Tisztelt Szakértő! December hónapban a munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó jelenléti íve alapján 130 órát dolgozott, de karácsonykor, a 25-26-ai munkaszüneti napon nem dolgozott. Kérdés, hogy ezekre a napokra neki külön meg kell fizetni az erre járó napi távolléti díjat, függetlenül attól, hogy ezekre a napokra nem volt beosztva? Köszönettel válaszát.
Tisztelt Szakértő! A 2012. év I. törvény (Mt.) 55. § (1) bekezdés (b) pontja alapján a munkáltató köteles elengedni a munkavállalót a kezelésekre, melyre bér nem illeti meg. Kérdésem az lenne, hogy nálunk havi 173 óra a kötelező munkaidő, és különböző műszakok vannak, az intézetben töltött idővel csökkenthető a kötelező óraszám, vagy azt le kell dolgoznom máskor? Vagy esetleg ez fizetés nélküli szabadságnak minősül? Ha 7-15-ig tartó műszakból délig vagyok az intézetben akkor ez 8 órának számítható-e, vagy csak az ott töltött 5 óra számít, mivel aznap már nem tudok bemenni dolgozni? Köszönettel.
A havi fizetésem három tételből áll. 1. Alapbér (órabér), amelyet a ledolgozótt órák alapján számolnak ki. 2. Mozgóbér, amellyel a hibátlan munkavégzésünket díjazzák (0-1 hiba – 100% 5 hiba- 0%), de eddig a mozgóbéremet 100 százalékban kifizették. 3. Minőségibér, amelyet a vállalatnál eltöltött idő alapján számolnak el. A távolléti díj számításakor viszont csak az alapbért vették alapul. Kérdésem: a bérszámfejtő jogszerűen járt-e el vagy a teljes béremet figyelembe kellett volna venni, mivel a járulékokat és az adót a teljes béremből vonta. Válaszát előre is megköszönöm. Tisztelettel: Kollár József
Tisztelt Szakértő! A bedolgozók a szerződés szerint otthonukban végzik a munkát, és teljesítménybérben. A szabadság kiadásra került részükre, de nem lett számfejtve (a szabadságuk idejére nem kaptak díjazást). Esetükben, a teljesítménybéreseknek mi az alapja a szabadság számfejtésének? Válaszukat köszönöm.
Az új év számos új lehetőséget rejt a vállalkozások számára, hiszen több munkajogi kérdést (munkaidő-beosztás, szabadságolás, bérezés stb.) újra lehet tervezni. Ezen lehetőségek közé tartozik az is, hogy bizonyos mulasztásainkat még időben korrigálhatjuk. Ezek közül foglaltuk össze az alábbiakban a legfontosabbakat.
Az alábbi bérszámfejtésben kérem segítségüket: 2017. 10. hó bérszámfejtés: Havi díjas munkavállaló bruttó bére: 300 000 Ft A munkavállaló táppénzen van 10. 22-ig, 10. hó 23-án keresőképes. Munkaszüneti nap 10. 23. Ledolgozott napok:10.24-10.31. Konkrétan a kérdés az, hogy 10. hó 23-ra mennyi bért kap a dolgozó, illetve kap-e egyáltalán? Köszönöm segítő válaszukat.
Tisztelt Szakértő! A következő ügyben szeretnék állásfoglalást kérni: Egy órabéres dolgozó műszakja 2017. október 23-án 17:50-től 5:50-ig tartott volna, de a fizetett ünnep miatt nem kellett munkát végezzen. A munkáltató az eredeti beosztástól eltérve behívta rendkívüli munkavégzésre, helyette másik pihenőnapot nem adott. A munkaidő 2017. október 23-án 23:59-től 2017. október 24. 06:02-ig tartott. Milyen pótlékok járnak erre az időszakra? Kell-e, ha ha igen, akkor hány órára kell fizetett ünnepre távolléti díjat elszámolni a dolgozónak? Válaszukat előre is köszönöm!
A vállalkozások jelentős része működéséhez hitelt, pénzügyi lízingszolgáltatást is igénybe vesz. Érdemes tehát azzal is tisztában lenniük, hogyan kell kimutatni a könyvekben a hitel- és kölcsönügyleteket és a pénzügyi lízinget, miként kell elszámolni a kapcsolódó gazdasági eseményeket.
Bár a munkavállaló csak 3 napig volt szabadságon, mégsem egyszerű kiszámolni, hogy milyen összegű távolléti díjra jogosult: meg kell határozni az esedékesség időpontját és kalkulálni kell bizonyos bérpótlékokkal is. Cikkünkben az 1 napra és 1 órára járó havibér, valamint a bérpótlék alapjának meghatározásáról is szó lesz.
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló – teljes munkaidős szerződéssel – gyed folyósítása mellett fizetés nélküli szabadságon van 2017. augusztustól. 2017. 12. 01. naptól kezdődően – a gyed mellett – kérte munkába állását napi 4 órai részmunkaidőben. 2017.12.01-től kezdődően a munkaszerződés szerinti munkabére a részfoglalkozású munkaidőnek megfelelően csökken. Az igénybe nem vett szabadság idejére járó munkabér (távolléti díj) a 2017.12.01-től érvényes szerződés szerinti részmunkaidős bére alapján jár-e?
Tisztelt Szakértők! Egy munkavállaló gyes idejére fizetés nélküli szabadságon volt 2017.09.30-ig. Kérte, hogy a munkába állítása részmunkaidőben történjen meg a gyes lejáratát követően 2017.10.01. naptól kezdődően napi 4 órában. A munkaszerződés módosítása közös megegyezéssel 2017.10.01-től hatályosan megtörtént. Ebben az esetben munkabére a gyes lejárata után csökken, mivel a részmunkaidőhöz arányosan alacsonyabb munkabér társul a jelenlegi bérezési szintet alapul véve hasonló munkakörben a szerződésmódosítás szerint. A felhalmozott szabadság kiadása is ezen a munkabér szinten történik meg, mivel 2017.10.01-től érvényes szerződés szerint a részmunkaidős bérre jogosult. Helyesen jár el a munkáltató?
Tisztelt Adózóna! Van-e arra mód a munkavállalói felmondás esetén (itt ugye kötelező 30 nap a felmondási idő), hogy a munkáltató azt mondja, hogy eltekint a munkavégzés alól, nem kívánja, hogy ledolgozza a munkavállaló a 30 napot? Mert akkor abban az esetben azzal a nappal meg is szűnne a munkaviszonya. (Tehát nem felmentené a munkavégzés alól, mert akkor fizetné neki a távolléti díjat.) Ha igen, akkor ilyen esetben hogyan kell jogszerűen eljárni? Akkor kell közölni a munkavállalóval, hogy eltekint a további munkavégzéstől, amikor átadja a felmondását, vagy megteheti ezt pár nappal később is? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! A kérdésem az, hogy a távolléti díj számítása során a megelőző 6 hónapban kifizetett pótlékok esetén csak a "teljes" hónapban kifizetett pótlékot lehet figyelembe venni, vagy a töredék hónapot is? Konkrétan munkavállaló belépett 2017.07.21., szabadságra ment 2017.09.08-án. A szeptemberi távolléti díj számítása során figyelembe vehetem a 07.21 és 08.31. között kifizetett pótlékokat, vagy csak az augusztus hónapra járót?
Közeledik október 23-a, amely nemzeti ünnep. Ez az ünnepnap ráadásul általános munkarend szerinti munkanapra esik azaz, hétfőre. Ennek pedig a munka díjazásával összefüggésben jelentősége van. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb munkajogi tudnivalókat, melyeknek nem ismerete gyakran jogvita forrása.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz. Egészségügyi alkalmatlanságra alapított munkáltatói felmondás esetén a felmentési időre a munkavállaló jogosult távolléti díjra? Álláspontom szerint méltánytalan lenne, ha a munkavállaló erre az időre nem kapná meg a távolléti díjat. Szíves válaszukat köszönöm!
Juhász Tibor
okleveles nemzetközi és ellenőrzési adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték