Tisztelt Szakértő! Köszönöm az azonos című kérdésemre adott választ! Annyi kiegészítést szeretnék még kérni, hogy a 9 millió forint adóköteles jövedelem után szociális hozzájárulási adót is kell-e fizetni, illetve azt, hogy ha ügyfelem 2019. évben a befolyó összegből lakóingatlant vásárolt, érvényesíthet-e bármilyen kedvezményt? Megtisztelő válaszát köszönöm!
Törvényjavaslatot nyújtott be a kormány a parlamentnek, hogy egyes adózási tárgyú törvényeknek a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak mérséklése érdekében szükséges módosításairól. A javaslat biztosítja, hogy a fejlesztési tartalék összegét az egész adózás előtti nyereségből le lehet írni. Emellett azokat az adókönnyítő intézkedéseket is tartalmazza, amelyek csak úgy tudnak érdemi segítséget nyújtani a vállalkozásoknak, ha a veszélyhelyzetet követően is hatályban maradnak.
Egy kft. magánszemély tulajdonosa értékesíti az üzletrészét egy másik magánszemélynek. Ha jól gondolom, akkor a vételár szokásos piaci értéket meg nem haladó része árfolyamnyereségből származó jövedelem, míg az afölötti rész egyéb jövedelem. Két kérdésem lenne: 1.) Mi minősül szokásos piaci értéknek (saját tőke?)? 2. A magánszemély eladónak hogyan és mikor kell megfizetnie a keletkezett jövedelem utáni szja-t, illetve szochót?
Tisztelt Szakértő! Egy családi gazdaság vezetője, mivel egyéni vállalkozó is, 2019-ben egyéni vállalkozóként havonta a minimálbér 112.5%-a után bevallotta és megfizette a szociális hozzájárulási adót (havi 32.687 Ft-ot 1-6 hónapra, és havi 29.334 Ft-ot 7-12 hónapra.) Kivétet nem számolt el, így szja-fizetési kötelezettsége sem keletkezett.. 2019-ben 24.400.000 Ft osztalékot kapott egy kft-től, mely után a kifizető levont 3.576.000 Ft szociális hozzájárulási adót ( a felső határig). Kérdésem az lenne, hogy a 19SZJA bevallásban a vállalkozó visszaigényelheti-e az egyéni vállalkozóként megfizetett 372.126 Ft szociális hozzájárulási adót, mivel az osztalékjövedelem után megfizette a szochót a felső határig, 3.576.000 Ft-ot, vagy a határ számításánál az egyéni vállalkozóként fizetett szochót nem kell számításba venni? Köszönettel: Erdélyi Andrea
Tisztelt Cím! Surányi Imréné 2020.04.24-én megjelent cikkéhez kapcsolódik két kérdésem. 1. A szocho mentesség kezdő napját a cikk írója 04.22-ben jelölte meg. A rendelet hatályba lépése véleményem szerint 04.29. Mikortól alkalmazható a szocho mentesség? 2. Jól gondolom-e, hogy a szochomentességi időszakban a kiva alatt adózóknak nem kell a kivát megfizetniük? Molnár Anikó
Emelkedik a béren kívüli juttatásként adható Széchenyi Pihenő Kártya (SZÉP-kártya) támogatási összege, és annak meghatározott időben megfizetett részét nem terheli szociális hozzájárulási adó (szocho) – derül ki a 82. Magyar Közlönyben kihirdetett 140/2020. kormányrendeletből.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Adott egy magánszemély, akinek a munkaviszonyból származó jövedelme 2,5 millió forint, ezután a szocho meg lett fizetve. Ezen kívül van még 800 ezer forint jövedelme ingatlan-bérbeadásból. Ez összesen: 3,3 millió forint, mint összevont adóalapba tartozó jövedelem. Ezen kívül kapott még 1,5 millió forint osztalékot. A szociális hozzájárulás felső határa: 3 millió 576 ezer forint. Úgy olvassuk, hogy a szocho felső határánál az összevont adóalapba tartozó jövedelmeket kell figyelembe venni. Tehát olyan jövedelmet is bele lehet venni, amely után nem fizettek szociális hozzájárulási adót? Jól értelmezzük? Köszönjük szépen a segítséget!
Tisztelt Szakértő! 1.) A munkavállaló kilépett április 10-én, a SZÉP-kártyája vendéglátás alszámlájára 160 ezer forintot kapott. A 10 000 Ft 1,18 szorosa után a 17,5% szociális hozzájárulási adót megfizette a munkáltató. 2020.04.21-től a keretek emelkedése miatt a 10 000 forint még beleférne a béren kívüli juttatások adózásába. Önrevízióval vissza lehet-e igényelni? 2.) A munkáltató április végén elutalja az egész évi SZÉP-kártya keretösszeget, akkor ez után a szocho 0%? Előre is köszönöm a válaszát!
Július 1-jétől 15,5 százalékra csökken a jelenlegi 17,5 százalékról a szociális hozzájárulási adó (szocho) mérték – derül ki a 82. számú Magyar Közlönyben kihirdetett 140/2020. számú kormányrendeletből. Ugyanez vonatkozik az szja-törvény szerinti külön adózó jövedelmek közül a szochofizetési kötelezettséggel terheltekre is.
Tisztelt Szakértő! Egy biztosított mezőgazdasági kistermelő előző évi támogatások nélküli bevétele a 8 millió forintot nem haladta meg, így az '58-as bevallásban az előző évi bevételének 20%-át alapul véve fizette meg a 4%-os természetbeni egészségbiztosítási-, valamint a 10%-os nyugdíjbiztosítási járulékot, így szocho-fizetési kötelezettsége nincs. Szja-bevallásában a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő nemleges nyilatkozatával élt. Ebben az esetben a bevétel 4%-a után fizetendő szocho alapja csökkenthető az '58-as bevallásban bevallott 4 és 10%-os járulékfizetési kötelezettség alapjával? Ez a járulékalap a Tbj. szerinti járulékalapját képező összegnek minősül?
Az utóbbi időben számos kérdés utalt arra, hogy a veszélyhelyzetben kihirdetett kormányrendeletekben foglalt rendelkezések miként érintik a munkavállalók és a munkáltatók terheit.
A kiva számításánál a hó közben belépő munkavállaló és a hó közben kilépett munkavállalók esetében hogyan lehet figyelembe venni a (9 FEOR ) szakképzettséget nem igénylő munkavállaló utáni kedvezményt? Szintén a hó közben belépő, vagy hó közben kilépő munkavállaló után hogyan lehet figyelembe venni a munkaerőpiacra lépő után járó kedvezményt? Olvasói kérdésekre dr. Császár Zoltán adótanácsadó, jogász válaszolt.
Halasztható egyes adók megfizetése, továbbá adómérséklés is kérelmezhető – többek között ezekről a kormánydöntésekről számolt be Facebook oldalán Varga Mihály pénzügyminiszter.
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben szeretnénk tanácsot kérni. Japán anyavállalat kirendelte a munkavállalóját munkavégzésre a magyar leányvállalatához, projekttámogatásra. A kirendelés ideje 3 év volt, vállalaton belüli áthelyezésről szóló összevont engedéllyel rendelkezik a munkavállaló. Azonban a magyarországi projekt tovább tart, mint 3 év, szükség van meghosszabbítani az engedélyét, de vállalaton belüli áthelyezés keretében 3 év a maximum kérhető időtartam, az idő letelte után munkavállalási célú összevont engedéllyel van lehetőség a munkát folytatni. A munkavállaló után továbbra is a japán anyacég fizetné a járulékokat, a biztosítást. Így, az új helyzetben magyar munkáltatói oldalról milyen járulékfizetési kötelezettségváltozás léphet fel, keletkezik-e biztosítási jogviszony, az szja-levonás mellett terheli-e a magyar céget járuléklevonási, szociálishozzájárulásiadó-, szakképzésihozzájárulás-fizetési kötelezettség? Nagyon köszönöm előre is a válaszát.
Tisztelt Szakértő! Szeretnék segítséget kérni szerzői jogdíj adózása esetén. Mi egy jogvédő iroda vagyunk és a színházaktól megkapott összegből fizetjük ki a szerzők jogdíjait, levonva a szja-t, kivéve a külföldön élő szerzők esetében mert ők nyilatkoztak, hogy külföldön adóznak a bevételük után, így nekik az összeget levonás nélkül utaljuk át. Szociális hozzájárulási adót azok után a szerzők után fizetünk meg és vallunk be akik esetében a színház részünkre ezt utalja. Abban az esetben ha a jogutód külföldön él, nem kérünk szochót, illetve abban az esetben sem, ha a jogutód nem nyilatkozott az adózásáról. Kérdésem: ezt helyesen tesszük, vagy minden esetben kell kérni a színháztól a szoc.hozzájárulást és nekünk minden jogutód után kell fizetnünk abban az esetben ha külföldön él is? Válaszát és segítségét előre is köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték