257 találat a(z) távolléti díj cimkére

Cikk

Az Országgyűlés május 27-én zárta le a Nemzetgazdasági Miniszter által előterjesztett, az egyes törvényeknek a távolléti díj számításával összefüggő és egyéb célú módosítására vonatkozó törvényjavaslat (T/11208) részletes vitáját. A javaslat a Munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvénynek (Mt.) a munkabérre, a távolléti díjra és a szabadságra vonatkozó rendelkezéseit módosítja. A Deloitte a szabadság kiadását és a munkabér-elszámolást érintő változások mellett a vámellenőrzések gyakorlatára is kitér legfrissebb hírlevelében

Cikk

Január 1-jén lépett hatályba az új Munka törvénykönyve távolléti díj számítására vonatkozó azon rendelkezése, miszerint havibéres munkavállaló esetében az egy órára járó összeg meghatározásakor a havibért osztani kell 174-gyel. A napi távolléti díj összege az így meghatározott, egy órára eső összeg és a szerződés szerinti napi munkaidő szorzata, a havi távolléti díj pedig megegyezik a munkavállaló alapbérével. A Nemzetgazdasági Minisztérium által kezdeményezett törvénymódosítás elfogadása esetén ismét az adott hónap munkanapjainak számát kellene figyelembe venni az egy napra járó alapbér meghatározása során, ahogyan az a régi Mt-ben szerepelt. A távolléti díj számítása munkajogi szempontból.

Cikk

2013. január 1-jétől változtak a távolléti díj elszámolásának szabályai. Ennek kapcsán a Nemzetgazdasági Minisztérium elkészítette és honlapján közzétette a távolléti díjjal kapcsolatos módszertani útmutatóját. Az útmutatót az NGM saját bevallása szerint is az új számítási módszer körül kialakult bizonytalanság hívta életre, azonban a BDO Magyarország szerint az útmutató komoly csúsztatást tartalmaz, és veszélyes vizekre téved, amikor módszertani útmutatóban állapít meg látens kötelezettségeket a munkáltatók részére.

Kérdés

Tisztelt Szakértő!Arról szeretnék érdeklődni, hogy Ön szerint van-e lehetőségünk az új MT szerinti számítással szemben a régi gyakorlatot követni a szabadságra jutó távolléti díj számításánál. Minden munkanapunk egyformán 8 óra hosszú, a megállapodott bérek havi bérek, ezért teljesen indokolatlannak tartjuk, hogy a szabadságos napra jutó díjazás bármilyen irányban is eltérjen a ledolgozott napra jutó bértől. Köszönettel: Biró Katalin

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Elsö kérdésem az lenne, hogy havibéres munkavállalónál a fizetett ünnepre távolléti díjat kell-e számfejteni. A másik kérdés, hogy a kifizetéskor esedékes távolléti díjnál ha a januári bért február 8-án fizetem, akkor a januári havi bér vagy a februári lesz a távolléti díj alapja, amit 174-gyel osztok (február 1-étöl béremelés van), de januári bért fizetünk. Minimálbéres alkalmazott februárban 5 nap szabadságra megy, ezért össz havi bruttó bére nem éri el a minimálbért, de részleteiben jól számolok. Ebben az esetben valamilyen jogcímen ki kell egészítenem a bérét a minimálbérre? Elöre is köszönöm szíves válaszukat.________________________________________

Kérdés

TisTájékoztatásukat szeretném kérni az alábbi esetre:Munkavállaló munkaszerződésében foglalt havi alapbére 150 000 Ft/napi 8 órás foglalkoztatás. Február hónapban 5 nap szabadságot vesz igénybe, amelyre a munkáltató az MT által meghatározott 174-es osztóval kiszámolt napi távolléti díjat fizet (34 483 Ft). A munkavállaló részére járó alapbért hogyan kell megállapítani? Válaszukat előre is köszönve

Cikk

2013. január 1-jétől hatályba léptek az új Munka törvénykönvye távolléti díj számítására vonatkozó szabályai (148-152. §) is, ami jelentős változásokat hozott az eddigi előírásokhoz képest. Ezért áttekintjük a távolléti díjjal kapcsolatos legfontosabb általános tudnivalókat.

Kérdés

Tisztelt szakértő! Az Mt. 149. par.szerint a havi bér esetén a távolléti díj kiszámítása: havibér osztva 174-el, szorozva napi munkaidő. Helyesen járunk-e el akkor, ha a havibért osztjuk a munkanapok számával (távolléti díj) hiszen nem lehet sem több sem kevesebb a havibérnél. Ha nem jól járunk el, akkor szíveskedjen egy példán levezetni hogyan alakul egy havibérben dolgozó távolléti díja egy 23 munkanapos és egy 20 munkanapos hónapban. Köszönöm

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Jelen állapot szerint két irányzat van a bérszámfejtő programokban a távolléti díj számításának minkéntjénél, normál havidíjas alkalmazott esetén. Az MT 136§ (3) bek. szerint " Havi alapbér esetén az egy órára járó alapbér meghatározása során a havi alapbér összegét osztani kella) általános teljes napi munkaidő esetén százhetvennégy órával," Ez viszont azt eredményezheti, hogy ha pl. valaki szabadságon van akkor vagy kevesebbet vagy többet kap a havi bérénél, attól függően, hogy hány munkanap van egy hónapban. Ugyanez igaz kilépő esetén is. A másik irány pedig úgy számol, hogy akkor sem kaphat kevesebbet vagy többet a dolgozó, ha pl. szabadságon van. Fentiek alapján mi a helyes számítási mód a törvény szerint? Köszönettel.

Kérdés

Abban kérném a segítségét, hogy 2013-tól életbe lépő új Mt. szerint hogy kell számolnunk a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaszüneti napon rendes munkaidőben történő munkanapját. Eddig arra a napra a rendes napi béren felül 20 százalékkal növelt távolléti díjat kellett számolni. Az új Mt. részletezi a távolléti díj fizetési kötelezettséget, de erre nem tér ki. Ezek szerint akkor 100% bérpótlék jár még a rendes munkabéren + pótlékon felül? Köszönöm a válaszát.

Cikk

A korábbi Mt. 138. §-a a gyermeke születésekor az apának 5 nap munkaidő kedvezményt biztosított, melynek költségét teljes egészében megtérítette a munkaadó számára. Az új Mt. ezt a kedvezményt nem pótszabadságként, hanem munkaidő kedvezményként kezeli, nem tartalmazva utalást az kapcsolatos költségek megtérítésére, ezért sokan joggal gondolhatták azt, hogy ez a teher immár – a többi pótszabadsággal megegyezően – teljes egészében a munkáltatóra hárul. Utánajártunk.

Kérdés

Az új Mt.-ben a távolléti díj számításánál mit jelent az utolsó hat naptári hónapra kifizetett teljesítménybér és bérpótlék figyelembevétele? Például, ha valaki 2013. februárban megy szabadságra, mi lesz az irányadó időszak?Mi tartozik bele és mi nem a távolléti díj számításának alapjába? Az irányadó időszakra kifizetett bérpótlékok, mozgóbér, bónuszbér beleszámítanak? A bérpótlékok közül mi igen és mi nem? Teljesítménybér és időbér összekapcsolásával megállapított munkabér esetén az irányadó időszakra jutó teljesítményt és időbért együttesen be kell számítani a távolléti díj alapjába.Ha munkavállalóink csak teljesítménybérben részesülnek, akkor csak ezt kell figyelembe venni?A rendkívüli munkára kifizetett bért, idejét és annak pótlékát viszont nem kell beszámítani? Munkavállalóink egy része folyamatos munkarendben 12 órát dolgozik 6-18 illetve 18-6 között. 3 napig nappal 3 napot pihen és utána 3 napot éjszaka. A távolléti díj meghatározásánál a 30%-os műszakpótlékot a teljesítménybérre vetítve kell meghatározni?Munkavállalóink másik része pedig hétfőtől péntekig 3 műszakban végzik a munkát:6-14; 14-22; 22-06. A műszakpótlékra való jogosultság itt is fennáll a munkaidejének 30%-nak megfelelő időtartamot tekintve.A távolléti díj meghatározásánál, mivel számukra csak az étkezési idő van órabérrel (alapbérrel) kifizetve, az alapbért figyelmen kívül kell hagyni?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fejlesztési adókedvezmény

Pölöskei Pálné

adószakértő

Könyvelési devizanem vátlása

Pölöskei Pálné

adószakértő

Késedelmi kamat számfejtése

Dócziné Szabó Nikoletta

munkajogi és bérszámfejtési szakértő

NEXON

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2025 december
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink