1790 találat a(z) szocho cimkére

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Orvos-kutató Kft. K+F tevékenységet végez orvosok megbízási szerződés/munkaviszonyban való alkalmazás alapján. Milyen tao, szocho és egyéb adókedvezmények/adóalap-csökkentő kedvezmények vehetők igénybe egyszerre és vagylagosan, milyen maximummal? A szochotörvény változása miatt mire kell odafigyelni 2019. 01. 01-jétől (januári bérszámfejtésnél), meddig kell/használható még a régi és vagy már az új jogszabály? Munkavállalónként egyénileg is lehet eltérő a régi/új törvény alkalmazása az átmeneti időszakban? Milyen alá-bizonylatolási kötelezettséget von maga utána az egész kedvezmény (munkavállalói, K+F tevékenység) igénybevételi választás/alkalmazás? Szeretném megkérni a részletes egyértelmű és nem csak jogszabályra hivatkozó témakidolgozásra, hogy nem szakmabeli olvasó is értelmezni tudja. Nagyon köszönöm.

Kérdés

Kérem Önöket, hogy az őstermelők 2019. évtől fizetendő szociális hozzájárulási adójának a bevallási, befizetési és elszámolási kötelezettségéről egy átfogó bemutató cikket közöljenek, mivel a korábbi évekhez képest úgy gondolom jelentős a változás. Például eddig nem kellett az 58-as bevallásban negyedévente vallani. Viszont a törvényt olvasva és az 58-as bevallás kitöltése között nem látom az összhangot. A gond többek között az is, hogy amennyiben év közben vallunk, az előleg lesz vagy végleges adó? Illetve amikor előkerül egy bevételi vagy költségszámla, akkor amiatt mindig önellenőrizni kell majd a korábban már benyújtott bevallásokat? Amennyiben lehetséges, akkor szíveskedjenek arra is kitérni, hogy a közös őstermelés esetében vagy családi gazdaságoknál hogyan alakul a bevallási kötelezettség, mivel jellemzően biztosítottak és nem biztosítottak is vannak. Segítségüket köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretnék érdeklődni két esetben a fizetendő szochóról 2019-re vonatkozóan. 1.) Heti 36 órás munkaviszony melletti őstermelőnek, akinek a bevétele nem éri el a 600 ezer forintot, kell-e szochót fizetnie? Ha igen, akkor mikor? 2.) Ugyanez a kérdésem, csak tételes átalányadózó kistermelő esetében, aki heti 36 órás munkaviszony melletti és a bevétele nem éri el a 600 ezer forintot. Köszönöm.

Kérdés

T. Szakértő! Foglalkoztathatok-e 2019. 01. 01-jétől betéti társaságomban öregségi nyugdíjast munkaszerződéssel, vagy munkaviszonyban (160 000 forint munkabérért, a nyugdíja ennél kevesebb) úgy, hogy utána csak a 15 százalék szja-t kelljen fizetni? Tehát a nyugdíját is változatlanul megkapja, és más közterhet sem kell fizetni az szja-n kívül? Segítségét köszönöm, Ildi

Kérdés

Széles Imre tb szakértő alábbi válaszára még az lenne a kérdésem, hogy 2019. évben nem kell figyelembe venni a 645 840 forintos adófizetési felső korlátot, ami a jövedelemből levont és megfizetett 4%+3% egészségbiztosítási járulékból tevődik össze (előző évben ez 450 000 forint volt), csak a minimálbér huszonnégyszeresét? Tisztelt Olvasónk! Ebben az esetben – mivel az összevont adóalapba tartozó adóelőleg alap számításánál figyelembe veendő éves jövedelme meghaladja a minimálbér 24-szeresét – az osztalékát nem terheli szociális hozzájárulási adó és annak kifizetésekor a 2018. évi LII. törvény 29. § (2) bekezdése értelmében nyilatkozhat arról, hogy a törvény 1. § (1)-(3) bekezdése és 1. § (5) bekezdés a)-d) pontja szerinti jövedelmeinek összege várhatóan eléri az adófizetési felső határt. E tekintetben nincs jelentősége, hogy KIVA hatálya alá tartozó cégről van szó.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni az eho helyett életbe lépett szochotörvény kapcsán. Mi jogvédő iroda vagyunk és a szerzők jogdíjait fizetjük ki eddig levont szja és befizetett eho után. Most jól értelmezzük a törvényt, hogy az szja nem változott, viszont eho helyett 19,5 százalék szochót fizetünk be? Köszönöm

Kérdés

Tisztelt Szakértők! A 2019. január 1-jétől hatályos szocho törvény alapján szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség keletkezik az osztalék után is. A szochofizetés felső határa a tárgyévi minimálbér huszonnégyszerese (3 576 ezer Ft). A példámban említett vállalkozás tulajdonosa és egyben ügyvezetője a cégben ügyvezetői feladatait munkaviszonyban látja el. Azaz a kiva szabályai szerint nem fizet szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást. A szochofizetés felső határa az osztalékadó számításánál is figyelembe vehető lenne, csakhogy az ő munkabére után nem fizetnek szociális hozzájárulási adót. Tehát a felvázolt esetben a tulajdonos az osztalék után 15 százalék személyi jövedelemadót és 19,5 százalék szociális hozzájárulási adót fizet, amellyel sokkal rosszabb helyzetbe kerül, mint egy olyan cégtulajdonos, aki érvényesíteni tudja a szochofizetés felső határának korlátját. Amennyiben ezt jól gondolom, mi erre a megoldás? Köszönettel: Libra-Kanizsa Kft.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég a kisvállalati adó alanya, és a tulajdonos, aki egyben ügyvezető is, munkaviszonyban látja el a tevékenységét a cégben. A munkabére jelentősen meghaladja a minimálbér 24-szeresét, ami a szocho fizetés felső korlátja. A kérdésem, hogy ebben az esetben neki az osztalék után mennyi a szochofizetési kötelezettsége? Befolyásolja-e az osztalékot ,hogy a cég kisvállalati adó alanya. .

Kérdés

Tisztelt Szakértő, Tisztelt Széles Imre! Köszönöm válaszát, előző kérdésemhez: https://adozona.hu/kerdesek/2019_1_8_2019_osztalek_szocialis_hozzajaru_jpx Ehhez kapcsolódóan még 2 kérdésem van: 1. Ha bruttó 200 000 forint havi fizetés mellett májusban 3 200 000 forint osztalékot veszek fel, akkor az osztalékfizetésnél pontosan mennyi szochót kell fizetnem? 2. Ha az első pontbeli osztalék után mondjuk júliusban osztalékelőleget vennék fel (közbenső mérleg alapján), 5 000 000 forintot, akkor abból még kell szochót fizetni, illetve az a 2019-es korlátba, vagy a 2020-as korlátba számítandó bele? Előre köszönöm válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Segítségét kérem az alábbi témában: Rokkantsági ellátásban részesülő, heti 20 órás munkaviszonyban foglalkoztatott alkalmazottra vonatkozik-e 2019. január 01-től a saját jogú nyugdíjasra vonatkozó változás? Mentesül-e a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási járulék megfizetése alól? A munkáltatónak kell-e szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást fizetnie a dolgozó jövedelme után? Köszönettel: Erdélyi Jánosné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Társaságunk 2018. évben tulajdonosainak osztalékelőleget fizetett ki. Levontuk és bevallottuk a 15 százalék szja-t. Kérdésem, mikor kell megfizetni az osztalékot 2019. évtől terhelő szochót? A 2018. évi osztalékot még 14 százalék eho, vagy már 19,5 százalék szocho terheli? Mikor esedékes az osztalékelőleg, illetve az osztalékot terhelő szocho? köszönöm válaszát.

Kérdés

1. A februárban kifizetett osztalékkivétnél a szociális hozzájárulás maximumnál csak a januári bér után fizetett szociális hozzájárulási adót lehet figyelembe venni, vagy esetleg az egész éves várhatót? 2. Ha év elején kivett osztaléknál már megfizettük a szocho-maximumot, akkor ezt követően a bérszámfejtéseknél már nem kell szociális hozzájárulást fizetni? Vagy meg kell fizetni és egy év végi elszámolásnál vissza lehet valahogy igényelni a túlfizetést úgy mint anno az eho-nál?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2019-es új változások kapcsán szeretnék érdeklődni, hogy vehet-e igénybe kutatás-fejlesztési tevékenység kapcsán szochokedvezményt a fejlesztőmérnökei bérére az a cég, melynek főtevékenysége 71.12 mérnöki tevékenység (egyéb tevékenységi körökben szerepel 7219,7220)

Kérdés

Tisztelt Adózóna Szakértő! A 2019-es osztalék adózásával kapcsolatban van kérdésem. Amennyiben valakinek bruttó 200 ezer Ft havi bére van 2019-ben (ezt fix előfeltevésnek vehetjük év elején), ezután havonta 39 ezer forint szochót fizet (összesen 2019-ben 468 ezer Ft-ot). Továbbá szeretne összesen felvenni 2 000 000 Ft osztalékot. Ebben az esetben az osztalék után be kell fizetni 15 százalék szja-t (300 ezer Ft). Szochóból az osztalék után: 1. 2 000 000*19,5%-ot (azaz 390 000 Ft-ot), 2. vagy csak az éves szochokorlátig (éves 698 000 Ft kb.) 230 000 Ft-ot kell befizetni. Azaz az éves korlátba beletartozik az aktuális kifizetés után fizetett szochorészlet, hasonlóan, mint az ehónál? Amennyiben az 1. esetről van szó, érdemes a kifizetést úgy ütemezni, hogy először kifizetni kb. 1.200.000 Ft osztalékot (ezután szochó 234.000 Ft, így elérjük az éves korlátot), majd utána külön második körben a maradék körben 800.000 Ft-ot (vagy osztalékként, vagy osztalékelőlegként)? Illetve ha az osztalék összege 5.000 Ft-ot meghaladó lesz, és ebben az esetben is az első válasz a helyes, akkor érdemes a minimálbér kétszeresére bejelenteni az adott személyt, hogy az osztalék után ne kelljen szochót fizetnie? Előre is köszönöm válaszát, Egy olyan cégvezető, aki erre a kérdésre egymásnak ellentmondó válaszokat kapott.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az egyik cég kiva adózási formára szeretne áttérni. A kft. tulajdonosa társas vállalkozó is egyben. Az ügyvezetést is ő látja el. Eddig a garantált bérminimum 112,5% -a után fizette a járulékokat, mivel nem munkaviszonyban végezte. Ha áttér a kiva adózási formára, akkor a 13% kiva mellett is kell fizetnie a szociális hozzájárulási adót, vagy ha írnak egy munkaszerződést, akkor elég csak a garantált bérminimum után fizetni a kivát és nem kell a szochot és a szakképzési járulékot sem?

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Reprezentáció adómentesen

Lucz Zoltánné

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 március
H K Sze Cs P Sz V
23 24 25 26 27 28 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Együttműködő partnereink