Sokan jogosulatlanul veszik igénybe a családi kedvezményt, drágán fizethetnek érte – példával

Megosztás Tetszik

Sokan szabálytalanul érvényesítik a családi kedvezményt, de mostantól pórul járhatnak azok, akik ezt jogosulatlanul veszik igénybe, mert az erre vonatkozó nyilatkozatok valóságtartalmának ellenőrzéséhez az idén már naprakész kontrolladatok állnak a NAV rendelkezésére.

Bírság a jogosulatlan igénybevétel miatt

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (szja-törvény) szerint, ha a magánszemély az adóévben megszerzett bármely bevételét terhelő adóelőleg megállapításához tett nyilatkozatában a nyilatkozattételkor fennálló körülmények ellenére jogalap nélkül kérte – többek között – a család kedvezmény érvényesítését, aminek következtében utóbb befizetési különbözet mutatkozik, a befizetési különbözet 12 százalékát (ha az a 10 ezer forintot meghaladja) különbözeti bírságként az adóévre vonatkozó bevallásban külön kötelezettségként kell feltüntetnie, és a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség szerint kell megfizetnie [szja-törvény 48. § (4) bekezdés].

Jóllehet a gyermekeseknek a családi kedvezményhez kötött 2021. évi adó-visszatérítése kapcsán felvetett kérdésekből kiderült, hogy sokan szabálytalanul érvényesítik a családi kedvezményt, a különbözeti bírság eddig többnyire megúszható volt, mert a NAV adatbázisában nem álltak rendelkezésre a családi jogállásra vonatkozó adatok, ezért csak a szúrópróbaszerű adóhatósági ellenőrzés keretében derülhetett ki a jogosulatlan igénybevétel.

Új előírások az adatszolgáltatásra

Az adózás rendjéről szóló 2017. CL törvény (Art.) 112/A §-a a családi kedvezmény érvényesítésének és az arra vonatkozó nyilatkozatok valóságtartalmának hatékony ellenőrzése érdekében rendszeres adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a családi pótlékról, a házasságról, az élettársi kapcsolatról, a várandósságról, az alábbiak szerint.

A kincstár, valamint a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium mint családtámogatási kifizetőhely havonta, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig elektronikus úton adatot szolgáltat NAV részére azoknak a magánszemélyeknek az adatairól, akiknek a tárgyhónapban családi pótlékot folyósított [Art. 112/A § (1)–(2) bekezdés].

Az adatszolgáltatás tartalmazza:

• a jogosult, az ellátásra jogosító gyermek természetes személyazonosító adatait, tajszámát, és – ha az rendelkezésre áll – adóazonosító jelét;
• a jogosult házastársának, bejegyzett élettársának vagy élettársának természetes személyazonosító adatait, tajszámát és – ha az rendelkezésre áll – adóazonosító jelét;
• a jogosult családi állapotára, élettársi kapcsolatára vonatkozó adatot;
• az ellátásra jogosító gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának fennállására vonatkozó adatot;
• a jogosult és az ellátásra jogosító gyermek lakó-, illetve tartózkodási helyére vonatkozó adatot;
• a jogosult házastársa, bejegyzett élettársa, élettársa lakó-, illetve tartózkodási helyére vonatkozóan rendelkezésre álló adatot;
• az ellátás kifizetésével összefüggő adatot (fizetési számlaszám vagy postai utalási cím).

Továbbá a NAV megkeresésére 8 napon belül elektronikus úton adatot szolgáltat [Art. 112/A § (3) bekezdés]

• a Magyar Országos Közjegyzői Kamara az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásába élettársként bejegyzett magánszemélyek
  • természetes személyazonosító adatairól,
  • élettársi kapcsolatának fennállásáról, annak kezdő időpontjáról, illetve megszűnése időpontjáról;
• az Országos Kórházi Főigazgatóság az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér útján a magánszemély nyilatkozatában a várandósságra vonatkozóan közölt adatok megerősítése érdekében a várandósság tényéről, valamint, ha az rendelkezésre áll, a várandósság 91. napjának betöltéséről;
• az elektronikus anyakönyvi nyilvántartást működtető szerv az elektronikus anyakönyvnek a házassággal összefüggésben nyilvántartott adatai közül
  • a házastársak természetes személyazonosító adatairól,
  • a házasságkötés időpontjáról,
  • a házasság megszűnésének, felbontásának vagy érvénytelenné nyilvánításának tényéről, időpontjáról.

Ezeket az adatokat a NAV

• az szja-törvény szerinti adóbevallási tervezethez kapcsolódó eljárásban;
• az szja-törvény szerinti az összevont adóalapot csökkentő, az összevont adóalap adójából igénybe vehető kedvezmények ellenőrzéshez;
• kockázatelemzési eljáráshoz;
• végrehajtáshoz

használhatja fel [Art. 112/A § (4) bekezdés].

Mindezt figyelembe véve, érdemes átgondolni, hogy a kifizetőnek leadott nyilatkozatok (többek között a családi kedvezményre vonatkozó nyilatkozatok) jogszerűen történtek-e, és ha szükséges célszerű azokat módosítani.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja kik jogosultak családi kedvezményre, illetve példán keresztül bemutatjuk, hogy milyen hibát követnek el leggyakrabban az elvált házaspárok a családi kedvezmény érvényesítése során!