hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Osztalék, árfolyamnyereség: a szochofizetés felső határa

  • Széles Imre, társadalombiztosítási szakértő

Mikor, mennyi jövedelem után kell megfizetni 2019-ben a szociális hozzájárulási adót egyes juttatások (egyebek mellett vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből, árfolyamnyereségből származó jövedelem, osztalék és vállalkozói osztalékalap) esetén?

A szociális hozzájárulási adóról szóló törvény 2. paragrafusának (2) bekezdése rögzíti, hogy az 1. paragrafus (5) bekezdésének a)–e) pontjában felsorolt juttatások (vállalkozásból kivont jövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem, osztalék és vállalkozói osztalékalap, árfolyamnyereségből származó jövedelem, és végül az szja-törvény 1/B paragrafusának hatálya alá tartozó természetes személy e tevékenységből származó jövedelme) esetében a szociális hozzájárulási adót az adott évben legfeljebb a minimálbér 24-szeresének megfelelő adóalap (tehát idén 24x149 000=3 576 000) forint után kell megfizetni.

Segítségre lenne szüksége munkáltatói kérdésekben?
Rendelje meg kedvezményesen a Kedvező adózású munkavállalás 2019-ben című kiadványt.
Kiadványunk bemutatja, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben melyek a legkedvezőbb foglalkoztatási formák, és ötleteket ad a juttatások optimalizálásához.
Részletek >>

Ezt az éves maximum adóalapot viszont csökkenti az érintett

  • szja-törvény szerinti összevont adóalapba tartozó adóelőlegének számításánál figyelembe vett jövedelme, ideértve a munkavállalói érdekképviseletet ellátó szervezet részére levont (befizetett) tagdíjat is,
  • az ösztöndíjas foglalkoztatott ösztöndíja, illetve
  • a tanulószerződés alapján ténylegesen kifizetett díj, valamint
  • az szja-törvény szerinti önálló és nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetében az szja-törvény szerinti adóelőleg-alap hiányában a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerint biztosítottnak minősülő személy részére juttatott olyan jövedelem, amely a Tbj. 4. § k) pontjának 2. alpontja alapján járulékalapot képez.

Az említett jövedelemtípusok csökkentő tételként való figyelembe vételénél nem szükséges azt vizsgálni, hogy az adott jövedelem után ténylegesen meg kell-e fizetni a szociális hozzájárulási adót vagy sem!

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben több példán keresztül mutatjuk be, mikor, mennyi jövedelem után kell megfizetni a szochót.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra. 

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Turizmusfejlesztési hozzájárulás

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Oktatási költség vagy hivatali utazás

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 február
H K Sze Cs P Sz V
27 28 29 30 31 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close