Ha nem tud bért fizetni a munkáltató. Kiken és mennyire segít a Bérgarancia Alap?

Megosztás Tetszik

Ha akkora a baj, hogy a munkáltató nem tud bért fizetni, utolsó szalmaszál lehet a Bérgarancia Alap. Mikor, mire, milyen mértékben vehető igénybe, mire nem? Vissza kell-e fizetni? Ismertetjük az előírásokat.

A munkavállalók bérköveteléseinek védelme céljából hozták létre a Bérgarancia Alapot, amely lehetőséget ad arra, hogy a munkáltató fizetésképtelensége esetén – a törvényben meghatározott feltételek teljesülése mellett – visszatérítendő állami támogatás útján a ki nem fizetett munkabérek legalább részben megtérüljenek. Az alap működésének részletes szabályait a Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: bérgarancia törvény) határozza meg.

Cikkünk célja, hogy áttekintést nyújtson a Bérgarancia Alap igénybevételének legfontosabb feltételeiről és a felhasználására irányadó szabályokról.

Milyen esetekben vehető igénybe a támogatás?

A bérgarancia törvény a bértartozások rendezésére három fő esetkört határoz meg, amelyek fennállása esetén a Bérgarancia Alapból támogatás nyújtható. Az egyes esetkörök alkalmazhatósága attól függ, hogy a kiegyenlítetlen bérkövetelés milyen jogviszonyból ered, valamint milyen helyzetben van az érintett munkáltató. Az alábbiakban e három esetkört mutatjuk be.

Gazdálkodó szervezet munkavállalóval szemben fennálló kiegyenlíthetetlen bértartozása:

A bérgarancia támogatás igénybevételére főszabály szerint azon gazdálkodó szervezetek jogosultak, amelyek felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt állnak, és munkavállalóikkal szemben kiegyenlítetlen munkabér-tartozásuk van.

Fontos kiemelni, hogy a bérgarancia törvény nem az összes munkaviszonyból eredő követelésre terjed ki, hanem kizárólag az általa meghatározott „bértartozás” fogalmába tartozó igényekre. Noha a munkavállalók szempontjából kedvezőbb megoldást jelentene, ha a munkaviszonyból eredő valamennyi követelés fedezetet nyerne a bérgarancia eljárás keretében, a jogalkotó ennél szűkebb kört határoz meg. A bérgarancia törvény szerinti bértartozás körébe többek között az alábbi követelések tartoznak:

alapbér,

bérpótlék,

rendkívüli munkavégzés ellenértékeként járó pótlék, illetve átalány,

készenlét, ügyelet esetén járó juttatás,

munkaszüneti napon a munkaidő-beosztás alapján munkát végző munkavállaló juttatása,

állásidőre járó juttatás,

távolléti díj.

E körben fontos kiemelni, hogy a végkielégítés tekintetében a bérgarancia-védelem nem teljes körű. A Bérgarancia Alap ugyanis kizárólag a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvényben (Mt.) meghatározott mértékű végkielégítés megelőlegezésére nyújt fedezetet. Tehát, ha például a felek a munkaszerződésükben vagy egyéb megállapodásukban a törvényinél magasabb összegű végkielégítésben állapodnak meg, a Bérgarancia Alap csak a munka törvénykönyve alapján számított összegre nyújt fedezetet.

A következőkről szól még a cikk:

♦  Bérvédelem atipikus foglalkoztatásnál
♦ Segítség egyéni vállalkozóknál
♦ A támogatás mértéke
♦ Támogatási kérelem