Adószámos magánszemély megbízási jogviszonyban – biztosított, nem biztosított?

Megosztás Tetszik

„Cégünk megbízási jogviszonyban alkalmaz adószámos magánszemélyt. A januári változásokkal milyen fizetési kötelezettségünk van a magánszemély után? Illetve az alábbiak közül milyen jogcímen rögzítendő bérszámfejtési szempontból a bérprogramban: a) megbízás biztosítási kötelezettség alá tartozó; b) megbízás biztosítási kötelezettség alá nem tartozó?” – kérdezte olvasónk. A kérdésre Dócziné Szabó Nikoletta munkajogi és bérszámfejtési szakértő (NEXON) válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

2026. január 1-jétől, ha a cég megbízási jogviszonyban adószámos magánszemélynek (nem egyéni vállalkozónak) fizet díjat, akkor – a szerződés tartalma alapján – a kifizetés adózási minősítése főszabály szerint önálló tevékenységből származó bevétel/jövedelem. Önálló tevékenységből származó bevétel minden olyan bevétel, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben, illetve az e tevékenység alapjául szolgáló jogviszonyára tekintettel szerez meg [Szja tv. 16. § (3)].

Az önálló tevékenységből származó jövedelem a bevétel költségekkel csökkentett része; a költségelszámolás történhet tételesen, vagy – a magánszemély választása szerint – alkalmazható a 10 százalék költséghányad is [Szja tv. 17. § (3) b)].

Mivel ez tipikusan összevont adóalapba tartozó jövedelem, a kifizető oldalán főszabály szerint adóelőleg-megállapítási és -levonási kötelezettség merül fel: az adóelőleg megállapítása/levonása a kifizetői adóelőleg-szabályok szerint történik [Szja tv. 46–49. §].

A 2026. januári változások közül bérszámfejtési szempontból a legfontosabb a biztosítás minősítése. A megbízási jogviszony (munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony) esetén a biztosítást havonta kell elbírálni, és ugyanannál a foglalkoztatónál a hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell számítani [Tbj. 12. § (1)]. A biztosítási kötelezettség megbízási jogviszonyban a Tbj. szerinti feltételek fennállásakor keletkezik [Tbj. 6. § (1) f), a havi elbírálás rendjét a 12. § részletezi].

2026-ban a minimálbér emelkedése miatt a gyakorlatban használt küszöbértékek is változnak: a teljes munkaidős minimálbér 2026. január 1-jétől 322 800 Ft/hó, a vonatkozó kormányrendelet alapján. Ennek 30%-a 96 840 Ft/hó. [A Tbj. a minimálbér fogalmát is meghatározza (Tbj. 4. § 14. pont); részidő/hónap közbeni jogviszony esetén a küszöb arányosítása a Tbj. havi elbírálási szabályaiból következik.]

Ha a megbízott a Tbj. alapján biztosítottnak minősül, akkor a kifizetőnek a magánszemélyt terhelő társadalombiztosítási járulékot is kezelnie kell; a társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5% [Tbj. 25. § (1)].

A kifizetőt emellett jellemzően szociális hozzájárulási adó (szocho) is terheli; a szochofizetés főszabályait a Szocho tv. tartalmazza [Szocho tv. 1–3. §].

Ha a megbízott a havi elbírálás alapján nem válik biztosítottá, akkor társadalombiztosításijárulék-levonás nincs, ugyanakkor az önálló tevékenység miatti szja-előleg levonása a kifizetőnél főszabály szerint továbbra is fennáll [Szja tv. 46–49. §], a költség figyelembevételének alapja pedig a magánszemély nyilatkozata, illetve 10% költséghányad választása esetén az Szja tv. 17. § szerinti szabály. A szocho megítélése ilyen esetekben is a Szocho tv. szerinti minősítéstől/mentességektől függően alakul [Szocho tv. 1–3. §].

2026-tól új adminisztratív fókusz a tartós megbízási jogviszony: a Tbj. fogalmi rendszerében „tartós megbízási jogviszony” olyan megbízási jogviszony, amelyet a foglalkoztató tartós megbízási jogviszonyként jelent be az állami adó- és vámhatóságnak (Tbj. 4. § 23. pont). Emiatt célszerű a bérprogramban külön jelölni, ha a jogviszony ilyen minősítéssel kerül kezelésre.

A gyakorlatban a legfontosabb kontrollpont a havi biztosítás elbírálása (Tbj. 12. §), valamint a költségelszámolás módja (Szja tv. 17. §), mert ezek közvetlenül befolyásolják a levonások és közterhek körét.