Tisztelt Szakértő! Cégünk dolgozója 2003. 06. 02-től áll munkaviszonyban. Bére 2016 . évben 285 800 forint/hó. 2016. 07. hóban béremeléssel 314 380 forint lett a bére. 2016. 08. hóban ügyvezetői döntésre bére a 285 800 forintra visszaváltozott. Kérdésem, hogy felmondás esetén hogyan kell a végkielégítés összegét kiszámolni? Válaszukat előre is köszönöm!
2016. 09. 01-jén a távolléti díj megállapítására vonatkozó kérdés-válasz jelent meg. A leírtak egyértelműek. De hogyan kell megállapítani annak a dolgozónak a szabadságára jutó távolléti díjat, aki a szabadságát megelőző hónapokban magas jutalékkal (teljesítménybérrel) díjazott munkakört töltött be, de a szabadsággal érintett hónapban már a munkaszerződés módosításában is rögzítetten csak "sima" alapbéres dolgozó volt, más munkakörben, lényegesen kisebb havi bérért?
Hogyan határozható meg a távolléti díj összege? – érdeklődött olvasónk, utalva arra, hogy tudomása szerint a szabadság idejére járó összeget kell így kiszámolni. Kérdésére dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.
Hogyan határozható meg a távolléti díj összege? Ha jól tudom, akkor a szabadság idejére járó összeget kell így meghatározni. Üdv. K.
Tisztelt Szakértő! Egyik dolgozónk munkaügyi pert nyert, a megítélt elmaradt jövedelmét most kapta meg, kétféle jogcímen: 1./ Távolléti díj kártérítés jogcímen, 2./ Végkielégítés + kamatai. Tekintettel arra, hogy elszámolást nem küldtek, így nem tudjuk, hogy kinek kell és melyik összegre fizetni a járulékokat és az szja-t? A kártérítés jogcím járulékköteles-e vagy az simán az ő pénze 4 év után. Gondolom, hogy a végkielégítés adózik, és járulékozódik, csak az a kérdés, hogy a dolgozónak kell-e most vagy év végén a 1653-as bevalláson rendezni, vagy ezt már az előző cége rendezte? Tisztelettel: Géczi Sándorné
Tisztelt Szakértő! Amennyiben a munkavállaló a reggel betelefonál a munkahelyére, hogy magánügyi problémái miatt nem tud jönni dolgozni, ebben az esetben igazolatlan a távolléte, vagy lehet igazolt, nem fizetett távollétnek is tekinteni? Erről írásos igazolással nem rendelkezik. Köszönöm válaszát.
Nem egyszerű távolléti díjat számolni, különösen, ha annak során a bérpótlékokat is figyelembe kell venni. Példán keresztül mutatjuk be, hogy milyen esetekben és hogyan kell beszámítani a pótlékokat.
Tisztelt Szakértő! Órabéres munkavállaló keresőképtelen állományban volt 2016. március17-étől 2016. április 2-áig. Április 3-án keresőképes. Kérdésünk, hogy március 28-ára (húsvéthétfő) betegszabadság, vagy távolléti díj illeti-e meg? Várom megtisztelő válaszukat Handlné
A munkáltató a határozott idejű munkaszerződés lejárta előtt megszüntette a munkavállaló munkaviszonyát. A felek közti távolléti díjjal és prémiummal kapcsolatos vitája a Kúrián kötött ki.
Arra szeretném a válaszukat kérni, hogy a távolléti díjba beleszámít-e a 13. havi bér és a teljesítménybérnek tekinthető bónuszkifizetés, gépkocsivezetési pótlék (kilométer alapján jár) 2013., 2014., 2015., 2016. években? dr. Szabóné Berta Mária
Több tucatnyi olyan szituáció szerepel a munka törvénykönyvében és más jogszabályokban, amikor a munkáltató távolléti díjat köteles fizetni a munkavállalónak. Ismertetjük ezeket, továbbá azt is, hogy milyen elemekből tevődik össze a távolléti díj.
Tisztelt Szakértő! Néhány dolgozónknál havi fix alapbér mellé túlóraátalány bevezetését tervezzük. A kérdésem az lenne, hogy az átalány összegének meg kell-e jelennie a távolléti díjban? A munkajogászunk szerint az átalány havi fix, "kőbe vésett" összeg, amit minden hónapban teljes egészében meg kell kapni a dolgozónak. De, ha azt a távollét idején is kapja, akkor nem lehet bent a távolléti díjban, hiszen akkor duplán megkapná. Hogyan kell értelmezni a jogszabályt? Köszönettel: Kiss Veronika
Rendszeresen visszatérő kérdés, hogy milyen munkajogi szabályokat kell betartani uniós országba kiküldött munkavállalók esetében. Az Európai Unió irányelve és számos területen előírja, hogy a fogadó állam jogát kell alkalmazni.
Tisztelt Szakértő! A gyógyszertárban kéthavi időkeret alkalmazásával foglalkoztatják az alkalmazottakat, havi órabérben. A gyógyszertár heti nyitvatartási ideje összesen 85 óra, minden nap nyitva van, tehát szombaton és vasárnap is, csak munkaszüneti napokon (például húsvét hétfőn) van zárva. Az alábbi kérdésekre szeretnék választ kapni: – Vasárnapi, illetve szombati pótlékot és műszakpótlékot kell-e fizetni a munkavállaló részére? Amennyiben igen, akkor ezt az alapbérben meghatározva be lehet-e építeni az alapbérbe? Ebben az esetben mi lesz az alapja a túlórának? – A munkaszüneti napokra (például húsvét hétfőre) kell-e távolléti díjat fizetni? (Munkaügyi ellenőrzés alkalmával a revizor azt az információt adta, hogy a fenti esetben, például január 1-jére távolléti díjat kellett volna fizetni az Mt.146. paragrafusa alapján!) Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Határozott idejű munkaviszony (2015. 01. 01-2017. 12. 31.) munkaszerződésének azonnali hatállyal való megszüntetése esetén (2016. 02. 09) a 12 havi távolléti díjra vonatkozik-e a 75 százalékos különadó 3,5 millió forint felett? Köszönettel.
dr. Hajdu-Dudás Mária
ügyvéd
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték