Családi ház építésének áfaszabályai

Megosztás Tetszik

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy ha magánszemélyként családi ház építésére generál kivitelezővel köt szerződést, akkor milyen áfaszabályokra kell figyelnie a generál kivitelező és az építkezésben részt vevő alvállalkozó közötti számlázás során. A kérdésre dr. Bartha László adójogi szakjogász válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Magánszemély családi ház építésére generál kivitelezővel köt szerződést. A magánszemélyek részére 5 százalék áfa alkalmazásával (feltételeknek megfelelnek) számláz a kivitelező. Kérdésem, hogy ebben az esetben a generál kivitelező és az építkezésben részt vevő alvállalkozók fordított vagy egyenes áfa alkalmazásával számláznak egymás között? További kérdésem: a magánszemély egy bútoráruházból választott tervezhető konyhabútort, amit az áruház leszállít és vállalják annak beszerelését is. Mindezt a generál kivitelező rendeli meg és fizeti az áruháznak. Az áruház csak egyenes áfával tud számlát kiállítani. Ez elfogadható? Ennek áfáját a kivitelező levonásba helyezheti és ugyanúgy 5 százalék áfával számlázhatja a megrendelő magánszemély felé, mint a kivitelezési szerződés része?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Ad 1. Az, hogy a fordított adózás alkalmazható-e, az adott tranzakció esetében vizsgálandó.

Az Áfa tv. 142. §. (1) b) alapján:

"b) * a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, az ingatlan bontással történő megszüntetésére és rendeltetésének megváltoztatására (a továbbiakban együtt: ingatlanra vonatkozó tevékenység) irányul, feltéve, hogy az ingatlanra vonatkozó tevékenység hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás adóalany igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának, azzal, hogy ha a hatósági engedély vagy hatósághoz történő bejelentés a szolgáltatásnyújtó által végzett, ingatlanra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódik, a nyilatkozattétel az utóbbit terheli a szolgáltatás adóalany igénybevevője felé;"

A fentiekből adódóan a fordított adózás alkalmazásának feltételei a következők:

1. kérdés: az ügylet szolgáltatásnyújtásnak minősül-e?

Ezt a kérdést különösen abban az esetben szükséges tisztázni, ha az ügylet mind termékértékesítési, mind szolgáltatásnyújtási elemeket tartalmaz. Amennyiben komplex ügyletről van szó, úgy annak egészére azonos adókezelést kell alkalmazni, azaz egységesen fordított adózás vagy egyenes adózás alkalmazandó mind a szolgáltatásnyújtási, mind a termékbeszerzési elemekre. Ennek megítéléséhez vizsgálni kell az ügylet jellegadó tartalmát. E tekintetben a szerződés célja és megvalósítása a döntő, szolgáltatásnyújtásnak minősítette például a bíróság a legyártott nyílászárók konkrét helyen és épületben történő beszerelését. Elmondható, hogy minél kevésbé rutinszerű, minél inkább komplex az adott termék beépítése, annál inkább felmerül, hogy az ügyletben a szolgáltatási elemek dominálnak.

Ha egy szolgáltatás anyagköltséget tartalmaz, úgy indokolt megvizsgálni, hogy komplex szolgáltatásról van-e szó, amennyiben igen, úgy az anyagköltség a komplex szolgáltatás részeként fordított adózás alá eshet.

2. kérdés: a szolgáltatás építési-szerelési vagy egyéb szerelési munkának minősül-e?

Egyéb szerelési munka például a technológiai szerelés is. Nem tartoznak ide ugyanakkor az elkülönülten végzett földmunkák, régészeti munkálatok, elkülönülten végzett tervezési szolgáltatás, anyagmozgatás, rakodás, elkülönült (daru-) bérbeadás, elkülönült műszaki ellenőrzés, művezetés.

3. kérdés: a szolgáltatás ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására vagy egyéb megváltoztatására – ideértve az ingatlan bontással történő megszüntetését és rendeltetésének megváltoztatását is – irányul-e?

Amennyiben a vállalkozó csak az építkezéssel összefüggő részmunkát végez, akkor vizsgálandó, hogy részt vett-e az ingatlan létrehozatalában, átalakításában, felújításában. Ha az ingatlan olyan részével összefüggésben kerül sor a munkára, ami az ingatlannal alkotórészi kapcsolatban van, tartósan egyesített, akkor az adott munka fordított áfás. Az alkotórészi kapcsolat esetén az épületbe állandó jelleggel beépített bármely olyan alkotóelemről van szó, amely az épület vagy építmény lerombolása vagy megváltoztatása nélkül nem távolítható el, vagy a beépített alkotóelem az épület vagy építmény szerves részét alkotja, és amely nélkül az épület vagy építmény nincs befejezve.

4. kérdés: az ingatlan létrehozatala, bővítése, átalakítása egyéb átalakítása hatóságiengedély-köteles, vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött-e?

Mint látható, főszabályként, ha a hatósági engedély, bejelentés a teljes beruházásra vonatkozik, úgy a megrendelő nyilatkozatra kötelezett. Ha a hatósági engedély vagy hatósághoz történő bejelentés a szolgáltatásnyújtó által végzett, ingatlanra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódik, a nyilatkozattétel a szolgáltatásnyújtót terheli.

5. kérdés: az adóalanyok státusza

Az Áfa tv. 142. paragrafusának (3) bekezdése alapján a fordított adózás ebben az esetben is akkor alkalmazandó, ha mindkét fél belföldi adóalany, és egyik félnek sincs olyan jogállása, mely alapján tőle az adó megfizetése ne lenne megkövetelhető.

Ad 2. E kérdés esetében különösen vizsgálandóak az 1. és 3. feltételek. Például előfordulhat, hogy az összeszerelés rutinszerű, így a termékértékesítés elemek dominálnak.

Ad 3. Kérdése megítélése attól függ, hogy

• az érintett elemek a létrehozandó ingatlan alkotórészei-e, illetve
• egyetlen komplex ügylet részét képezik-e:

„A lakóingatlannal együtt értékesített bútorok esetében azok, amelyek az ingatlan polgári jogi értelemben vett alkotórészeivé válnak, vagyis a dologgal olyképpen vannak tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne, egyértelműen a lakóingatlanra vonatkozó adómértékkel adóznak.

Azon bútorok esetében, amelyek ugyan a lakóingatlannal egyidejűleg kerülnek értékesítésre, de nem képezik az ingatlan alkotórészét (például kanapé, étkezőasztal), vizsgálandó, hogy az eladó fél és a vevők között megvalósuló ügylet a lakásnak mint adott felszereltségi szintű és állapotú, olyan értékesítésére irányul-e, amelynek szerves részét képezik a rendeltetésszerű használatukhoz szükséges bútorok és berendezések (például lakberendező által berendezett bútorokkal történő értékesítés, mely ingatlanértékesítésre kizárólag a bútorokkal együtt kerül sor). Ebben az esetben kizárólag egyetlen, az áfa rendszerében ingatlanértékesítésnek minősíthető termékértékesítés valósul meg, függetlenül attól, hogy a bútorok nem válnak az ingatlan alkotórészévé, így ennek megfelelően a bútorok is az ingatlanra vonatkozó adómértékkel válnak adókötelessé.” (Adó szaklap 2019/8–9.)