Az őszi adócsomag egyebek között módosította a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény egyes szabályait is. A következőkben a 2018. évi LII. törvény, azaz az új szochotörvény változtatásait ismertetjük.
Tisztelt Adózóna! A cég a 2018 éves eredményét ki szeretné venni osztalék kifizetésével. 2019-ben fogja megfizetni az adókat és kifizetni a tulajdonosoknak. Ebben az esetben már az új törvény szerint kell megfizetni az adókat, vagy az előírás évében érvényben lévő jogszabályok szerint adózik az osztalék? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szerkesztőség! "Személyi jellegű kifizetés a kivaalapban idén és 2019-ben" (https://adozona.hu/2019_es_valtozasok/Szemelyi_jellegu_kifizetes_a_kivaalapban_20_FVIEP4) című cikkük utolsó bekezdésében írják, hogy a nyugdíjas munkavállaló nem minősül biztosítottnak 2019-től, holott a "Nyugdíjas munkavállalók utáni közterhek 2019-ben: most akkor mi a szabály?" (https://adozona.hu/2019_es_valtozasok/Nyugdijas_munkavallalok_utani_kozterhek_201_STLNZN#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_daily&utm_content=201609_old_subscribed) című cikkükben már megírták, hogy a 2019. 01. 01-én hatályba lépő rendelkezés szerint a továbbiakban is biztosított, csak a Tbj.tv. 25. § szerint nem kell egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot fizetniük (valamint nem kerül megfizetésre utánuk a szocho és a szakképzési hozzájárulás. sem). Kérem ennek figyelembevételét a kiva 2019. évi személyi jellegű adóalapjának a vizsgálatánál. Üdvözlettel: Kovács L. Gábor
Tisztelet Szakértő! 2019-ben az szja törvény 3. számú mellékletének I. 5. pontja szerint költségként elszámolható a befizetett saját szociális hozzájárulási adó, viszont a V. 13. pontja értelmében nem számolható el költségként a jövedelem után a magánszemély által fizetendő szociális hozzájárulási adó. Mi a különbség a kétféle szociális hozzájárulási adó között, milyen esetben alkalmazzuk az egyik, illetve a másik szabályt? Köszönettel: Nagy Péter
Tisztelt Szakértő! Az alábbi cikkhez kapcsolódóan lenne még kérdésem: https://adozona.hu/2019_es_valtozasok/Szemelyi_jellegu_kifizetes_a_kivaalapban_20_FVIEP4 Személyi jellegű kifizetés a kivaalapban idén és 2019-ben • Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló 2018.12.04., 06:07 Frissítve: 2018.12.03., 21:44 Ha van egy kft., ennek van 2 főállás melletti tagja és több alkalmazottja. A tagok nem fizetnek járulékot a kft-ben, mert máshol van 40 órás munkaviszonyuk. A kivaalapba számít-e a 2 fő személyesen közreműködő tagnál a minimálbér 112,5 százaléka, ha a kft.-ben nem vesznek ki jövedelmet? Üdvözlettel Beke Zoltán
A kivaalany adóalapjának személyi jellegű kifizetéssel azonos része a 2019-től hatályba lépő adótörvény-módosítások következtében több ponton változik. Cikkünkben a 2018. évi előírásokkal összehasonlítva mutatjuk be a szabályozást.
Tisztelt Szerkesztőség! 2019-től gyökeresen megváltoznak az osztalékfizetés szabályai, az egészségügyi hozzájárulást, melyet éves szinten 450 ezer forintig kellett megfizetni, felváltja a szociális hozzájárulási adó. Van egy cégem, melyben a következő fordult elő az idei évben. Leszámfejtettem a 2017. évre jóváhagyott osztalékot 2018. júniusban, a levont személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást a következő hónap 12-éig befizette a cég, azonban a nettó osztaléknak csak egy részét tudta kifizetni. Elszámította magát, nem érkezett meg egy nagy összegű bevétele. Tehát van egy leadózott, kifizetésre váró, nettó osztalékom, melynek a rendezése most már biztos hogy 2019-ben fog megtörténni. Felmerült bennem a kérdés, hogy mindíg a kifizetéskor hatályos törvényi jogszabályok szerint járunk el? Jelen esetben, mivel változik a jogyszabály, ennek a cégnek a leadózott 14% eho és a 2019-ben érvényben lévő 19,5% szocho különbözetét még pluszban meg kell fizetnie? Tisztelettel várom szakértői iránymutatásukat. Üdvözlettel: Ötletmozaik Kft
Gyökeresen átalakul 2019-től a munkáltatói juttatások rendszere.
Tisztelt Szakértő! Cégünknél jelentős cafeteriakeretösszeg van/volt/lesz. A keretösszeg eddig bruttó volt. A kérdésem a következő: hogyan lehet, illetve meg lehet-e oldani, hogy a munkáltatói költség emelkedése nélkül szabályos legyen a juttatás? A juttatások köre: SZÉP-kártya, lakáscélú hiteltörlesztés, Erzsébet-ajándékutalvány, étkezési jegy, biztosítás, egészségpénztár. Hogyan lehet megállapítani a keretet? (Gondolok itt arra, hogy például a szochót nem azonos összegben fizetjük a dolgozók után, az szja nem biztos, hogy azonos összegben kerül levonásra, családi kedvezmény, egyebek miatt stb.) Mi történik például, ha év közben változik egy alkalmazottnál a családi kedvezmény? Egyenként kell figyelni havonta, hogy kinél mennyi a járulék? Át lehet-e egyáltalán hárítani a szochót és a szakképzési hozzájárulást (mivel akkor nem ugyanakkora a keretösszeg a fent említettek miatt, ami nem felel meg a szabályzatnak)? Válaszukat előre is köszönöm!!! Tisztelettel: Bernadett
Tisztelt Szakértő! 2019-es új osztalék után fizetendő szociális hozzájárulási adó korlátjáal kapcsolatban kérdeznék. Kivások nem fizetnek szochót. Az ő esetükben mi lesz a felvett osztalék után fizetendő szochokorlát? Érvényes a minimálbér 24-szerese utáni szochokötelezettség? 2018-as számokkal maximum 3 millió 312 ezer forintig fizet szochót? Az afölötti összegű osztalék után nem? Köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Segítséget kérnék, hogy versenybírói elszámolás esetén, ahol a kifizető és a kiküldő nem ugyanaz az egyesület, akkor (költségnyilatkozatot figyelembe véve) a jövedelem után szja (15%), eho vagy szocho fizetési kötelezettség van-e? Például a versenybírói elszámolás alapján 10 ezer forint jövedelmet 10 százalékos nyilatkozat figyelembe vételével mennyi a fizetendő adó? Sajnos több 'fórumon' eltérő véleményekkel lehet találkozni, természetesen jogszabályi hivatkozás nélkül. Segítségét előre is köszönöm!
2019-ben fizetett osztalék esetén hogy kell a szochomaximumot számolni az olyan tag esetében, aki ügyvezetőként alkalmazott a saját cégében (40 órás), de e mellett jövedelemkivét nélkül, mint munkaviszony melletti személyesen közreműködő tag is be van jelentve (mert például a boltban eladóként is közreműködik)? E jogviszonya alapján nincs járulékfizetési kötelezettsége. Ebben az esetben az osztalék utáni szocho maximumát a minimálbér vagy a garantált bérminimum alapján kell számolni? Több szakértői anyagban olvastam, hogy ha a tevékenység középfokú végzettséghez kötött (például bolti eladó), akkor a bérminimumot kell figyelembe venni. Ha ez így van, akkor megoldás lehet, ha megfordítjuk a jogviszonyokat: ügyvezető lesz tagi jogviszonyban, eladó 40 órás munkaviszonyban? Nem értem, hogy tulajdonosi jövedelemnél hogy tehet a törvény különbséget a levonandó közterhekben egyéb, a tulajdontól független feltételekre hivatkozással. Ez nem sért alapjogot?
Szeretném megkérdezni, hogy ha egy kiva alatt működő kft. tagjaként 2019-ben osztalékot vesz fel valaki, aki ugyanannál a cégnél munkabért is kap, de a kiva miatt a céget szocho fizetésikötelelezettség a bérkifizetésnél nem terheli, az osztalék terheit szocho szempontból ez hogyan befolyásolja? Ugyanúgy érvényes a minimálbér kétszereséig vonatkozó felső határ? Köszönöm.
A következő két vagy három évre állapodna meg a munkaadói és a munkavállalói oldal a minimálbér és a garantált bérminimum emelésének üteméről – írja a Magyar Idők. Másban ugyanakkor nincs egyetértés a felek között.
Rokkant ellátásban részesülő 61 éves az úr. Kérdésem ha munkaviszonyt létesít 2019.januárjában, akkor rá is vonatkozik az a szabály, hogy nem kell fizetni egyéni járulékot, a munkáltatónak pedig szochót utána, és csak a szja-levonás terheli? Eredetileg véglegesített rokkantnyugdíjas volt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték