1900 találat a(z) szocho cimkére

Kérdés

2019 év májusában jóváhagyott osztalék szochója hogyan alakul egy estleges évközbeni adócsökkentés esetén: 1. Közgyűlés napja : 2019 május 30. Osztalék tényleges kifizetése szoc.hj csökkentése után (pl. szeptember 1-én) 2. Osztelékelőleg fizetés 2019 április, Közgyűlés napja 2019 május 30. Jóváhagyott osztalék és az előleg különbözetének kifizetése a szoc. hj. csökkentése után (pl. szeptember 1) Válaszát köszönettel várom!

Kérdés

Tisztelt Szerkesztő! A szakképzettséget nem igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállalónak a betegszabadság idejére fizetett díja beszámítható-e a szociális hozzájárulási adó, illetve a kiva alapjánál?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A cég kivásként adózik. Egyik tulajdonosa nyugdíjasként munkaviszonyban áll a céggel. Osztalékot szeretne kivenni, de nem világos, hogy az osztalék utáni szochót hogyan kell esetében megfizetni. A cég a kiva miatt egyáltalán nem fizet szochót, és mint nyugdíjasnak, a munkavállalónak sem kell szochót fizetnie. Ebben az esetben hogyan működik a szochohatár? Válaszát előre is köszönöm.

Kérdés

Kedves Adózóna! Kérdésem a 1958-as bevallás kiöltésére irányul. Mezőgazdasági őstermelő ügyfelem éves árbevétele (támogatással együtt) 25 773 611 Ft. Ez után az új jogszabály szerint, ha 5 fős családi gazdálkodásban vannak és átalányadózásban adóznak, akkor mennyi szochofizetési kötelezettségük lesz? Valamint a 1958-as bevallást eddig a két felnőttre adtuk le negyedévente, akkor ez a továbbiakban marad ugyanúgy, csak ki kell tölteni a nyomtatványon a szociális hozzájárulás mezőt? Várom mihamarabbi válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni az őstermelő szocho 2019 évi negyedéves bevallás adóalapjához. Jól értelmezem-e a 4 000 000 forint alatti bevételnél nemleges nyilatkozatosnak: Például támogatással együtt a bevétele 4 600 000 Ft, akkor 4 600 000 X 0.04 = 184 000 forint után kell a 19.5% szochot fizetni egész évre, a negyedéves bevallásban az 1/4-et kell figyelembe venni? A másik meghaladta a 4 000 000 forintot, de jövedelme nem keletkezett, mivel a 40%-os költségáltalány elvitte – nulla az eredmény. Itt mi lesz az alap? Előre is köszönöm a segítséget. Tisztelettel: Kutasi G.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 29. § (2) bekezdése értelmében a természetes személy nyilatkozhat arról, hogy az 1. § (1)-(3) bekezdése és 1. § (5) bekezdés a)-d) pontja szerinti jövedelmeinek összege várhatóan eléri az adófizetési felső határt. Ha például 2019 áprilisában kerülne sor az osztalék kifizetésére, és a magánszemély a fentebb említett nyilatkozatot adná le a kifizető részére, de a munkabérének bruttó összege majd csak a 2019. májusi munkabérrel haladja meg a 149 ezer forint 24-ét, akkor sem kell szociális hozzájárulási adót fizetni az osztalék után? Vagy csak abban az esetben nem kell, ha már meghaladta a határt? Előre is nagyon szépen köszönöm a válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha egyéni vállalkozó 2019-ben csak 3 millió 200 ezer forint kivétet realizál, de az osztaléka 10 millió forint, akkor a szocho 19,5 százalékot a 3 576 000-3 200 000=376 000 forintra eső összeg után fizeti vagy a teljes osztalék után?

