Tisztelt Szakértő! Kft. tagja év elején osztalékot vett fel, mellyel elérte a minimálbér huszonnégyszereséig megfizetendő szociális hozzájárulási adó maximumát. A béréből továbbra is meg kell fizetni a szociális hozzájárulási adót? Amennyiben év közben meg kell fizetni, év végén visszaigényelheti azt? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! 2019. év folyamán 1,5 millió forint osztalék kifizetését határozta el a társaság magánszemély tulajdonosa részére. A magánszemély másik társaságban várhatóan éves szinten 4 millió 680 ezer forint munkabért fog kapni egy kivás társaságtól. Kérdésem az lenne, hogy kell-e az osztalék után szochót fizetni? Ha nem, akkor nyilatkozhat-e, hogy a jövőben elért jövedelmei alapján éves szinten várhatóan nem kell szochót fizetnie? Köszönettel: Budai Krisztina
2019 év májusában jóváhagyott osztalék szochója hogyan alakul egy estleges évközbeni adócsökkentés esetén: 1. Közgyűlés napja : 2019 május 30. Osztalék tényleges kifizetése szoc.hj csökkentése után (pl. szeptember 1-én) 2. Osztelékelőleg fizetés 2019 április, Közgyűlés napja 2019 május 30. Jóváhagyott osztalék és az előleg különbözetének kifizetése a szoc. hj. csökkentése után (pl. szeptember 1) Válaszát köszönettel várom!
Tisztelt Szerkesztő! A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak a betegszabadság idejére fizetett díja beszámítható-e a szociális hozzájárulási adó, illetve a kiva alapjánál?
Mikor, mennyi jövedelem után kell megfizetni 2019-ben a szociális hozzájárulási adót egyes juttatások (egyebek mellett vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből, árfolyamnyereségből származó jövedelem, osztalék és vállalkozói osztalékalap) esetén?
Tisztelt Szakértő! A cég kivásként adózik. Egyik tulajdonosa nyugdíjasként munkaviszonyban áll a céggel. Osztalékot szeretne kivenni, de nem világos, hogy az osztalék utáni szochót hogyan kell esetében megfizetni. A cég a kiva miatt egyáltalán nem fizet szochót, és mint nyugdíjasnak, a munkavállalónak sem kell szochót fizetnie. Ebben az esetben hogyan működik a szochohatár? Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Adózóna! Kérdésem a 1958-as bevallás kiöltésére irányul. Mezőgazdasági őstermelő ügyfelem éves árbevétele (támogatással együtt) 25 773 611 Ft. Ez után az új jogszabály szerint, ha 5 fős családi gazdálkodásban vannak és átalányadózásban adóznak, akkor mennyi szochofizetési kötelezettségük lesz? Valamint a 1958-as bevallást eddig a két felnőttre adtuk le negyedévente, akkor ez a továbbiakban marad ugyanúgy, csak ki kell tölteni a nyomtatványon a szociális hozzájárulás mezőt? Várom mihamarabbi válaszát!
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni az őstermelő szocho 2019 évi negyedéves bevallás adóalapjához. Jól értelmezem-e a 4 000 000 forint alatti bevételnél nemleges nyilatkozatosnak: Például támogatással együtt a bevétele 4 600 000 Ft, akkor 4 600 000 X 0.04 = 184 000 forint után kell a 19.5% szochot fizetni egész évre, a negyedéves bevallásban az 1/4-et kell figyelembe venni? A másik meghaladta a 4 000 000 forintot, de jövedelme nem keletkezett, mivel a 40%-os költségáltalány elvitte – nulla az eredmény. Itt mi lesz az alap? Előre is köszönöm a segítséget. Tisztelettel: Kutasi G.
Tisztelt Szakértő! A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 29. § (2) bekezdése értelmében a természetes személy nyilatkozhat arról, hogy az 1. § (1)-(3) bekezdése és 1. § (5) bekezdés a)-d) pontja szerinti jövedelmeinek összege várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ha például 2019 áprilisában kerülne sor az osztalék kifizetésére, és a magánszemély a fentebb említett nyilatkozatot adná le a kifizető részére, de a munkabérének bruttó összege majd csak a 2019. májusi munkabérrel haladja meg a 149 ezer forint 24-ét, akkor sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni az osztalék után? Vagy csak abban az esetben nem kell, ha már meghaladta a határt? Előre is nagyon szépen köszönöm a válaszát!
Tisztelt Szakértő! Ha egyéni vállalkozó 2019-ben csak 3 millió 200 ezer forint kivétet realizál, de az osztaléka 10 millió forint, akkor a szocho 19,5 százalékot a 3 576 000-3 200 000=376 000 forintra eső összeg után fizeti vagy a teljes osztalék után?
Közhasznú egyesület pályázatán magánszemély 400 ezer forint támogatást nyer. Az összegből 300 ezer forintot hangtechnikai eszközök beszerzésére, 100 ezer forintot utazásra költ, a pályázatban meghirdetettek alapján. Az eszközök segítségével fogyatékos embereknek tart előadásokat és szervez játékos foglalkozásokat. Van-e adófizetési kötelezettsége a magánszemélynek a pályázatban elnyert 400 ezer forint után? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.
Tisztelt Szakértő! A szochotörvényt érintő módosítások értelmében a kifizetőt terhelő adónak nem alapja a jövedelmet pótló kártérítés, illetve a keresetpótló járadék sem. Ezt a 2018. évi XLI. törvény 170. §-a iktatta be, és 2018. 07. 26-tól hatályos. Ez alapján 2018.07.26-2018.12.31. között nem eredményezett adófizetési kötelezettséget a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék, ide nem értve a munkavégzés ellenértékeként (különösen elmaradt munkabér, végkielégítés címén) kapott, juttatott adóalapot képező jövedelmet. A "régi" szochotörvény hatályát vesztette 2019.01.01-jével, az új szochotörvényben nem látom ugyanezt a megfogalmazást. 2019.01.01-től ismét szochoalapot képez a jövedelmet pótló kártérítés és a keresetpótló járadék? Iránymutatásokban nem ezt olvasom, de a törvényben nem találom az erre vonatkozó előírást. Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó
A szociális hozzájárulási adóról (szocho) szóló új törvény miatt – az ezzel az adónemmel szoros kapcsolatban lévő – szakképzési hozzájárulás (szakho) szabályai is átíródtak, így érdemes áttekinteni a vonatkozó jogszabály (szakképzési hozzájárulásról szóló 2011. évi CLV. törvény) adóalap-megállapítására vonatkozó részét, a címben említett személyi körre fókuszálva.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy amennyiben egy cég a dolgozóinak egészségügyi szolgáltatást juttat, egyes meghatározott juttatásnak minősül-e, és csak a cégnek van utána szja- és szocho-fizetési kötelezettsége? A dolgozóknak ez díjmentes, viszont nem minden dolgozó kapja. Válaszát előre is köszönöm!
A személyi jövedelmek adóztatása mellett társadalombiztosítási kötelezettségeket is befolyásolja, ha a magánszemély külföldön dolgozik. Általánosságban megállapítható, hogy szinte minden élőmunkát terhelő adónak és járuléknak alapja az a jövedelem, amelyet az szja-előleg megállapításánál figyelembe vettünk. Ez alól kivételt képeznek például azok a jövedelmek, melyek után a külföldön történő munkavégzés következtében Magyarországon részben, vagy egészben nem kell szja-előleget fizetni.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték