Az osztalék és az osztalékelőleg adója Cikk
Cikkünkben az osztalék (osztalékelőleg) meghatározása mellett az e jövedelem utáni adózást mutatjuk be a magánszemélyeknél, illetve jogi személyeknél, figyelemmel az alkalmazott adózási formára.
Cikkünkben az osztalék (osztalékelőleg) meghatározása mellett az e jövedelem utáni adózást mutatjuk be a magánszemélyeknél, illetve jogi személyeknél, figyelemmel az alkalmazott adózási formára.
A szociális hozzájárulási adóról (szocho) szóló törvény szerint egyes tevékenységek, jövedelmek, jogviszonyok esetén a főszabállyal ellentétben nem kell a kifizetőknek szochót fizetniük. Cikkünkben e kivételek között tallózunk.
Sorozatunk második részében további speciális juttatások, kifizetések kiva alapjába tartozásának kérdését vizsgáljuk meg: saját jogú nyugdíjas béren kívüli és egyes meghatározott juttatása, egyszerűsített foglalkoztatás céljára létesített munkaviszony alapján kifizetett bér, ekho adózási mód szerint kezelt kifizetések.
Mostantól az adóhivatal értesíti a nyilvántartásában szereplő adatok alapján a vállalkozásokat arról, hogy mely munkavállalóik után vehetik igénybe a munkaerőpiacra lépők utáni adókedvezményt.
Szeretnék segítséget kérni a következő esetre. Van egy kft., ahol az egyik tulajdonos üzletrészét megvásárolta a kft., részletre. Tavaly úgy adózott, mint az osztalék. Az idén is úgy kell adóznia a kifizetések után, és ha igen, akkor figyelembe vehetem a nyugdíjat mint jövedelmet, vagy addig, amíg el nem éri az összeg a minimálbér 24-szeresét, vonom a 19% szochót? Köszönöm előre is a segítséget.
Tisztelt Szakértő! Nyugdíjas munkaviszonyban álló tag, ha osztalékot kap a tagi jogviszonyára tekintettel, adhat-e nyilatkozatot, ha a munkaviszonyból származó jövedelme éves szinten el fogja érni a minibálbér 24-szeresét, de mivel nyugdíjas, a társaság nem fizet a jövedelme után szochót. Kell-e szochót levonni az osztalékból? Én úgy értelmezem, hogy le kell vonni maximum 697 320 forintot, és nem adhat nyilatkozatot.
Tisztelt Szakértő! Nem találok hivatkozást a szociális hozzájárulási adóról (szocho) szóló törvényben, az 1997. évi LXXX. törvény 5. § (2) bekezdése szerint megfogalmazott egyéb jogviszonyok esetére, amikor (a Tbj. 5. § (1) bekezdés g) pontban megfogalmazott) járulékalapot képező jövedelem nem éri el a minimálbér 30%-át. 2018. évben egészségügyi hozzájárulás terhelte. Hol található a szochotörvényben a vonatkozó előírás? Köszönet a segítségükért.
Adózási újdonságokban bővelkedett az év eleje, összeállításunkban legérdekesebb cikkeinket gyűjtöttük össze, különféle témában, mint például a szochokedvezmények változása, az szja-ból érvényesíthető személyi kedvezmények bővülés, visszamenőleges érvényesítése, a nyugdíjasok foglalkoztatása, áfalevonás, társaság érdekeivel ellentétes tevékenységet folytató tagjának kizárása, munkaügyi papírok őrzése, új veszteségelhatárolási szabályok.
Tisztelt Adózóna! Nyugdíjas egyéni vállalkozó jövedelmet nem vesz ki a vállalkozásából, májusban a személyi jövedelemadó bevallásában megállapítjuk a vállalkozói osztalékalapját, ami után személyi jövedelemadót fizet. Kérdésünk az, hogy kell-e 19,5% szociális hozzájárulást fizetni a vállalkozói osztalékalap után? Üdvözlettel: Szűcs Ildikó
Tisztelt Szakértő, Társaságunk felhasználási szerződés alapján jogdíjat fizet egy magánszemélynek. Mivel munkadíjat a szerződés nem tartalmaz, 2018-ban a magánszemély részére fizetett jogdíjból levontuk a 15 százalék szja-t, illetve társaságunk megfizetett a jogdíj után 19,5 százalék ehót. Kérdésünk az, hogy 2019-ben a jogdíjat milyen adók terhelik? A magánszemélytől továbbra is levonjuk a 15 százalék szja-t, társaságunk pedig fizet 19,5 százalék szochót? Kell-e fizetnünk szakképzési hozzájárulást is? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt szakértő ! Szeretnék megerősítést kérni, hogy jól értem-e. Ha a munkavállaló éves bruttó bére 5 400 000 forint, és osztalékot is kap (év közben amikor még nem érte el a kifizetett munkabér a minimálbér huszonnégyszeresét) nem kell levonni az osztalékból szochót. Ilyenkor kérni kell a munkavállalónak,hogy ne vonjanak az osztalékból szochót, vagy le kell vonni, és a munkavállaló majd az adóbevallásában visszaigényli? Várom szíves válaszát
Tisztelt Szakértő, Van egy kft., ahol az egyik tag, aki ügyvezető, gyet mellett látja el az ügyvezetői teendőit. Szeretném megkérdezni, hogy hogyan kell ezt bejelenteni, illetve a 08-ason jelezni. A másik kérdés a fenti jogviszonyban igénybe vehető szochokedvezményre vonatkozna. Amennyiben 2018-ban nem vette igénybe a gyet melletti munkavégzés szochokedvezményét, de utólag önellenőrzéssel igénybe veszi, akkor 2019-ben tovább érvényesítheti vagy nem? De ha tagi jövedelemkivétje van csak, akkor nem is vehet igénybe szochokedvezményt? Köszönöm a válaszát!
Az őstermelők szociális hozzájárulási adójának idei bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettsége kapcsán több kérdés fogalmazódott meg olvasónkban. Véleménye szerint nincs összhang a vonatkozó törvény és az 58-as bevallás között. Kérdés például, hogy az év közben bevallott adó előleg lesz vagy végleges adó. Ha előkerül egy bevételi vagy költségszámla, akkor amiatt mindig önellenőrizni kell majd a korábban benyújtott bevallásokat? Széles Imre társadalombiztosítási szakértőnk válaszolt.
A kisvállalati adó egy egyszerűsített adónem, amely három, a vállalkozások által fizetendő adónemet vált ki, a szociális hozzájárulási adót, a szakképzési hozzájárulást és a társasági adót. Kérdésem: az eho megszűnt, beleolvadt a szochóba, mivel szocho alól mentes a cég, akkor most a céges telefon magánhasználata és a hasznosítási díj után eddig fizetendő 19,5% alól is mentesül?
Nyugdíjas munkavállaló számára osztalékkifizetés esetén kell-e az osztalékból szochot vonni? A munkabérből, úgy tudom, nem kell.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől