Megbízható forrás, szakértő munkatárs

Előfizetés
    Előfizetés

    1790 találat a(z) szocho cimkére

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni az őstermelő szocho 2019 évi negyedéves bevallás adóalapjához. Jól értelmezem-e a 4 000 000 forint alatti bevételnél nemleges nyilatkozatosnak: Például támogatással együtt a bevétele 4 600 000 Ft, akkor 4 600 000 X 0.04 = 184 000 forint után kell a 19.5% szochot fizetni egész évre, a negyedéves bevallásban az 1/4-et kell figyelembe venni? A másik meghaladta a 4 000 000 forintot, de jövedelme nem keletkezett, mivel a 40%-os költségáltalány elvitte – nulla az eredmény. Itt mi lesz az alap? Előre is köszönöm a segítséget. Tisztelettel: Kutasi G.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 29. § (2) bekezdése értelmében a természetes személy nyilatkozhat arról, hogy az 1. § (1)-(3) bekezdése és 1. § (5) bekezdés a)-d) pontja szerinti jövedelmeinek összege várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ha például 2019 áprilisában kerülne sor az osztalék kifizetésére, és a magánszemély a fentebb említett nyilatkozatot adná le a kifizető részére, de a munkabérének bruttó összege majd csak a 2019. májusi munkabérrel haladja meg a 149 ezer forint 24-ét, akkor sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni az osztalék után? Vagy csak abban az esetben nem kell, ha már meghaladta a határt? Előre is nagyon szépen köszönöm a válaszát!

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ha egyéni vállalkozó 2019-ben csak 3 millió 200 ezer forint kivétet realizál, de az osztaléka 10 millió forint, akkor a szocho 19,5 százalékot a 3 576 000-3 200 000=376 000 forintra eső összeg után fizeti vagy a teljes osztalék után?

    Cikk

    Közhasznú egyesület pályázatán magánszemély 400 ezer forint támogatást nyer. Az összegből 300 ezer forintot hangtechnikai eszközök beszerzésére, 100 ezer forintot utazásra költ, a pályázatban meghirdetettek alapján. Az eszközök segítségével fogyatékos embereknek tart előadásokat és szervez játékos foglalkozásokat. Van-e adófizetési kötelezettsége a magánszemélynek a pályázatban elnyert 400 ezer forint után? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A szochotörvényt érintő módosítások értelmében a kifizetőt terhelő adónak nem alapja a jövedelmet pótló kártérítés, illetve a keresetpótló járadék sem. Ezt a 2018. évi XLI. törvény 170. §-a iktatta be, és 2018. 07. 26-tól hatályos. Ez alapján 2018.07.26-2018.12.31. között nem eredményezett adófizetési kötelezettséget a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék, ide nem értve a munkavégzés ellenértékeként (különösen elmaradt munkabér, végkielégítés címén) kapott, juttatott adóalapot képező jövedelmet. A "régi" szochotörvény hatályát vesztette 2019.01.01-jével, az új szochotörvényben nem látom ugyanezt a megfogalmazást. 2019.01.01-től ismét szochoalapot képez a jövedelmet pótló kártérítés és a keresetpótló járadék? Iránymutatásokban nem ezt olvasom, de a törvényben nem találom az erre vonatkozó előírást. Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó

    Cikk

    A szociális hozzájárulási adóról (szocho) szóló új törvény miatt – az ezzel az adónemmel szoros kapcsolatban lévő – szakképzési hozzájárulás (szakho) szabályai is átíródtak, így érdemes áttekinteni a vonatkozó jogszabály (szakképzési hozzájárulásról szóló 2011. évi CLV. törvény) adóalap-megállapítására vonatkozó részét, a címben említett személyi körre fókuszálva.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy amennyiben egy cég a dolgozóinak egészségügyi szolgáltatást juttat, egyes meghatározott juttatásnak minősül-e, és csak a cégnek van utána szja- és szocho-fizetési kötelezettsége? A dolgozóknak ez díjmentes, viszont nem minden dolgozó kapja. Válaszát előre is köszönöm!

    Cikk

    A személyi jövedelmek adóztatása mellett társadalombiztosítási kötelezettségeket is befolyásolja, ha a magánszemély külföldön dolgozik. Általánosságban megállapítható, hogy szinte minden élőmunkát terhelő adónak és járuléknak alapja az a jövedelem, amelyet az szja-előleg megállapításánál figyelembe vettünk. Ez alól kivételt képeznek például azok a jövedelmek, melyek után a külföldön történő munkavégzés következtében Magyarországon részben, vagy egészben nem kell szja-előleget fizetni.

    Kérdés

    Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! Olvasva az "Osztalék és szochofizetési szabályok" című kérdésre adott válaszát, kétely merült fel bennem az utolsó mondatában szereplő megállapítását illetően. Jóllehet a 08-as bevallás kitöltési útmutatója elég szűkszavú a konkrét kérdésben (egészen konkrétan nincs róla egyetlen szó sem), de az új szocho törvény 18. § (3) bekezdéséből számomra az a következtetés vonható le, hogy abban az esetben, amikor csak az osztalékelőleg válik osztalékká (tehát a kifizetőnek nincs lehetősége a levonásra), akkor a szocho bevallása és megfizetése a magánszemély kötelezettsége, nem a kifizetőé, hasonlatosan az szja-hoz (melyre a 364. sorhoz fűzött magyarázat ki is tér). Üdv. Pap Attila

    Kérdés

    Tisztelt Adózóna! A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának Megállapodása a minimálbér, a garantált bérminimum és a reálbérek emelésőrél, valamint a munkáltatói terhek csökkentéséről szóló 2016. 11. 24-én elfogadott megállapodásban szereplő 2 százalékos szocho-fizetési kötelezettség csökkenés 2019. 07. 01-től valóban meg fog valósulni? Köszönöm a segítséget. Üdvözlettel: Czinder Zsuzsanna

    Kérdés

    Tisztelt Szakértők! Megkaptam az előző osztalék példámra a választ, melyet nagyon köszönök. További kérdés merült fel: A 2018-ban fizetett előleg a 2018. évi beszámoló elfogadásakor válhat osztalékká, amelyre a 2019. évben hatályos jogszabályokat kell alkalmazni. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényt már kihirdették, és az 2019.01.01-től hatályos. Ez alapján egyrészt hatályát veszti az ehóval kapcsolatos szabályozás, másrészt – lényegében helyette – kibővíti a szociális hozzájárulási adófizetési kötelezettség körét. Így a 19,5 százalékos szociális hozzájárulási adó fizetését jelenti [2. § (1)], másrészt az adófizetési felső határ a 2019. évi jövedelem tekintetében a minimálbér huszonnégyszeresének a figyelembe vételét. [2. § (2)] Amennyiben azonban az jóváhagyásakor nem lesz tényleges kifizetés, hiszen annyit állapítottak meg, amit 2018-ban már kifizettek, akkor a szociális hozzájárulási adó levonására nincs lehetőség, így az adófizetés megállapítására, befizetésére, bevallására a magánszemély kötelezett. [18. § (3)] A határidő pedig a megfizetés tekintetében is – nem a negyedévet követő hónap 12-e, hanem - az szja bevallás benyújtásának a határideje. [27.§] Tehát majd csak 2020. május 20-án? Jól értelmezem a törvényt? Lehetséges, hogy a magánszemélynek így csak 2020-ban kell szociális hozzájárulást fizetni? A Mikor kell befizettetnie a magánszeméllyel a szocho összegét? Köszönöm válaszát! Üdvözlettel: Szabó Anita

    Cikk

    Hogyan kell könyvelni a 2018 júniusában közbenső mérleg alapján felvett osztalékelőleget? Kinek kell fizetnie a szochot, a magánszemélynek vagy a cégnek? – kérdezte az Adózóna olvasója. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! A szociális hozzájárulási adóról szóló 2019-es rendelkezések újraszabályozták azokat a kedvezményeket, amelyeket a foglalkoztatottak után a munkáltatók igénybevehetnek. Például a munkaerőpiacra lépők utáni 24+12 hónapos szocho mentesség a minimálbér összegéig stb. Nem találtam arra vonatkozóan utalást, hogy a korábbi évek előírásaihoz hasonlóan ezek a kisvállalati adóalanyoknál is érvényesíthetőek lennének. Jól gondolom, hogy idén már szó szerint csak a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthetőek ezek az adókedvezmények, és a kivából nem? Köszönöm a választ.

    Kérdés

    Tisztelt Szakértő! Ügyfelem 2018 júniusában közbenső mérleg alapján osztalék előleg címén 5 millió forintot vett fel. Ebből az szja levonásra került és a NAV felé az utalás is megtörtént. osztalékelőleg 5.000.000 Ft szja levonás - 750.000 Ft Kifizetés 4 250 000 Ft Kérdésem ennek pontos könyvelése lenne 2018-ban és 2019-es jóváhagyás utáni tételek leírása, valamint az eho- és szochofizetési szabályok. Kinek kell fizetnie, a magánszemélynek vagy a cégnek? Munkájukat megköszönve, tisztelettel: Szabó Anita

    Kérdés

    Tisztelt szakértő! Egyszerűsített végelszámolását befejező bt.-vel kapcsolatban vannak kérdéseim. Egy két tagból álló bt. - amelynek tagjai egyenes ági rokonok - kültagja lemond a vállalkozásból kivont jövedelem részesedés szerint rá eső részéről, és csak a jegyzett tőkére befizetett vagyonrészre tart igényt. Ebben az esetben a beltag/végelszámoló által a vállalkozásból kivont jövedelem utáni szja-n és szochón kívül keletkezik-e valakinek adó-, járulék-, vagy illetékfizetési kötelezettsége? A 21/2006. (V.18.) IM rendelet 18. sz. melléklete szerinti vagyonfelosztási javaslatban ebben az esetben a 4. pontot kell választani, és a beltag esetében a rá eső jegyzett tőkét, a végelszámoló esetében a saját tőke többi részét kell beírni (csak pénz van a cégben)? A végelszámoló szja-kötelezettségét le kell vonni, az kötelezettségként fog szerepelni. Az adókötelezettségeket a hitelezőnek juttatandó vagyonként kell beírni? Ha nem, akkor hova kerül? Jól értem-e, hogy a szochót a magánszemély vallja be és fizeti meg az szja-bevallásra előírt határidőig, tehát nem kell és nem is lehet levonni, és a társaság által befizetni?

    {{ item.ArticleTitle }}

    {{ item.ArticleLead }}

    83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95

    További hasznos adózási információk

    NE HAGYJA KI!
    Ezért érdemes előfizetni!

    LEGFRISSEBB

    További friss cikkeink »

    2026-OS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »

    2025-ÖS ADÓVÁLTOZÁSOK

    További cikkek a rovatban »
    PODCAST

    Adózóna - Brand Content

    További cikkek a rovatban »
    Kalkulátorok
    Bér Bér Nyugdíj Nyugdíj Osztalék Osztalék Ingatlan illeték Ingatlan illeték További kalkulátorok »

    Kérdések és válaszok

    Időskorúak járadéka: szakértői állásfoglalás kérése – biztosított őstermelői jogviszony időskorúak járadéka mellett

    Széles Imre

    tb-szakértő

    Reprezentáció adómentesen

    Lucz Zoltánné

    adószakértő

    Áttérés KIVA-ról társasági adó alá

    Lucz Zoltánné

    adószakértő

    Szakértőink

    Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

    2026 március
    H K Sze Cs P Sz V
    23 24 25 26 27 28 1
    2 3 4 5 6 7 8
    9 10 11 12 13 14 15
    16 17 18 19 20 21 22
    23 24 25 26 27 28 29
    30 31 1 2 3 4 5
    Naptár nézet Lista nézet
    hirdetÉs

    Együttműködő partnereink

    1. MOORE Hungary

    2. ORAC Kiadó

    3. System Media