1887 találat a(z) szocho cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretnénk tanácsot kérni. Japán anyavállalat kirendelte a munkavállalóját munkavégzésre a magyar leányvállalatához, projekttámogatásra. A kirendelés ideje 3 év volt, vállalaton belüli áthelyezésről szóló összevont engedéllyel rendelkezik a munkavállaló. Azonban a magyarországi projekt tovább tart, mint 3 év, szükség van meghosszabbítani az engedélyét, de vállalaton belüli áthelyezés keretében 3 év a maximum kérhető időtartam, az idő letelte után munkavállalási célú összevont engedéllyel van lehetőség a munkát folytatni. A munkavállaló után továbbra is a japán anyacég fizetné a járulékokat, a biztosítást. Így, az új helyzetben magyar munkáltatói oldalról milyen járulékfizetési kötelezettségváltozás léphet fel, keletkezik-e biztosítási jogviszony, az szja-levonás mellett terheli-e a magyar céget járuléklevonási, szociálishozzájárulásiadó-, szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség? Nagyon köszönöm előre is a válaszát.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni szerzői jogdíj adózása esetén. Mi egy jogvédő iroda vagyunk és a színházaktól megkapott összegből fizetjük ki a szerzők jogdíjait, levonva a szja-t, kivéve a külföldön élő szerzők esetében mert ők nyilatkoztak, hogy külföldön adóznak a bevételük után, így nekik az összeget levonás nélkül utaljuk át. Szociális hozzájárulási adót azok után a szerzők után fizetünk meg és vallunk be akik esetében a színház részünkre ezt utalja. Abban az esetben ha a jogutód külföldön él, nem kérünk szochót, illetve abban az esetben sem, ha a jogutód nem nyilatkozott az adózásáról. Kérdésem: ezt helyesen tesszük, vagy minden esetben kell kérni a színháztól a szoc.hozzájárulást és nekünk minden jogutód után kell fizetnünk abban az esetben ha külföldön él is? Válaszát és segítségét előre is köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy korábbi kérdésre, Ön ezt a választ adta: (https://adozona.hu/kerdesek/2020_3_31_Reszveny_eladasa_es_osztalek_adoz_tdl) A részvények tőzsdén történt eladása esetén az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [szja tv. 67/A. §]. A befektetési szolgáltató által igazolt ügyleti nyereséget az adóévről benyújtandó bevallásban kell bevallani, a 15 százalék adót a bevallás benyújtására előírt határidőig kell megfizetni. Szochofizetési kötelezettség nem keletkezik [szocho tv. 5. §]. A szocho tv. 5. § (3) bekezdése értelmében a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére (BÉT) bevezetett részvény osztaléka nem esik szochofizetési kötelezettség alá. Az osztalékra vonatkozó részt megtaláltam a Szocho törvényben, amelyre Ön is hivatkozott, de sajnos nem találtam utalást a részvények eladása kapcsán felmerült 'árfolyamnyereség' szocho mentességére. Tudna adni pontos helyet a törvényben vagy máshol, hol találom a releváns szöveget? Köszönöm a segítségét!

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha a vállalkozás (kivás kft.) nem tartozik egyik kedvezményezett körbe (koronavírus kormányrendeletek) sem, akkor lehet kérni a 1. március bérekből levont járulékok és szja, 2. béren kívüli juttatások utáni szja és szocho, 3. negyedéves kiva, 4. havi áfa NAV felé történő elutalásának halasztását? Esetleg részletfizetés kérését? Előre is köszönjük a választ!

Kérdés

Tisztelt Szakértők! Online kereskedelmet folytató magyar tulajdonosú amerikai cég (Wyoming államban bejegyzett) adózásával kapcsolatban kérdezem: ha Magyarországra utalja az Amerikában már leadózott jövedelmet, akkor itt megfizeti a 15 százalék szja-t és a 17,5 százalék szocho-t? Ezt az aktuális évi szja-bevallásban vallja be? Nincs más teendője? Köszönettel:

Kérdés

A Szocho törvény 5. §. (3) bekezdése szerint, valamint a 19SZJA kitöltési útmutatója (145. oldal) szerint "Nem kell a szociális hozzájárulási adót megfizetni az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után." Ezen vitatkozom egy másik könyvelővel, mert szerintem kell. Bár a törvény betűje szerint nem kell. Megkérdeztem a NAV info vonalán, de ott nem tudtak választ adni. Szeretném tudni, hogy az Adózóna szakértője milyen álláspontot képvisel ebben a kérdésben. Köszönettel: Hortobágyiné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! 2019 01.01 évben kiva szerinti adózásra áttért kft. a 2019-es nyereséggel lezárt adóévre osztalékfizetést hagyott jóvá. Így a 2019. adóév eredményéből 5 millió forint osztalékot kifizetését hagyták jóvá, melynek kifizetése 2020 februárjában megtörtént, ez a 2008-havi bevallásban szerepel is, ott a 15 százalék szja-levonás megtörtént , a szocho-kötelezettségről nyilatkozat került (a könyvelés felé) leadásra, melyben jelzik hogy a 2020. adóévben munkabérből származó jövedelmük eléri a 3 864e szocho-alapot, így az osztalék után ebbéli kötelezettségük nem keletkezik. Kérdésem az lenne, hogy így az osztalékfizetés (amely nem osztalékelőleg) jogszerű-e? És másik FONTOS kérdésem, hogy a jóváhagyott (és 2020 februárjában kifizetett) osztalékot melyik bevallásban kell szerepeltetniük? A 2019. évi elszámoló (2019KIVA) vagy a 2020. évi előleg (2020KIVA) bevallásban? Válaszát előre is megköszönve további tisztelettel: Szitás Imréné könyvelő

Cikk

A koronavírus miatt több cégnél felmerült a cég működésének vagy tevékenységének szüneteltetése. A cikk ennek jogi hátterét, illetve a „szüneteltetés” alatti tennivalókat vázolja. Nem foglalkozik a munkavállalással kapcsolatos jogi kérdésekkel, de a foglalkoztatásukkal kapcsolatos közterhek bevallását, fizetését érinti.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Munkaviszonnyal rendelkező magánszemély egyszeri alkalommal nem kifizető részére megbízás alapján fordítási tevékenységet végzett, melynek ellenértékét átutalással meg is kapta. A jövedelem megállapítása (10%-os költségáltalány vagy tételes költségelszámolás) folyamán milyen esetben lehet vagy nem lehet a fizetendő szochót költségként levonni? Mit jelent a 85%-os szabály? Köszönöm.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A 61/2020. kormányrendelet alapján nem világos, hogy a rendelet (10) bekezdésében felsorolt tevékenységi körök folytatói – hasonlóan a (8) bekezdésben felsoroltakhoz – is mentesülnek a kata megfizetése alól március-június intervallumra, vagy esetükben a (2) bekezdésben megfogalmazott módon, erre az időszakra is fizetni kell a jövedelemalap 4%-át, de legfeljebb 7710 forintot szociális hozzájárulásként? (Utóbbi esetben, alkalmazottat nem foglalkoztató egyéni vállalkozóként mi minősül jövedelemnek, ami a 4% alapjául szolgál? Ha például március hónapban nem volt bevételem, akkor automatikusan a 7710 forintot kell befizetnem?) Az egészségügyi hozzájárulás befizetését ugyanolyan ütemben vagyunk-e kötelesek teljesíteni, tehát minden tárgyhót követő hónap 12. napjáig ugyanarra a NAV számlára, amire normál esetben a teljes katát? Egyszerűbben: meglátása szerint milyen változások vonatkoznak a rendelet (10) pontjában felsorolt tevékenységeket, mint tényleges főtevékenységet folytató egyéni vállalkozókra? Továbbá: ha a tevékenységi köreim között szerepel olyan (de nem főtevékenység, és a bevételeim többsége sem ebből érkezik), amely fel van sorolva a (8) pontban, akkor ez alapján mentesülök-e a katafizetési kötelezettség alól? A (8) pont tudniillik nem köti ki, hogy az ott felsorolt tevékenységeket főtevékenységként kell folytatni, vagy hogy a bevételek többsége ebből kell, hogy származzon. Köszönettel, Csizmadia D. egyéni vállalkozó filmes (főtev.), konferencia & ker.bemutató szervező (melléktev.)

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Tagi kölcsön kamatának adóügyi értelmezésében kérném állásfoglalását, mert nem teljesen egyértelmű számomra. Egy zrt. magánszemély egyedüli főrészvényese (100 százalékos tulajdonos) kölcsönt folyósít a zrt.-nek 7 százalék kamat kikötéssel. Az egyszemélyes tulajdonos semmilyen kapcsolatban nem áll a zrt.-vel (nem munkavállaló, nem tisztségviselő), csupán osztalék kifizetése történt eddig részére. Amennyiben a zrt. kamatot fizet a kölcsön után, kifizetéskor milyen adót, járulékot kell levonnia a magánszemélytől, és milyen adó, járulék terheli a zrt.-t? Ha a magánszemélyt szochofizetés terheli, arra vonatkozik-e a felső korlát? Köszönettel: Mónika

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy cég életbiztosítást kötött a magánszemélyre, ez az szja-törvény 3. § 89a bekezdése alapján adókötelesnek minősül. A magánszemély nem munkaviszonyban áll, hanem főállású társas vállalkozó. Ebben az esetben mi alapján kell megfizetnie a járulékokat? Esetleg törvényi hivatkozást is tudna mondani? Kell-e ilyenkor az egészségbiztosítási járulék és a szocho esetén az emelt alap után fizetni? Jogviszonyos jövedelemre tekintettel személyes közreműködés jövedelmeként számfejtjük, vagy esetleg egyéb jövedelemnek minősül? Ilyenkor kell szochót és szakképzési járulékot fizetni? Köszönöm előre is válaszát!

Cikk

Megjelent a Magyar Közlönyben a 61/2020. számú kormányrendelet, amely a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. kormányrendelet közterhekkel kapcsolatos részletszabályait és egyes új intézkedéseket tartalmazza. Pontosítja azoknak az adózóknak a körét, amelyek adó- és járulékkedvezményekben részesülhetnek, és tartalmazza a katafizetési könnyítésben érintett vállalkozások bővített listáját. A rendelet a kihirdetését követő naptól, azaz március 24-étől hatályos.

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az alábbi probléma megoldásában kérem a segítségét. A családi gazdaság tagjainak az év során szocho-fizetési kötelezettsége áll fenn. Ezeket az összegeket figyelembe lehet venni a gazdaság eredményének a számításánál, azaz a költségek között? Ennek az alapja legalább a minimálbér. Ezt a minimálbért is el lehet számolni a költségek között? A gazdaság tagjai alkalmazottak nem lehetnek saját gazdaságukban, de közreműködnek, így jogos lenne a jövedelem elszámolása. Válaszát előre is köszönöm. Tisztelettel: Katona Sándorné

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Egyszerűsített foglalkoztatás 120 napon felül

dr. Hajdu-Dudás Mária

ügyvéd

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink