Osztalék, árfolyamnyereség: a szochofizetés felső határa

Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

2019.04.23., 12:58 Frissítve: 2019.07.10., 14:35

Tetszik

Mikor, mennyi jövedelem után kell megfizetni 2019-ben a szociális hozzájárulási adót egyes juttatások (egyebek mellett vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből, árfolyamnyereségből származó jövedelem, osztalék és vállalkozói osztalékalap) esetén?

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény 2. paragrafusának (2) bekezdése rögzíti, hogy az 1. paragrafus (5) bekezdésének a)–e) pontjában felsorolt juttatások (vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, osztalék és vállalkozói osztalékalap, árfolyamnyereségből származó jövedelem, és végül az szja-törvény 1/B paragrafusának hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme) esetében a szociális hozzájárulási adót az adott évben legfeljebb a minimálbér 24-szeresének megfelelő adóalap (tehát idén 24x149 000=3 576 000) forint után kell megfizetni.

Segítségre lenne szüksége munkáltatói kérdésekben?
Rendelje meg kedvezményesen a Kedvező adózású munkavállalás 2019-ben című kiadványt.
Kiadványunk bemutatja, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben melyek a legkedvezőbb foglalkoztatási formák, és ötleteket ad a juttatások optimalizálásához.
Részletek >>

Ezt az éves maximum adóalapot viszont csökkenti az érintett

szja-törvény szerinti összevont adóalapba tartozó adóelőlegének számításánál figyelembe vett jövedelme, ideértve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjat is,
az ösztöndíjas foglalkoztatott ösztöndíja, illetve
a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, valamint
az szja-törvény szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az szja-törvény szerinti adóelőleg-alap hiányában a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelem, amely a Tbj. 4. § k) pontjának 2. alpontja alapján járulékalapot képez.

Az említett jövedelemtípusok csökkentő tételként való figyelembe vételénél nem szükséges azt vizsgálni, hogy az adott jövedelem után ténylegesen meg kell-e fizetni a szociális hozzájárulási adót vagy sem!

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben több példán keresztül mutatjuk be, mikor, mennyi jövedelem után kell megfizetni a szochót.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.