hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

A távolléti díj és a szabadság kiadása - mire kell figyelni?

  • adozona.hu

Az Országgyűlés május 27-én zárta le a Nemzetgazdasági Miniszter által előterjesztett, az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával összefüggő és egyéb célú módosítására vonatkozó törvényjavaslat (T/11208) részletes vitáját. A javaslat a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek (Mt.) a munkabérre, a távolléti díjra és a szabadságra vonatkozó rendelkezéseit módosítja. A Deloitte a szabadság kiadását és a munkabér-elszámolást érintő változások mellett a vámellenőrzések gyakorlatára is kitér legfrissebb hírlevelében

Az alapbér és a távolléti díj számítása

A hatályos szabályozás szerint a távolléti díj számítása során az egy órára járó távolléti díjat kell alapul venni, amelyet a havi alapbér összegének 174-el történő osztásával kell kiszámítani - olvasható a Deloitte hírlevelében. Az adott időszakra járó távolléti díjat pedig úgy kell kalkulálni, hogy az egy órára kiszámított összeget kell megszorozni a távollét idejével (pl. nyolccal egy nap távollét esetén). A munkavállaló az így kiszámított távolléti díjra, és a hasonlóképpen kikalkulált munkabérre lesz jogosult az adott hónapban - emeli ki Veszprémi István, a Deloitte Zrt. adópartnere. Tekintettel arra, hogy a 174-es osztószám egy átlagszám, amely nem veszi figyelembe az adott hónapban beosztható munkaórák számát, a munkavállaló a fenti számítás eredményeként eltérő összegű díjazásra válik jogosulttá attól függően, hogy melyik hónapban és milyen tartamban van távol a munkából. Annak elkerülése érdekében, hogy távollét esetén a havibéres munkavállaló havonta eltérő összegű munkabért kapjon, amely esetenként akár a munkaszerződésben megállapított alapbért sem éri el, a javaslat elveti a 174-es osztószám alkalmazását. A havi alapbér és a távolléti díj meghatározott időszakra járó részét ugyanis a jövőben úgy kellene majd kiszámítani, hogy a hónapban irányadó általános munkarend szerinti egy órára járó alapbért és az adott időszakra eső, az általános munkarend szerint teljesítendő órák számát kell összeszorozni. Eltérő szabályok vonatkoznak a bérpótlékok számítására és az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalókra.

Változás a kötetlen munkarend szabályaiban

Az Európai Bíróság vonatkozó ítéletével összhangban a javaslat 2014. január 1-jétől a kötetlen munkarend feltételéül azt szabja, hogy a munkaidő-beosztás jogát a munkáltató teljes egészében átengedje a munkavállalónak. A munkarend kötetlen jellegén nem változtatna az sem, ha a munkavállaló a munkaköri feladatok egy részét sajátos jellegénél fogva meghatározott időpontban vagy időszakban teljesítheti.

Módosítás a szabadságra vonatkozó előírásokban

A gyakorlat szempontjából további jelentős változás, hogy míg jelenleg az alap- és az életkor alapján járó pótszabadság is átvihető az esedékességét követő év végéig, a javaslat szerint 2014. január 1-jétől a felek naptári évre kötött megállapodásával csak az utóbbi adható ki késleltetve.

Vámellenőrzések gyakori megállapításai

A NAV tájékoztatót tett közzé, melyben bemutatásra kerülnek a vám utólagos ellenőrzések megállapításai alapján tapasztalt, jellemzőnek tekinthető jogszabálysértések.

Dr. Falcsik István, a Deloitte Legal hálózathoz tartozó ügyvédi iroda ügyvédje kiemeli: a vámkezelés elvégzése és az áru kiadása után végzett vám utólagos ellenőrzés jellemzője, hogy annak keretében az arra feljogosított szervek megvizsgálhatják a vámellenőrzés alá eső áruk tekintetében végzett behozatali, kiviteli vagy tranzitműveletekre vonatkozó kereskedelmi okmányokat, bizonylatokat és egyéb pénzügyi dokumentumokat, elektronikus nyilvántartásokat annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak az áruk vámellenőrzés alá helyezésének megtörténtéről, illetve a vámáru-nyilatkozatokban foglaltak pontosságáról. Emellett lehetőség van az említett árukat érintő kereskedelmi műveletek vizsgálatára is.

Az utólagos ellenőrzés során feltárt jogsértések és leggyakrabban előforduló megállapítással érintett területek a következők:
•    Az Európai Unión kívül és belül felmerült, vámérték és áfaalap-növelő, szállítási (fuvar, logisztikai, árukezelési és mozgatási), spedíciós és biztosítási költségek nem a valóságnak megfelelően kerültek megosztásra, kimunkálásra, a nem közösségi áruk vámértéke, illetve áfa-alapja tekintetében a vámeljárások kezdeményezése során.

Ezen mulasztás főleg arra vezethető vissza, hogy a gazdálkodók – a tényleges ügyleti értékeknek megfelelően – a szabad forgalomba bocsátást követően kiállított/beérkezett, a megváltozott darabszámra, egységárra, árfolyam-különbözetre vonatkozó módosító számláknak megfelelően a korábban kimunkált vámérték módosítását nem indítványozzák. Emellett a vámérték, ügyleti érték kimunkálása során ugyancsak jellegzetesnek tekinthető hiba, hogy a szállítmányhoz csatolt proforma számla alapján történik a szabad forgalomba bocsátás, ezek a számlák azonban csak előzetesen kiállított, nem a konkrét pénzügyi tranzakcióhoz kiállított számlák, és ezt követően utólag olyan értékesítési számlák születnek a felek között, amelyek már más értéken kerülnek kiállításra.

•    A légi szállítás költsége nem a Vámkódex végrehajtásáról szóló 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet 25. melléklete szerint került bevallásra/megosztásra.
•    Ügyleti érték helytelen bevallása, a tényleges ügyleti érték és a bevallott
vámérték eltérése (tervezési és mérnöki munka költsége, ügynöki jutalék, szerszámköltség, klisé költség, csomagolási és adminisztrációs költségek nem kerültek beépítésre a nem közösségi áruk vámértékébe).
•    A felmerült vámérték növelő tényezők közül kiemelkedik a jogdíjak bevallásának hiánya.
•    Áruosztályozás nem megfelelő elvégzése. Az áruosztályozási területet érintően a legtöbb megállapítás az alkatrészek, tartozékok tarifális besorolásával volt kapcsolatos.
•    MEURSUNG-kód helytelen alkalmazása.
•    Kiviteli vámeljárás esetén nem megfelelő statisztikai érték alkalmazása.

A fentiekben részletezett vizsgálati megállapítások széles spektruma is jól tükrözi a NAV fokozódó ellenőrzési aktivitását, mely a tájékoztató szerint az adón túl a vámterületen is tapasztalható - zárul a hírlevél.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Munkabér csökkentése

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Céges autó magánhasználatra

Juhász Tibor

okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink