hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ne feledkezzen meg róla! Közeledik az adóelőleg-fizetési határidő

  • Lepsényi Mária adószakértő

A 2021. évre vonatkozó – negyedik negyedévi adóelőleget az szja-törvény hatálya alá tartozó magánszemélyeknek 2022. január 12-éig kell megfizetniük. Idesorolhatók az egyéni vállalkozók, az őstermelők és azok a magánszemélyek, akik nem tartoznak az előzőek szerinti körbe, de jogszabály esetükben adóelőlegfizetési-kötelezettséget ír elő, mert pl. nem kifizetőtől származik az összevonandó jövedelem (bérbeadás).

Egyéni vállalkozók

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók kétféle adózási mód közül választhattak az adóévre, melyből az egyik a vállalkozói jövedelem szerinti adózás, a másik – a feltételek megléte esetén – a jövedelem átalányban történő megállapítása.

Az adóelőleg összegét az éves göngyölített adatokra figyelemmel kell megállapítani. Sokan az utolsó negyedévben számolnak el pl. olyan költségeket, amelyek az éves bevétel nagyságától függenek. Ilyen esetek pl. a személygépkocsi bérleti díja, vagy a nem kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszköz után elszámolható értékcsökkenési leírás az üzembe helyezés évében, amennyiben adózó a vállalkozói jövedelem szerinti adózást választotta az adóévre.

Vállalkozói jövedelem szerinti adózók adóelőlege

Az Szja tv. 47. § (1) bekezdése szerint a vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele esetében az adóelőleg alapja az adóévben a negyedév végéig megszerzett összes vállalkozói bevétel alapján az erre egyébként irányadó rendelkezések szerint meghatározott vállalkozói adóalap. Az előző év(ek)ről áthozott és elhatárolt veszteséget a jövedelem 50 százalékáig lehet csak figyelembe venni a vállalkozói adóalap meghatározásánál.

Olvassa el az Adózóna „Érdemes-e, lehet-e 2021-re visszarendezni egyes jövedelmeket?”, „A nap kérdése: külföldi vendégmunkásoknak jár-e családi kedvezmény, szja-visszatérítés?” és „Adózási, munkajogi szabályok magyar munkavállaló tartós külföldi munkavégzésekor” című írását!

A veszteséget a keletkezésük sorrendjében lehet elszámolni, viszont a 2015. évtől az adóévben keletkezett veszteség összege a következő öt adóév jövedelmével szemben lesz elszámolható. E változással függ össze az az átmeneti rendelkezés, mely szerint a 2014. december 31-éig keletkezett veszteség összege 2025-ben számolható el utoljára. Ez azt jelenti, hogy előfordulhat az is, hogy mire a 2015. év előtti veszteség elfogy, a 2015. évtől keletkezett veszteség összege az ötéves szabály miatt elévül.

A gyakorlatban ez azt is jelenti, ha valaki 2015. év előtt nem volt veszteséges, de 2015. évben veszteséges volt és a 2015. évi veszteséget eddig (2016–2020 közötti években) nem számolta el, akkor a 2021. évben már nem tudja elszámolni, mivel eltelt az öt év!

A költségelszámolásnál figyelemmel kell lenni arra, hogy

  •  a szabad vállalkozási zónában (leghátrányosabb helyzetű térségben) üzembe helyezett tárgyi eszközök beszerzési ára egyösszegben számolható el a költségek között, tehát nem kell az időarányosításra figyelemmel lenni az értékcsökkenési leírás elszámolásakor;
  • a tárgyi eszközökre, nem anyagi javakra adott előleg összege a költségek között nem számolható el, ilyen esetben az értékcsökkenési leírás, vagy a költségelszámolás azon időponttól érvényesíthető, amikor ezen eszközök a magánszemély tulajdonába kerülnek, azaz teljesedésbe megy az ügylet;
  • nem számolható el a költségek között annak a tárgyi eszköznek a beszerzési ára sem, amely ellenérték nélkül (ajándékozással, örökléssel) került a magánszemély tulajdonába.

A vállalkozói adóalap után fizetendő adó mértéke 9 százalék, melyet csökkent a kisvállalkozói adókedvezmény címén levonható összeg.

Az egyes negyedévekre megállapított adóelőleg-fizetési kötelezettségnél figyelembe kell venni a már befizetett adóelőleget, ami azt jelenti, hogy a göngyölíteni kell az adatokat az adóév során.

Adózónak vállalkozói osztalékalapot csak az éves bevallás benyújtásakor kell levezetnie és a vállalkozói osztalékalap után fizetendő szja-t és szochót is ekkor kell megfizetnie azzal, hogy a szochofizetési kötelezettség megállapításánál a felső határra is figyelemmel kell majd lenni.

Vállalkozói kivét utáni adóelőleg

Adózónak nemcsak a vállalkozói adóalap után kell megállapítania az adóelőleg összegét, hanem a költségek között elszámolt vállalkozói kivét összege után is, mely összevonandó jövedelemnek minősül, mellyel szemben további költség elszámolására nincs mód.

A negyedik negyedévben már látható, hogy mennyi az elvárt adóalap (bevétel 2 százaléka), így döntést igényel az is, hogy adózó az utolsó hónapra mennyi vállalkozói kivétet számol el. Ennek azért van jelentősége, mert ha nullára viszi az adóalapot a vállalkozói kivét miatt, akkor az elvárt adóalap után mégis kell adóznia az egyéni vállalkozónak, ha nem kezdő vállalkozó.

A vállalkozói kivét összege csökkenthető a négygyermekes anyák kedvezményével, a személyi kedvezménnyel, az első házasok kedvezményével, a családi kedvezménnyel. A vállalkozói kivét után 15 százalék személyijövedelemadó-előleget kell fizetni.

Amennyiben a családi kedvezmény összege több, mint a kivét alapján levonható összeg és a fennmaradó összegre tekintettel sem adózó, sem más nem vesz igénybe jogszerűen kedvezményt, akkor családi járulékkedvezményt is érvényesíthet az egyéni vállalkozó amennyiben biztosított.

A családi kedvezményre jogosult egyéni vállalkozónak a vállalkozói kivét után adóvisszatérítés is jár, melyet majd az éves bevallás benyújtásakor érvényesíthet. Visszatéríteni a ténylegesen megfizetett adót lehet.

Jövedelemét átalányban megállapító egyéni vállalkozó adóelőlege

A jövedelemét átalányban megállapító egyéni vállalkozónak a tevékenységétől függően elismert költséghányad figyelembevételével megállapított jövedelem után kell 15 százalék személyi jövedelemadót fizetnie azzal, hogy a bevételt csökkentő kedvezmények ebben az esetben is érvényesíthetőek.

Ügyelni kell az adózóra vonatkozó bevételi értékhatárra, ami tevékenységtől függően 15/100 millió forint az adóévben azzal, hogy időarányosan kell a bevételi értékhatárt megállapítani, ha a tevékenységét nem az adóév egészében folytatja az adózó (évközben kezd, megszűnik vagy szünetelteti a tevékenységét). Adózónak évközi kezdés esetén csak a rá vonatkozó bevételei értékhatárra kell figyelemmel lennie, nincs jelentősége annak, hogy az adóéven belül a bevétel milyen ütemben érkezik.

Ha valaki a bevételi értékhatárt átlépte, annak az adóelőleg alapját az adóév egészére tételes költségelszámolással kell megállapítania és négy évet követően választhatja újra az átalányadózást.

Aki 2021-ben kiesett, az 2026-tól lehet ismételten átalányadózó.

Közös szabály

Közös szabálynak nevezhető, hogy az egyes adónemek miatti áttérési szabályokat (bevételt növelő tételek), vagy a tevékenység megszüntetésével kapcsolatos bevételt növelő tételeket csak az éves jövedelemszámításnál kell figyelembe venni, most az adóelőleg alapjának megállapításakor nincs jelentőségük.

Aki az Szja tv. hatálya alatt a tevékenységét év közben megszűntette, vagy szüneteltetni kezdte, és a szünetelés, vagy megszűnést követően további bevétele érkezett, vagy költsége merült fel a volt egyéni vállalkozói tevékenységére tekintettel, az a választott adózási mód szerint köteles az szja-t megfizetni, mivel a bevallás benyújtásának időpontjáig ezek az összegek még az egyéni vállalkozás jövedelmét érintik.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja mire kell figyelni az őstermelőknek az adóelőleg-fizetés kapcsán, mely magánszemélyeknek keletkezik adóelőleg-fizetési kötelezettsége, mik azönálló tevékenység speciális esetei, illetve mi a fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély tételes átalányadóját hogy kell megfizetni!

A folytatáshoz előfizetés szükséges.
A teljes cikket előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink olvashatják el! Emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Átalányadózás külföldi munkaviszony mellett

Horváthné Szabó Beáta

adószakértő

Családi kedvezmény

Surányi Imréné

okleveles közgazda

Repoharak helyes pénzügyi elszámolása

Nagy Norbert

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2022 augusztus
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetÉs