1.) A nyugdíjas dolgozótól nem kell vonni egyéni járulékot, viszont arról sehol nem lehet írást találni, hogy a 19,5 százalékot kell fizetni a munkáltatónak vagy sem? 2.) 2018-ban osztalékelőleget vesz ki a kft. tagja, most csak az szja-t kell fizetni utána. 2019-ben megszűnik az eho, helyette a 19,5 százalék szocho lesz. Az osztalékelőleg 2019-ben válik osztalékká. Kell-e fizetni utána szochót az eho helyett vagy sem?
Tisztelt Szakértő! 2019-ben kifizetendő osztalék adózásával kapcsolatban szeretném a segítségüket kérni. A kft.-ben a nyugdíjas tulajdonos munkaviszonyban van foglalkoztatva. A havi bruttó jövedelme 400 ezer forint. A szochotörvény változása értelmében minden az szja-törvény szerint összevonás alá eső jövedelem a szocho alapjába számít. A szochót a minimálbér 24-szereséig kell megfizetni. A nyugdíjas részére kifizetett munkabér azonban mentesül a szochofizetési kötelezettség alól, viszont már év közben meg fogja haladni a minimálbér 24-szeresét. Ha év végén osztalékkifizetés történik a részére, az osztalék után kell-e neki szochót fizetnie? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Az egyik ügyfelem, aki kft.-jének a vezetője, 2009.01.01-től nyugdíjas lett. Ezt a nyugdíjat 2012.01.01-től "szolgálati járandóság"-nak minősítették át, és attól kezdve kötelezővé tette a törvény, hogy a garantált minimálbér után valamennyi levonást fizesse meg a cég. Ez nemcsak szochóra és szakképzési hozzájárulásra vonatkozik, hanem a nem létező bérből eszközölt 18,5%-ra is, ami 2018-ban havi 41 064 forint. Kérdésem: mivel az ügyvezető bére 0 forint,az összes levonás költségként elszámolható-e? Nem egységes állásfoglalást olvastam erről az internetes fórumokon Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Kft. szeretne 2019.01.01-től áttérni a kiva szerinti adózásra. 22 alkalmazottja van, a bérköltsége kb. 60 millió forint. 19 alkalmazottra szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény vehető figyelembe (mezőgazdasági munkakör). Jelentős értékű tárgyieszköz-állománnyal rendelkezik, melynek adótörvény szerinti nettó értéke 282 millió forint, a számviteli törvény szerinti pedig 394 millió forint. Osztalékkifizetés nem történik, elhatárolt veszteség nincs, az adózás előtti eredmény kb. 1 millió forint minden évben. Érdemes-e ebben az esetben áttérnie a kivára? Köszönettel: Nagyné
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. közreműködő tagja a garantált bérminimum szerinti tagi jövedelmet vesz fel. Meg kell-e fizetnie ez esetben a mindenkori garantált bérminimum másfélszerese után az Egészségbiztosítási Alapot megillető (8,5 százalék) járulékot, vagy csak a minimálbér másfélszerese után? A kérdésem a szochóra is vonatkozik. Köszönettel: Moleszka
2019-től az a magyar állapolgár, aki külföldi kifizetőtől jövedelmet szerez – ami Magyarországon nem járulékköteles – az után itthon a magyar állapolgár köteles megfizetni a szochót. Jól értelmeztem-e? Itt.olvastam az Önök oldalán a 2019-es változások között: "Ha a természetes személy külföldi kifizetőtől Tbj. szerinti járulékalapot nem képező jövedelmet szerez, akkor kell szociális hozzájárulási adót fizetni, ami a természetes személyt terheli". Várom válaszukat. Köszönöm szépen.
Munkavállalónként több mint egyhavi bruttó bérnek megfelelő összeg marad évente a vállalkozásoknál azzal, hogy jövőre tovább csökken a szociális hozzájárulási adó (szocho) – mondta a Magyar Időknek adott interjúban Izer Norbert, a Pénzügyminisztérium adóügyekért felelős államtitkára.
Az őszi adócsomag egyebek között módosította a szociális hozzájárulási adóról szóló törvény egyes szabályait is. A következőkben a 2018. évi LII. törvény, azaz az új szochotörvény változtatásait ismertetjük.
Tisztelt Adózóna! A cég a 2018 éves eredményét ki szeretné venni osztalék kifizetésével. 2019-ben fogja megfizetni az adókat és kifizetni a tulajdonosoknak. Ebben az esetben már az új törvény szerint kell megfizetni az adókat, vagy az előírás évében érvényben lévő jogszabályok szerint adózik az osztalék? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szerkesztőség! "Személyi jellegű kifizetés a kivaalapban idén és 2019-ben" (https://adozona.hu/2019_es_valtozasok/Szemelyi_jellegu_kifizetes_a_kivaalapban_20_FVIEP4) című cikkük utolsó bekezdésében írják, hogy a nyugdíjas munkavállaló nem minősül biztosítottnak 2019-től, holott a "Nyugdíjas munkavállalók utáni közterhek 2019-ben: most akkor mi a szabály?" (https://adozona.hu/2019_es_valtozasok/Nyugdijas_munkavallalok_utani_kozterhek_201_STLNZN#utm_source=adozona.hu&utm_medium=email&utm_campaign=ado_daily&utm_content=201609_old_subscribed) című cikkükben már megírták, hogy a 2019. 01. 01-én hatályba lépő rendelkezés szerint a továbbiakban is biztosított, csak a Tbj.tv. 25. § szerint nem kell egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot fizetniük (valamint nem kerül megfizetésre utánuk a szocho és a szakképzési hozzájárulás. sem). Kérem ennek figyelembevételét a kiva 2019. évi személyi jellegű adóalapjának a vizsgálatánál. Üdvözlettel: Kovács L. Gábor
Tisztelet Szakértő! 2019-ben az szja törvény 3. számú mellékletének I. 5. pontja szerint költségként elszámolható a befizetett saját szociális hozzájárulási adó, viszont a V. 13. pontja értelmében nem számolható el költségként a jövedelem után a magánszemély által fizetendő szociális hozzájárulási adó. Mi a különbség a kétféle szociális hozzájárulási adó között, milyen esetben alkalmazzuk az egyik, illetve a másik szabályt? Köszönettel: Nagy Péter
Tisztelt Szakértő! Az alábbi cikkhez kapcsolódóan lenne még kérdésem: https://adozona.hu/2019_es_valtozasok/Szemelyi_jellegu_kifizetes_a_kivaalapban_20_FVIEP4 Személyi jellegű kifizetés a kivaalapban idén és 2019-ben • Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló 2018.12.04., 06:07 Frissítve: 2018.12.03., 21:44 Ha van egy kft., ennek van 2 főállás melletti tagja és több alkalmazottja. A tagok nem fizetnek járulékot a kft-ben, mert máshol van 40 órás munkaviszonyuk. A kivaalapba számít-e a 2 fő személyesen közreműködő tagnál a minimálbér 112,5 százaléka, ha a kft.-ben nem vesznek ki jövedelmet? Üdvözlettel Beke Zoltán
A kivaalany adóalapjának személyi jellegű kifizetéssel azonos része a 2019-től hatályba lépő adótörvény-módosítások következtében több ponton változik. Cikkünkben a 2018. évi előírásokkal összehasonlítva mutatjuk be a szabályozást.
Tisztelt Szerkesztőség! 2019-től gyökeresen megváltoznak az osztalékfizetés szabályai, az egészségügyi hozzájárulást, melyet éves szinten 450 ezer forintig kellett megfizetni, felváltja a szociális hozzájárulási adó. Van egy cégem, melyben a következő fordult elő az idei évben. Leszámfejtettem a 2017. évre jóváhagyott osztalékot 2018. júniusban, a levont személyi jövedelemadót és egészségügyi hozzájárulást a következő hónap 12-éig befizette a cég, azonban a nettó osztaléknak csak egy részét tudta kifizetni. Elszámította magát, nem érkezett meg egy nagy összegű bevétele. Tehát van egy leadózott, kifizetésre váró, nettó osztalékom, melynek a rendezése most már biztos hogy 2019-ben fog megtörténni. Felmerült bennem a kérdés, hogy mindíg a kifizetéskor hatályos törvényi jogszabályok szerint járunk el? Jelen esetben, mivel változik a jogyszabály, ennek a cégnek a leadózott 14% eho és a 2019-ben érvényben lévő 19,5% szocho különbözetét még pluszban meg kell fizetnie? Tisztelettel várom szakértői iránymutatásukat. Üdvözlettel: Ötletmozaik Kft
Gyökeresen átalakul 2019-től a munkáltatói juttatások rendszere.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték