki részmunkaidős munkaviszonyban volt, felmondási időre járó bért és a végkielégítést is csak részmunkaidőnek megfelelő mértékben kapja? Mikor szűnik meg a jogviszonyuk a cégnél? Köszönöm megtisztelő válaszát.
Tisztelt Szakèrtő! Most, hogy eltöröltèk visszamenőleg a különadót, hogy kaphatja vissza a magánszemély a tőle már februárban levont adó összegèt? Már nem dolgozik a volt munkáltatójánál. Van erre valamilyen határidő? Válaszát előre köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A 2001.06.01.napjától fennálló, határozatlan idejű munkaviszonyt 2018.09.13-án a munkáltató megszünteti. A felmondási idő alatt a dolgozó munkájára a munkakör megszűnése (átszervezés) miatt nem tart igényt a munkáltató, ezért az időarányosan még járó szabadság természetbeni kiadása után a munkavállalót felmenti a munkavégzési kötelezettség alól. Hogyan kell kiszámítani az időarányosan még járó szabadságos napokat, ha a dolgozó a 30 nap éves szabadságából a felmondás időpontjáig 1 napot vett ki? Mikor kell elszámolni és kifizetni a végkielégítés, illetve a szabadságos napokra és felmentési időre járó távolléti díj összegét? Válaszát köszönöm!
Dócziné Szabó Nikoletta
munkajogi és bérszámfejtési szakértő
NEXON
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték