hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Távolléti díj: újabb kérdések a számításban

  • adozona.hu

Bérszámfejtők gyakran szembesülnek azzal, hogy gondot okoz az olyan munkavállalóknál a távolléti díj kiszámítása, akik nem az általános munkarend szerint dolgoznak. Olvasónk is ezzel kapcsolatban kérdezett, kérdésére szakértőnk, Hajdu-Dudás Mária válaszolt.

Olvasónk kérdése így szólt: cégünknél portaszolgálat működik. A dolgozók 24 órás beosztás után két pihenőnapot kapnak. Átlagosan tehát heti 60 órás munkarendben dolgoznak. A 24 óra alatt 10 óra a ledolgozott és 14 óra a készenlét ideje. Ha a beosztott napon szabadságot vesz ki a dolgozó, hogyan számolom a távolléti díját? Eddig úgy számoltam, hogy a távollét kezdő idejét megelőző hat hónap, készenléti díjat is tartalmazó (meghaladja a havi 96 órát) bruttó bérét elosztottam a teljesített órák számával. Ez lesz az egy órára jutó távolléti díj. A szabadság idejére pedig az egy órára jutó távolléti díj x 24 óra jár. 24 órára mentesül a munkavégzés alól. Így azonban azokban a hónapokban, amikor szabadságot vesz ki, sokkal több bér jár neki, mint amikor nem vesz ki szabadságot. Természetesen megkapja az éjszakai pótlékot, illetve a vasárnapi pótlékot is a beosztása szerint. Helyes ez a számítási mód?

Szakértőnk mindenek előtt leszögezte, hogy az Olvasó helyesen hivatkozott az Mt. 148. § és a 151. § (4) bekezdésére. Havi bér esetén a havi távolléti díj megegyezik az alapbérrel, míg a napi távolléti díj kiszámítása során az órára jutó távolléti díjat kell megszorozni a napi munkaidővel. Havibér esetén az egy órára jutó távolléti díj meghatározásakor a 136.§ (3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Havibéres munkavállaló esetén a távolléti díj összege igazodik az adott hónap általános munkarend szerinti munkanapjainak számához, így a munkabér összege nem változik az adott hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően.

Megpróbálom egy példával szemléltetni:

Az alapbér egy órára jutó része:  200 000 Ft havi alapbér/(21 munkanap x 8 óra napi munkaidő)=1190,48 Ft.
Bérpótlék egy órára jutó része: 112 000 Ft (összeadva az utolsó hat hónapra kifizetett bérpótlékok összegét)/1320 (beosztás szerinti órák száma az utolsó hat hónapban)=84,848 Ft.
Az egy órára járó távolléti díj (a fenti kettő összege): 1190,48 + 84,848=275,328 Ft.
Ezt követően a napi távolléti díj: 1275,328 Ft x 8 óra (általános munkarend szerinti órák száma)=10202,624 Ft.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Kiva választása – kedvezményezett átalukás – jogutód

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Kivás vállalkozás lakóingatlant értékesített

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Ázsiós tőkeemelés

Dr. Császár Zoltán

adótanácsadó, jogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 április
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink