Késik a komplex jogviszony-nyilvántartás bevezetése

Megosztás Tetszik

Idén októberről 2028 januárjára módosította az Országgyűlés az uniós forrásból megvalósuló elektronikus ügyintézési felület, a komplex jogviszony-nyilvántartás szabályainak bevezetését. Az indoklás szerint a projekt megvalósításához kapcsolódó informatikai fejlesztések időbeli csúszása következtében a hatályos szabályozásban meghatározott határidő teljesítése nem biztosítható.

Porcher Áron, a Gazdasági és Energetikai Minisztérium államtitkára expozéjában elmondta: az előterjesztés egyik része egy 2024-ben kiírt EU-s DIMOP-pályázathoz (Digitális Megújulás Operatív Program) kapcsolódik. Jelezte: az előző kormány 2025 nyarán leszerződött a programban foglalt informatikai fejlesztések megvalósítására, azonban az elmúlt egy évben előrelépés nem történt. Ezért a program 2026. októberi határidejét 2028 januárjáig kitolják.

Palóc André (Fidesz) a vitában arról beszélt, hogy a 2025-ben elfogadott jogszabály-csomag érdemben kívánta csökkenti az állampolgárok adminisztrációs terheit. Ennek alapján október 1-jétől lehetőség lett volna, hogy az állampolgárok mobilalkalmazáson vagy webes felületen keresztül adatokat tudjanak lekérdezni az egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultságról. A bevezetés határidejét most több, mint egy évvel halasztanák el, 2028. január 1-jére. Hozzátette: a változtatásnak nemcsak a komplex nyilvántartási rendszer, hanem az elektronikus fizetési és elszámolási rendszer is áldozatul esik.

Több hónapja kormányoznak és most rájöttek, a projektet nem tudják megvalósítani, már ha egyáltalán meg akarják – jegyezte meg. Felidézte: a Tisza szakértői kormányt, bürokráciacsökkentést ígért, és külön országgyűlési bizottságot, minisztériumot hoztak létre a digitalizáció számára, de nem látszik érdemi előrelépés.

A KDNP reméli, tényleg csak halasztásról van szó. Nacsa Lőrinc, a párt vcezérszónokaként arra hívta fel a figyelmet, hogy gyorsabb, egyszerűbb ügyintézés valósulhatott volna meg az eredeti elképzelések szerint. Az ellenzéki politikus reményét fejezte ki, hogy tényleg csak csúszásról és halasztásról van szó. Az elhalasztott informatikai fejlesztések fontosak, azokat nem lenne szabad leállítani és félretenni – hangsúlyozta, megjegyezve: adja meg a kormány az esélyt, hogy ha az informatikai fejlesztések mégis hamarabb elkészülnek, akkor a változtatásokat hamarabb bevezetik, ne várjon 2028 januárjáig.

Szintén kitért arra, hogy a Tisza-programjában bürokráciacsökkentést ígért, amit támogatott, azt helyes iránynak nevezte. Azt ígérte, hogy ami valódi segítség és bürokrácia-csökkentés az emberek, a vállalkozások számára, az ügyintézést egyszerűsíti, online alapúvá, illetékmentessé teszi, azt támogatni fogja a KDNP.

Dócs Dávid, a Mi Hazánk vezérszónoka túlzottan lassúnak nevezte az intézkedés gyakorlatba ültetését, és szintén azt szorgalmazta, hogy előbb lépjen hatályba, ha annak feltételeit a 2028. januári határidő előtt sikerül megteremteni. Arról beszélt: mulasztásban van e téren a kormányzat, holott az intézkedés kétségtelenül pozitív hatással van a magyar gazdaság szereplőire, hiszen hozzájárul az adminisztrációs terhek csökkentéséhez és a piaci egyensúly fenntartásához, strukturálisan illeszkedik a közigazgatás digitalizációjának folyamatába.

Porcher Áron kimondottan kellemesnek nevezte a vitát, megjegyezve, konszenzus van a politikai oldalak között abban, hogy a felhasználók érdekeit szolgáló fejlesztésekről van szó, amelyek minden magyar állampolgárnak és fogyasztónak hasznosak lesznek. Fontosnak tartja, hogy a vállalkozások minél egyszerűbb keretek között működhessenek. Hangsúlyozta: a kis- és középvállalkozásokra építve több lábon álló, sikeres gazdaságot kíván építeni a kormányzat.

Az Országgyűlés 122 igen, 33 nem szavazattal, egy tartózkodás mellett elfogadta a törvényjavaslatot.