Tisztelt Szakértő! 2016-ban szült munkavállaló után 2017 februárja óta érvényesítettünk szochokedvezményt, eddig gyedben majd gyesben részesülő után vettük igénybe. (Tőlünk ment el csedre.) A gyes lejárta után is érvényesíthető valamilyen szochokedvezmény? A munkavállaló 3 gyermek után jogosult családi pótlékra. Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A megváltozott munkaképességről kelt orvosi vélemény (össz- szervezeti egészségkárosodás: 42%) 2019. július 18-án, az erről szóló határozatot 2019. július 29-án kelt. Kérdésem az, hogy mely időponttól lehet a munkáltatónak igénybe vennie szociális hozzájárulási adót, illetve a rehabilitációs hozzájárulást? A munkavállaló 2019. június 1-től áll alkalmazásban a kft.-nél. Hogyan változik a fenti adók megfizetése, ha a munkavállaló munkaviszonya október 25-én megszűnik? Köszönöm a válaszát.
Tisztelt Szakértő! A megváltozott munkaképességről kelt orvosi vélemény (össz- szervezeti egészségkárosodás: 42%) 2019. július 18-án, az erről szóló határozatot 2019. július 29-án kelt. Kérdésem az, hogy mely időponttól lehet a munkáltatónak igénybe vennie szociális hozzájárulási adó, illetve a rehabilitációs hozzájárulás utáni kedvezményt? Hogyan változik a fenti adók megfizetése, ha a munkavállaló munkaviszonya október 25-én megszűnik? Köszönöm a válaszát.
Magyar cég egy olasz magánszemélynek fizetne év közben osztalékelőleget. Szükség van-e elhatárolásra, kell-e szja-t, szochót levonni a kifzetésből – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt.
Tisztelt Adószakértő! Mezőgazdasági őstermelő bevétele nem éri el a 4 millió forintot, és nemleges nyilatkozatot tesz az szja-bevallásában. Mint őstermelő van biztosítva, van szochobevallási kötelezettsége, és ha van, akkor mi az adóalap? A másik őstermelőm növénytermesztő átalányadózó bevétele nem haladja meg a 8 millió forintot, őstermelőként van biztosítva. Kérdésem, hogy neki kell-e szochót bevallani és fizetni, mi a szocho alapja?
Tisztelt Szakértő! Többszemélyes kft. egyik magánszemély tagja eladná az üzletrészét. Az üzletrész szerzési értéke és járulékos költségei 1 millió forint, szokásos piaci értéke 10 millió forint, a vételár 20 millió forint. Szeretném megkérni, hogy matematikailag segítsen levezetni az eladó részéről az adófizetési kötelezettségeket. Leginkább a szocho alakulása érdekel, illetve a felső határ figyelembevétele egyéb jövedelem és árfolyamnyereség-jövedelem viszonyában. Ha jól gondolom, egyéb jövedelem után nincs felső határ, csak árfolyamnyereség-jövedelem után. A vevő vagy maga a cég lenne, vagy egy másik magánszemély tag a cégből, az eladó adófizetési kötelezettségét tekintve van különbség? Előre is köszönöm válaszukat!
Tisztelt Adószakértő! Magyar kft. alkalmazottja cseh állampolgár, aki Csehországban rendelkezik társadalombiztosítással, így Magyarországon csak szja-t fizet. Kérdésem arra irányul, hogy a természetbeni juttatások után is elegendő-e az szja-t megfizetnie, vagy ebben az esetben fennáll a szochofizetési kötelezettség? Válaszukat köszönöm.
Gyakori kérdés, hogy kell-e adót vagy illetéket fizetni, ha egy magánszemély ajándékot ad egy másik magánszemélynek. Mit kell tudni erről?
A többnyire csak „nyári adócsomagként” nevezett törvények közül az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények uniós jogharmonizációs kötelezettségek miatt szükséges módosításáról szóló a 2019. évi LXXII. törvény tartalmazza a kisvállalati adó (kiva) és a kisadózó vállalkozások tételes adója (kata) szabályainak változásait, az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvény pedig 2020-tól kivezeti az egyszerűsített vállalkozói adót (eva) a kkv szektor számára elérhető adózási módok sorából.
A közelmúltban komolyan felvetődött – noha az elképzelés még törvényjavaslat formájában nem fogalmazódott meg – az egyéni járulékok (nyugdíjjárulék, természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék, munkaerő-piaci járulék) összevonása. Cikkünkben bemutatjuk, miért nem lenne egyszerűbb és kevésbé összetett a kötelezettség pontos megállapítása az egyéni járulékok összevonását követően.
Tisztelt Szakértő! 2019. augusztus hónapban osztalék kifizetésére kerülne sor. A munkavállalónak 149 ezer forint bruttó havi bére van, ami után júniusig be van fizetve a 19,5%-os szocho, majd a július havi bér után a 17,5%-os szocho. Nettó 5 millió forint osztalékot fizetnének ki neki, ez után hogyan kell számolni augusztusban a szochót? Válaszukat előre köszönjük.
Jóval ritkábban ugyan, mint 20-30 évvel ezelőtt, de manapság is előfordul, hogy adott vállalkozás valamilyen okból nem képes az esedékesség időpontjában eleget tenni munkabérfizetési kötelezettségének. Ebben az esetben szinte „következetesen” előforduló hiba, hogy mégis úgy készíti el a munkáltató a havi járulékbevallását, mintha időben kifizette volna a bért. Ez helytelen eljárás.
Tisztelt Szakértő! Jól értelmezem-e, hogy ha egy évben több alkalommal történik osztalékkifizetés magánszemély részére, és a magánszemély szja-alapot képező jövedelme nem éri el a minimálbér huszonnégyszeresét, akkor az adott évben annyiszor, ahányszor van osztalékkifizetés, mindig kell majd szochót is fizetni, mert nincs szochofizetési felső határ? Köszönettel.
Tisztelt Szakértő! Biztosított mezőgazdasági őstermelőnek a tavalyi évben nem haladta meg a támogatások nélkül számított bevétele a 4 millió forintot. Szociális hozzájárulási adót a negyedéves bevallásban vagy az éves adóbevallásban kell bevallani? Ha a negyedéves 1958-as bevallásban, akkor milyen összeg lesz az adó alapja? Köszönöm válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalónk részére öregségi résznyugdíjat állapítottak meg, mivel nem rendelkezett 20 év szolgálati idővel. Hogyan kell tovább foglalkoztatnom? Ki kell jelentenem a biztosítási jogviszonyt a 19T1041-es nyomtatványon? Továbbiakban kell tőle nyugdíj- és egészségbiztosítást vonni, illetve utána szociális hozzájárulási adót fizetni? Segítségét előre is köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték