hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Sokan jogosulatlanul veszik igénybe a családi kedvezményt, drágán fizethetnek érte – példával

  • Surányi Imréné okleveles közgazda

Sokan szabálytalanul érvényesítik a családi kedvezményt, de mostantól pórul járhatnak azok, akik ezt jogosulatlanul veszik igénybe, mert az erre vonatkozó nyilatkozatok valóságtartalmának ellenőrzéséhez az idén már naprakész kontrolladatok állnak a NAV rendelkezésére.

Bírság a jogosulatlan igénybevétel miatt

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) szerint, ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére jogalap nélkül kérte – többek között – a család kedvezmény érvényesítését, aminek következtében utóbb befizetési különbözet mutatkozik, a befizetési különbözet 12 százalékát (ha az a 10 ezer forintot meghaladja) különbözeti bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie [szja-törvény 48. § (4) bekezdés].

Olvassa el az Adózóna „Külföldi jogviszonyban álló művész adózása Magyarországon”, „Éleslátást biztosító szemüveg – így számolható el, amikor nem csak a kötelező minimumot adja a munkáltató” és „Kérdések és válaszok az átalányadózással kapcsolatban” című írását!

Jóllehet a gyermekeseknek a családi kedvezményhez kötött 2021. évi adó-visszatérítése kapcsán felvetett kérdésekből kiderült, hogy sokan szabálytalanul érvényesítik a családi kedvezményt, a különbözeti bírság eddig többnyire megúszható volt, mert a NAV adatbázisában nem álltak rendelkezésre a családi jogállásra vonatkozó adatok, ezért csak a szúrópróbaszerű adóhatósági ellenőrzés keretében derülhetett ki a jogosulatlan igénybevétel.

Új előírások az adatszolgáltatásra

Az adózás rendjéről szóló 2017. CL törvény (Art.) 112/A §-a a családi kedvezmény érvényesítésének és az arra vonatkozó nyilatkozatok valóságtartalmának hatékony ellenőrzése érdekében rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a családi pótlékról, a házasságról, az élettársi kapcsolatról, a várandósságról, az alábbiak szerint.

A kincstár, valamint a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium mint családtámogatási kifizetőhely havonta, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig elektronikus úton adatot szolgáltat NAV részére azoknak a magánszemélyeknek az adatairól, akiknek a tárgyhónapban családi pótlékot folyósított [Art. 112/A § (1)–(2) bekezdés].

Az adatszolgáltatás tartalmazza:

  • a jogosult, az ellátásra jogosító gyermek természetes személyazonosító adatait, tajszámát, és – ha az rendelkezésre áll – adóazonosító jelét;
  • a jogosult házastársának, bejegyzett élettársának vagy élettársának természetes személyazonosító adatait, tajszámát és – ha az rendelkezésre áll – adóazonosító jelét;
  • a jogosult családi állapotára, élettársi kapcsolatára vonatkozó adatot;
  • az ellátásra jogosító gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának fennállására vonatkozó adatot;
  • a jogosult és az ellátásra jogosító gyermek lakó-, illetve tartózkodási helyére vonatkozó adatot;
  • a jogosult házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa lakó-, illetve tartózkodási helyére vonatkozóan rendelkezésre álló adatot;
  • az ellátás kifizetésével összefüggő adatot (fizetési számlaszám vagy postai utalási cím).

Továbbá a NAV megkeresésére 8 napon belül elektronikus úton adatot szolgáltat [Art. 112/A § (3) bekezdés]

  • a Magyar Országos Közjegyzői Kamara az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába élettársként bejegyzett magánszemélyek
    • természetes személyazonosító adatairól,
    • élettársi kapcsolatának fennállásáról, annak kezdő időpontjáról, illetve megszűnése időpontjáról;
  • az Országos Kórházi Főigazgatóság az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján a magánszemély nyilatkozatában a várandósságra vonatkozóan közölt adatok megerősítése érdekében a várandósság tényéről, valamint, ha az rendelkezésre áll, a várandósság 91. napjának betöltéséről;
  • az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást működtető szerv az elektronikus anyakönyvnek a házassággal összefüggésben nyilvántartott adatai közül
    • a házastársak természetes személyazonosító adatairól,
    • a házasságkötés időpontjáról,
    • a házasság megszűnésének, felbontásának vagy érvénytelenné nyilvánításának tényéről, időpontjáról.

Ezeket az adatokat a NAV

  • az szja-törvény szerinti adóbevallási tervezethez kapcsolódó eljárásban;
  • az szja-törvény szerinti az összevont adóalapot csökkentő, az összevont adóalap adójából igénybe vehető kedvezmények ellenőrzéshez;
  • kockázatelemzési eljáráshoz;
  • végrehajtáshoz

használhatja fel [Art. 112/A § (4) bekezdés].

Mindezt figyelembe véve, érdemes átgondolni, hogy a kifizetőnek leadott nyilatkozatok (többek között a családi kedvezményre vonatkozó nyilatkozatok) jogszerűen történtek-e, és ha szükséges célszerű azokat módosítani.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja kik jogosultak családi kedvezményre, illetve példán keresztül bemutatjuk, hogy milyen hibát követnek el leggyakrabban az elvált házaspárok a családi kedvezmény érvényesítése során!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!
Az Adózóna moderálási alapelveit ITT találja.




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Fordított áfa építési, szerelési munkánál

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Ingatlan bérleti díja

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Ingatlan átminősítése

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2024 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4

Együttműködő partnereink