Kiva osztalék. Kérdés
Kivas cégben tásas vállalkozozó tagi jogviszonyban a minimálbér 24-szeresét meghaladó jövedelmet vesz ki. Osztalék után kell-e szochót fizetni?
Kivas cégben tásas vállalkozozó tagi jogviszonyban a minimálbér 24-szeresét meghaladó jövedelmet vesz ki. Osztalék után kell-e szochót fizetni?
2019-tól magánszemély bérbead ingatlant. Kell-e szociális hozzájárulási adót fizetni? Válaszukat köszönöm.
Ügyvédi iroda tagja minden esetben társas vállalkozó. 2019-ben a nyugdijas tag napi 6 órás munkaviszonyban látná el az irodavezetést havi 300 ezer forintért (a garantált bér minimum 6 órára eső része). 1. kérdés: Ügyvédi iroda nyugdíjas tagja foglalkoztatható-e 6 órás munkaviszonyban, és milyen járulékfizetési kötelezettség lenne? 2. kérdés: Osztalék és árfolyamnyereség esetén nyilatkozhatna-e úgy, hogy a jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét tehát nem kell szochót fizetnie? 1./ Milyen járulék fizetési kötelezettség lenne. 2./ Osztalék, árfolyamnyereség esetén nyilatkozhatna -e úgy hogy a jövedelme eléri a minimál bér 24 szeresét tehát nem kell Szochót fizetnie. Köszönettel: Mohácsiné
Munkaviszonyban foglalkoztatott saját jogú nyugdíjas munkabérét csak 15 százalék szja terheli. Ha ez a nyugdíjas egyben tulajdonos is a kft.-ben, amely kivában működik, osztalék után hogyan adózik? A kiva kiváltja a szochót. Hogyan kell értelmezni a 19,5 százalékos szocho-fizetési kötelezettséget az osztaléknál?
A társaság 2018. évben osztalékelőleget fizetett, és a 2018. évi beszámoló elfogadásakor fogja az osztalékot megszavazni, valószínűleg az előlegnél magasabb összegben. Kérdésem, hogy a megszavazott osztalék után a 2019. évi kifizetéskor még 14 százalék ehót kell figyelembe venni, vagy már az új szabály szerint a szociális adót?
Tisztelt Adózóna! Orvos-kutató Kft. K+F tevékenységet végez orvosok megbízási szerződés/munkaviszonyban való alkalmazás alapján. Milyen tao, szocho és egyéb adókedvezmények/adóalap-csökkentő kedvezmények vehetők igénybe egyszerre és vagylagosan, milyen maximummal? A szochotörvény változása miatt mire kell odafigyelni 2019. 01. 01-jétől (januári bérszámfejtésnél), meddig kell/használható még a régi és vagy már az új jogszabály? Munkavállalónként egyénileg is lehet eltérő a régi/új törvény alkalmazása az átmeneti időszakban? Milyen alá-bizonylatolási kötelezettséget von maga utána az egész kedvezmény (munkavállalói, K+F tevékenység) igénybevételi választás/alkalmazás? Szeretném megkérni a részletes egyértelmű és nem csak jogszabályra hivatkozó témakidolgozásra, hogy nem szakmabeli olvasó is értelmezni tudja. Nagyon köszönöm.
Kérem Önöket, hogy az őstermelők 2019. évtől fizetendő szociális hozzájárulási adójának a bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettségéről egy átfogó bemutató cikket közöljenek, mivel a korábbi évekhez képest úgy gondolom jelentős a változás. Például eddig nem kellett az 58-as bevallásban negyedévente vallani. Viszont a törvényt olvasva és az 58-as bevallás kitöltése között nem látom az összhangot. A gond többek között az is, hogy amennyiben év közben vallunk, az előleg lesz vagy végleges adó? Illetve amikor előkerül egy bevételi vagy költségszámla, akkor amiatt mindig önellenőrizni kell majd a korábban már benyújtott bevallásokat? Amennyiben lehetséges, akkor szíveskedjenek arra is kitérni, hogy a közös őstermelés esetében vagy családi gazdaságoknál hogyan alakul a bevallási kötelezettség, mivel jellemzően biztosítottak és nem biztosítottak is vannak. Segítségüket köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szeretnék érdeklődni két esetben a fizetendő szochóról 2019-re vonatkozóan. 1.) Heti 36 órás munkaviszony melletti őstermelőnek, akinek a bevétele nem éri el a 600 ezer forintot, kell-e szochót fizetnie? Ha igen, akkor mikor? 2.) Ugyanez a kérdésem, csak tételes átalányadózó kistermelő esetében, aki heti 36 órás munkaviszony melletti és a bevétele nem éri el a 600 ezer forintot. Köszönöm.
T. Szakértő! Foglalkoztathatok-e 2019. 01. 01-jétől betéti társaságomban öregségi nyugdíjast munkaszerződéssel, vagy munkaviszonyban (160 000 forint munkabérért, a nyugdíja ennél kevesebb) úgy, hogy utána csak a 15 százalék szja-t kelljen fizetni? Tehát a nyugdíját is változatlanul megkapja, és más közterhet sem kell fizetni az szja-n kívül? Segítségét köszönöm, Ildi
Széles Imre tb szakértő alábbi válaszára még az lenne a kérdésem, hogy 2019. évben nem kell figyelembe venni a 645 840 forintos adófizetési felső korlátot, ami a jövedelemből levont és megfizetett 4%+3% egészségbiztosítási járulékból tevődik össze (előző évben ez 450 000 forint volt), csak a minimálbér huszonnégyszeresét? Tisztelt Olvasónk! Ebben az esetben – mivel az összevont adóalapba tartozó adóelőleg alap számításánál figyelembe veendő éves jövedelme meghaladja a minimálbér 24-szeresét – az osztalékát nem terheli szociális hozzájárulási adó és annak kifizetésekor a 2018. évi LII. törvény 29. § (2) bekezdése értelmében nyilatkozhat arról, hogy a törvény 1. § (1)-(3) bekezdése és 1. § (5) bekezdés a)-d) pontja szerinti jövedelmeinek összege várhatóan eléri az adófizetési felső határt. E tekintetben nincs jelentősége, hogy KIVA hatálya alá tartozó cégről van szó.
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni az eho helyett életbe lépett szochotörvény kapcsán. Mi jogvédő iroda vagyunk és a szerzők jogdíjait fizetjük ki eddig levont szja és befizetett eho után. Most jól értelmezzük a törvényt, hogy az szja nem változott, viszont eho helyett 19,5 százalék szochót fizetünk be? Köszönöm
Tisztelt Szakértők! A 2019. január 1-jétől hatályos szocho törvény alapján szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség keletkezik az osztalék után is. A szochofizetés felső határa a tárgyévi minimálbér huszonnégyszerese (3 576 ezer Ft). A példámban említett vállalkozás tulajdonosa és egyben ügyvezetője a cégben ügyvezetői feladatait munkaviszonyban látja el. Azaz a kiva szabályai szerint nem fizet szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást. A szochofizetés felső határa az osztalékadó számításánál is figyelembe vehető lenne, csakhogy az ő munkabére után nem fizetnek szociális hozzájárulási adót. Tehát a felvázolt esetben a tulajdonos az osztalék után 15 százalék személyi jövedelemadót és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót fizet, amellyel sokkal rosszabb helyzetbe kerül, mint egy olyan cégtulajdonos, aki érvényesíteni tudja a szochofizetés felső határának korlátját. Amennyiben ezt jól gondolom, mi erre a megoldás? Köszönettel: Libra-Kanizsa Kft.
Tisztelt Szakértő! Egy cég a kisvállalati adó alanya, és a tulajdonos, aki egyben ügyvezető is, munkaviszonyban látja el a tevékenységét a cégben. A munkabére jelentősen meghaladja a minimálbér 24-szeresét, ami a szocho fizetés felső korlátja. A kérdésem, hogy ebben az esetben neki az osztalék után mennyi a szochofizetési kötelezettsége? Befolyásolja-e az osztalékot ,hogy a cég kisvállalati adó alanya. .
Tisztelt Szakértő, Tisztelt Széles Imre! Köszönöm válaszát, előző kérdésemhez: https://adozona.hu/kerdesek/2019_1_8_2019_osztalek_szocialis_hozzajaru_jpx Ehhez kapcsolódóan még 2 kérdésem van: 1. Ha bruttó 200 000 forint havi fizetés mellett májusban 3 200 000 forint osztalékot veszek fel, akkor az osztalékfizetésnél pontosan mennyi szochót kell fizetnem? 2. Ha az első pontbeli osztalék után mondjuk júliusban osztalékelőleget vennék fel (közbenső mérleg alapján), 5 000 000 forintot, akkor abból még kell szochót fizetni, illetve az a 2019-es korlátba, vagy a 2020-as korlátba számítandó bele? Előre köszönöm válaszát!
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérem az alábbi témában: Rokkantsági ellátásban részesülő, heti 20 órás munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottra vonatkozik-e 2019. január 01-től a saját jogú nyugdíjasra vonatkozó változás? Mentesül-e a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék megfizetése alól? A munkáltatónak kell-e szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetnie a dolgozó jövedelme után? Köszönettel: Erdélyi Jánosné
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől