Amellett, hogy az állami egészségügyi ellátás romokban hever, az sem könnyíti meg a munkavállalók életét, ha napközbeni időpontot kapnak egy-egy vizsgálatra. Szabadsággal, kollégák közötti cserével, munkáltatói engedéllyel ideig-óráig megoldható a helyzet. Amennyiben azonban háromnaponta, rosszabb esetben naponta kell kontrollvizsgálatra menni délelőtt 10 órára vagy délután 14 órára, ez már nehezen kivitelezhető.
Beszámoltunk már korábban arról, hogy 2023.01.01. napjával a munka törvénykönyve (Mt.) távolléti díjra vonatkozó szabályait a jogalkotó megváltoztatta, és kizárta ebből a körből a munkaköre ellátására egészségileg alkalmatlan munkavállalót. Ennek következtében jelenleg az érintettek sem állásidőre járó juttatásra, sem pedig távolléti díjra nem jogosultak, a munkáltatót pedig foglalkoztatási kötelezettség sem terheli. Így – felmondás hiányában, melyre a munkáltatónak kötelezettsége nem áll fenn – maguk után egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezettek.
Újabb munkaszüneti napok közelednek, ezért érdemes áttekinteni, hogy ezekre a napokra milyen díjazást (például bérpótlékot, távolléti díjat, átalányt stb.) szükséges fizetni a munkavégzésért. A szabályok nem egyszerűek, az alábbiakban ismertetjük alkalmazásukat.
Egy cég az alapbér mellett – a forgalomtól függően – havonta plusz jutalékot fizet a dolgozóinak, ami igen nagy összeg is lehet. A forgalmi jutalékot a távolléti díj számításánál figyelembe kell-e venni, és ha igen, akkor hogyan? – kérdezte olvasónk. Az ügyvezető nem tartja jogosnak, hogy azokban a hónapokban, amelyekben szabadságon van a dolgozó, a korábbi forgalmi jutalékok alapján jóval többet fizessen úgy, hogy nincs mögötte teljesítmény. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd szakértőnk válaszolt.
Mi a helyes eljárás, hogyan kell elszámolni a betegszabadságot részmunkaidő esetén? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogi ügyvéd válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték