Tisztelt Szakértő! Távolléti díj számításában kérném a segítségét. Van egy munkavállaló, havi bruttó bére 200 000 Ft. Márciusban 20 munkanap és két munkaszüneti nap van. A kérdés az, hogy 20 nappal kell osztani a havi bérét, így 10 000 Ft/nap jönne ki, avagy a 22 nappal, természetesen így csak 9091 Ft/nap a távolléti díj összege. Köszönettel várom válaszát.
Tisztelt szakértő! A dolgozók órabérben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban és 6 havi munkaidőkeretben végeznek munkát. Azzal tisztában vagyok, hogy az Mt. 146. § (3) (d) bekezdése kimondja, hogy órabérezés esetén, amennyiben általános munkarend szerinti munkanapra esik munkaszüneti nap és ezért csökken a beosztható munkaidő, a napi munkaidőre távolléti díj jár. A hétfőtől péntekig tartó időszakokra eső munkanapokra eső munkaszüneti napon akkor is jár távolléti díj a munkavállalónak a napi munkaideje alapján, ha nem végez munkát. Amennyiben munkát végez, akkor alapbér + 100 százalékos bérpótlék jár. A kérdésem az, hogy például most márciusban két ünnepnap (hétköznap) is lesz, egy 8 órás dolgozónak mennyi lesz a ledolgozandó kerete? Csökkenti a ledolgozandó keretet az ünnepnap,vagy hozzá kell számolni a kerethez? Havibéresnek 20*8=160 óra a keret 2018. márciusban. Órabéresnek is ennyi lesz a ledolgozandó keret, csak ki kell fizetni az ünnepnapokat attól függően,hogy dolgozott vagy sem? Válaszát előre is köszönöm!
Jogellenes volt felmondásuk, ezért együttesen több mint 20 millió forint perköltséget és távolléti díjat kell megfizetnie annak a 117 dolgozónak, aki 2016 júniusában rendkívüli felmondással távozott a pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt.-től – döntött ma jogerősen a Zalaegerszegi Törvényszék.
A távolléti díj számítása sokszor okozhat fejtörést, különösen, ha a teljesítménybérrel és/vagy a bérpótlékokkal is van feladatunk. Kiindulópontként meg kell vizsgálni, hogy a munkaidő-nyilvántartás tartalma alapján milyen jogcímen jár távolléti díj a munkavállaló részére (például szabadságon, betegszabadságon volt, végkielégítést kell fizetni részére stb.), majd az esedékesség időpontjának meghatározását követően kezdődhet a számítás.
Kedves Szakértő! Az egyik munkavállaló 2017 decemberében apaszabit igényelt. A távolléti díj összege 62 148 forint. A távolléti díj munkáltatói közterhe 23,5 százalék, viszont van szocálishozzájárulásiadó-kedvezménye is a hónapra, 11 000 forint. Abban szeretném a segítségét kérni, hogy a teljes 23,5 százalék közterhet visszaigényelheti a munkáltató, vagy ezt a szochokedvezményt valamilyen módon arányosítanom kell az 5 napi távolléti díjhoz? Segítségét előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! December hónapban a munkaidőkeretben foglalkoztatott dolgozó jelenléti íve alapján 130 órát dolgozott, de karácsonykor, a 25-26-ai munkaszüneti napon nem dolgozott. Kérdés, hogy ezekre a napokra neki külön meg kell fizetni az erre járó napi távolléti díjat, függetlenül attól, hogy ezekre a napokra nem volt beosztva? Köszönettel válaszát.
Tisztelt Szakértő! A 2012. év I. törvény (Mt.) 55. § (1) bekezdés (b) pontja alapján a munkáltató köteles elengedni a munkavállalót a kezelésekre, melyre bér nem illeti meg. Kérdésem az lenne, hogy nálunk havi 173 óra a kötelező munkaidő, és különböző műszakok vannak, az intézetben töltött idővel csökkenthető a kötelező óraszám, vagy azt le kell dolgoznom máskor? Vagy esetleg ez fizetés nélküli szabadságnak minősül? Ha 7-15-ig tartó műszakból délig vagyok az intézetben akkor ez 8 órának számítható-e, vagy csak az ott töltött 5 óra számít, mivel aznap már nem tudok bemenni dolgozni? Köszönettel.
A havi fizetésem három tételből áll. 1. Alapbér (órabér), amelyet a ledolgozótt órák alapján számolnak ki. 2. Mozgóbér, amellyel a hibátlan munkavégzésünket díjazzák (0-1 hiba – 100% 5 hiba- 0%), de eddig a mozgóbéremet 100 százalékban kifizették. 3. Minőségibér, amelyet a vállalatnál eltöltött idő alapján számolnak el. A távolléti díj számításakor viszont csak az alapbért vették alapul. Kérdésem: a bérszámfejtő jogszerűen járt-e el vagy a teljes béremet figyelembe kellett volna venni, mivel a járulékokat és az adót a teljes béremből vonta. Válaszát előre is megköszönöm. Tisztelettel: Kollár József
Tisztelt Szakértő! A bedolgozók a szerződés szerint otthonukban végzik a munkát, és teljesítménybérben. A szabadság kiadásra került részükre, de nem lett számfejtve (a szabadságuk idejére nem kaptak díjazást). Esetükben, a teljesítménybéreseknek mi az alapja a szabadság számfejtésének? Válaszukat köszönöm.
Az új év számos új lehetőséget rejt a vállalkozások számára, hiszen több munkajogi kérdést (munkaidő-beosztás, szabadságolás, bérezés stb.) újra lehet tervezni. Ezen lehetőségek közé tartozik az is, hogy bizonyos mulasztásainkat még időben korrigálhatjuk. Ezek közül foglaltuk össze az alábbiakban a legfontosabbakat.
Az alábbi bérszámfejtésben kérem segítségüket: 2017. 10. hó bérszámfejtés: Havi díjas munkavállaló bruttó bére: 300 000 Ft A munkavállaló táppénzen van 10. 22-ig, 10. hó 23-án keresőképes. Munkaszüneti nap 10. 23. Ledolgozott napok:10.24-10.31. Konkrétan a kérdés az, hogy 10. hó 23-ra mennyi bért kap a dolgozó, illetve kap-e egyáltalán? Köszönöm segítő válaszukat.
Tisztelt Szakértő! A következő ügyben szeretnék állásfoglalást kérni: Egy órabéres dolgozó műszakja 2017. október 23-án 17:50-től 5:50-ig tartott volna, de a fizetett ünnep miatt nem kellett munkát végezzen. A munkáltató az eredeti beosztástól eltérve behívta rendkívüli munkavégzésre, helyette másik pihenőnapot nem adott. A munkaidő 2017. október 23-án 23:59-től 2017. október 24. 06:02-ig tartott. Milyen pótlékok járnak erre az időszakra? Kell-e, ha ha igen, akkor hány órára kell fizetett ünnepre távolléti díjat elszámolni a dolgozónak? Válaszukat előre is köszönöm!
A vállalkozások jelentős része működéséhez hitelt, pénzügyi lízingszolgáltatást is igénybe vesz. Érdemes tehát azzal is tisztában lenniük, hogyan kell kimutatni a könyvekben a hitel- és kölcsönügyleteket és a pénzügyi lízinget, miként kell elszámolni a kapcsolódó gazdasági eseményeket.
Bár a munkavállaló csak 3 napig volt szabadságon, mégsem egyszerű kiszámolni, hogy milyen összegű távolléti díjra jogosult: meg kell határozni az esedékesség időpontját és kalkulálni kell bizonyos bérpótlékokkal is. Cikkünkben az 1 napra és 1 órára járó havibér, valamint a bérpótlék alapjának meghatározásáról is szó lesz.
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló – teljes munkaidős szerződéssel – gyed folyósítása mellett fizetés nélküli szabadságon van 2017. augusztustól. 2017. 12. 01. naptól kezdődően – a gyed mellett – kérte munkába állását napi 4 órai részmunkaidőben. 2017.12.01-től kezdődően a munkaszerződés szerinti munkabére a részfoglalkozású munkaidőnek megfelelően csökken. Az igénybe nem vett szabadság idejére járó munkabér (távolléti díj) a 2017.12.01-től érvényes szerződés szerinti részmunkaidős bére alapján jár-e?
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték