Cég működésének vagy tevékenységének szüneteltetése

Megosztás Tetszik

A koronavírus miatt több cégnél felmerült a cég működésének vagy tevékenységének szüneteltetése. A cikk ennek jogi hátterét, illetve a „szüneteltetés” alatti tennivalókat vázolja. Nem foglalkozik a munkavállalással kapcsolatos jogi kérdésekkel, de a foglalkoztatásukkal kapcsolatos közterhek bevallását, fizetését érinti.

Működés vagy tevékenység szüneteltetése

Ha a céget az alapítók (tagok, tulajdonosok) nem kívánják megszüntetni, akkor csak arra van lehetőségük, hogy beszüntetik a tevékenységvégzését. A működés szüneteltetése jogilag nem lehetséges.

A tevékenység beszüntetése történhet úgy, hogy az alkalmazottaknak felmondanak vagy fizetéses, illetve fizetés nélküli szabadságra küldik őket.

Ha a munka alóli felmentés díjazás nélkül történik, akkor – jövedelem hiányában – a jövedelmet terhelő vagy az alapján fizetendő közteher nem merül fel.

Ha azonban a szabadságra (a munkavégzés alóli felmentésre) fizetést ad a cég a munkavállalóknak, akkor e jövedelem után a magánszemélynek a személyi jövedelemadót és a járulékokat, a foglalkoztatónak a szociális hozzájárulási adót és a szakképzési hozzájárulást be kell vallani és meg kell fizetni.

Kivételt képez a 47/2020. (III. 18.) kormányrendelet (MK 2020. évi 47. szám) és a részletszabályokat tartalmazó, 61/2020. (III. 23.) kormányrendelet; (MK 2020 évi 51. szám – együtt R.), hogy 2020. március, április, május, június hónapra nem kell bevallani és fizetni, illetve a vonatkozó törvényben előírttól eltérő mértékben kell teljesíteni az alábbi kötelezettségeket, ha az R.-ben felsorolt tevékenységeket tényleges főtevékenységként végzi (végezte).   

Tényleges főtevékenységnek az a tevékenység minősül, amelyből az adózónak az R. hatálybalépését (2020. március 24-ét) megelőző hat hónapban a legtöbb bevétele, de legalább bevételének 30 százaléka származott.

A feltételek fennállása esetén tehát:

Nem kell fizetni a szociális hozzájárulási adót és szakképzési hozzájárulást a kifizetővel munkaviszonyban foglalkoztatott vagy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (Tbj.) szerinti társas vállalkozónak juttatott jövedelem alapján. 

A foglalkoztatónál munkaviszonyban foglalkoztatott személynek és a társas vállalkozónak a járulékalapot képező jövedelem után kizárólag a 4 százalékos mértékű természetbeni egészségbiztosítási járulékot, de legfeljebb 7710 forint összeget kell megfizetni.

OLVASSA TOVÁBB CIKKÜNKET, amelyből egyebek között megtudja, ki minősül társas vállalkozónak, kikre vonatkoznak a koronavírus-járvány gazdasági hatásainak csillapítására vonatkozó kedvezmények, továbbá milyen bevallásokra kötelezett a tevékenységet felfüggesztő cég!