hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Távolléti díj: újabb kérdések a számításban

  • Adózóna

Bérszámfejtők gyakran szembesülnek azzal, hogy gondot okoz az olyan munkavállalóknál a távolléti díj kiszámítása, akik nem az általános munkarend szerint dolgoznak. Olvasónk is ezzel kapcsolatban kérdezett, kérdésére szakértőnk, Hajdu-Dudás Mária válaszolt.

Olvasónk kérdése így szólt: cégünknél portaszolgálat működik. A dolgozók 24 órás beosztás után két pihenőnapot kapnak. Átlagosan tehát heti 60 órás munkarendben dolgoznak. A 24 óra alatt 10 óra a ledolgozott és 14 óra a készenlét ideje. Ha a beosztott napon szabadságot vesz ki a dolgozó, hogyan számolom a távolléti díját? Eddig úgy számoltam, hogy a távollét kezdő idejét megelőző hat hónap, készenléti díjat is tartalmazó (meghaladja a havi 96 órát) bruttó bérét elosztottam a teljesített órák számával. Ez lesz az egy órára jutó távolléti díj. A szabadság idejére pedig az egy órára jutó távolléti díj x 24 óra jár. 24 órára mentesül a munkavégzés alól. Így azonban azokban a hónapokban, amikor szabadságot vesz ki, sokkal több bér jár neki, mint amikor nem vesz ki szabadságot. Természetesen megkapja az éjszakai pótlékot, illetve a vasárnapi pótlékot is a beosztása szerint. Helyes ez a számítási mód?

Szakértőnk mindenek előtt leszögezte, hogy az Olvasó helyesen hivatkozott az Mt. 148. § és a 151. § (4) bekezdésére. Havi bér esetén a havi távolléti díj megegyezik az alapbérrel, míg a napi távolléti díj kiszámítása során az órára jutó távolléti díjat kell megszorozni a napi munkaidővel. Havibér esetén az egy órára jutó távolléti díj meghatározásakor a 136.§ (3) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

Havibéres munkavállaló esetén a távolléti díj összege igazodik az adott hónap általános munkarend szerinti munkanapjainak számához, így a munkabér összege nem változik az adott hónap munkanapjainak számától és a távollét időtartamától függően.

Megpróbálom egy példával szemléltetni:

Az alapbér egy órára jutó része:  200 000 Ft havi alapbér/(21 munkanap x 8 óra napi munkaidő)=1190,48 Ft.
Bérpótlék egy órára jutó része: 112 000 Ft (összeadva az utolsó hat hónapra kifizetett bérpótlékok összegét)/1320 (beosztás szerinti órák száma az utolsó hat hónapban)=84,848 Ft.
Az egy órára járó távolléti díj (a fenti kettő összege): 1190,48 + 84,848=275,328 Ft.
Ezt követően a napi távolléti díj: 1275,328 Ft x 8 óra (általános munkarend szerinti órák száma)=10202,624 Ft.

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Társasház – bérbeadás szja

Lepsényi Mária

adószakértő

Nem saját tulajdonú ingatlan bérbeadása

Lepsényi Mária

adószakértő

Ingatlannal rendelkező társaság bejelentése

Kocsis Zoltán

közgazdász

Dr. Szeiler & Partners Könyvelő és Adótanácsadó Iroda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2021 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
30 31 1 2 3 4 5
6 7 8 9 10 11 12
13 14 15 16 17 18 19
20 21 22 23 24 25 26
27 28 29 30 1 2 3
hirdetÉs

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close