Cikk

Közhasznú egyesület pályázatán magánszemély 400 ezer forint támogatást nyer. Az összegből 300 ezer forintot hangtechnikai eszközök beszerzésére, 100 ezer forintot utazásra költ, a pályázatban meghirdetettek alapján. Az eszközök segítségével fogyatékos embereknek tart előadásokat és szervez játékos foglalkozásokat. Van-e adófizetési kötelezettsége a magánszemélynek a pályázatban elnyert 400 ezer forint után? – kérdezte olvasónk. Surányi Imréné okleveles közgazda válaszolt.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A szochotörvényt érintő módosítások értelmében a kifizetőt terhelő adónak nem alapja a jövedelmet pótló kártérítés, illetve a keresetpótló járadék sem. Ezt a 2018. évi XLI. törvény 170. §-a iktatta be, és 2018. 07. 26-tól hatályos. Ez alapján 2018.07.26-2018.12.31. között nem eredményezett adófizetési kötelezettséget a jövedelmet pótló kártérítés, keresetpótló járadék, ide nem értve a munkavégzés ellenértékeként (különösen elmaradt munkabér, végkielégítés címén) kapott, juttatott adóalapot képező jövedelmet. A "régi" szochotörvény hatályát vesztette 2019.01.01-jével, az új szochotörvényben nem látom ugyanezt a megfogalmazást. 2019.01.01-től ismét szochoalapot képez a jövedelmet pótló kártérítés és a keresetpótló járadék? Iránymutatásokban nem ezt olvasom, de a törvényben nem találom az erre vonatkozó előírást. Köszönettel: Borsosné Pál Ildikó

Cikk

A szociális hozzájárulási adóról (szocho) szóló új törvény miatt – az ezzel az adónemmel szoros kapcsolatban lévő – szakképzési hozzájárulás (szakho) szabályai is átíródtak, így érdemes áttekinteni a vonatkozó jogszabály (szakképzési hozzájárulásról szóló 2011. évi CLV. törvény) adóalap-megállapítására vonatkozó részét, a címben említett személyi körre fókuszálva.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy amennyiben egy cég a dolgozóinak egészségügyi szolgáltatást juttat, egyes meghatározott juttatásnak minősül-e, és csak a cégnek van utána szja- és szocho-fizetési kötelezettsége? A dolgozóknak ez díjmentes, viszont nem minden dolgozó kapja. Válaszát előre is köszönöm!

Cikk

A személyi jövedelmek adóztatása mellett társadalombiztosítási kötelezettségeket is befolyásolja, ha a magánszemély külföldön dolgozik. Általánosságban megállapítható, hogy szinte minden élőmunkát terhelő adónak és járuléknak alapja az a jövedelem, amelyet az szja-előleg megállapításánál figyelembe vettünk. Ez alól kivételt képeznek például azok a jövedelmek, melyek után a külföldön történő munkavégzés következtében Magyarországon részben, vagy egészben nem kell szja-előleget fizetni.

Kérdés

Tisztelt Hunyadné Szűts Veronika! Olvasva az "Osztalék és szochofizetési szabályok" című kérdésre adott válaszát, kétely merült fel bennem az utolsó mondatában szereplő megállapítását illetően. Jóllehet a 08-as bevallás kitöltési útmutatója elég szűkszavú a konkrét kérdésben (egészen konkrétan nincs róla egyetlen szó sem), de az új szocho törvény 18. § (3) bekezdéséből számomra az a következtetés vonható le, hogy abban az esetben, amikor csak az osztalékelőleg válik osztalékká (tehát a kifizetőnek nincs lehetősége a levonásra), akkor a szocho bevallása és megfizetése a magánszemély kötelezettsége, nem a kifizetőé, hasonlatosan az szja-hoz (melyre a 364. sorhoz fűzött magyarázat ki is tér). Üdv. Pap Attila

Kérdés

Tisztelt Adózóna! A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának Megállapodása a minimálbér, a garantált bérminimum és a reálbérek emelésőrél, valamint a munkáltatói terhek csökkentéséről szóló 2016. 11. 24-én elfogadott megállapodásban szereplő 2 százalékos szocho-fizetési kötelezettség csökkenés 2019. 07. 01-től valóban meg fog valósulni? Köszönöm a segítséget. Üdvözlettel: Czinder Zsuzsanna

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Tűzifatermelés, -értékesítés

Szarvas Imréné

könyvvizsgáló, adószakértő, könyvelő

Eszköz amortizációja

Pölöskei Pálné

adószakértő

Cégautóadó N1G

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Együttműködő partnereink