hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szabadság és biztosítás behívásos munkaviszonyban

  • adozona.hu

Behívásos munkaviszonyban hogyan kell bért fizetni, szabadságot és betegszabadságot kiadni? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

Olvasónk a következőkben ecsetelte a szituációt: „Cégünk rendelési állománya igen hullámzó. A változó igényeknek megfelelő munkaerő-szükségletet eddig alkalmi munkavállalók alkalmazásával hidaltuk át. Ez azonban időben és létszámban is korlátozta a lehetőségeinket. Most hallottam a behívásos munkaviszonyról. Amit eddig olvastam róla, az segítene megoldani az alkalmi munkavállalók alkalmazásával járó többletadminisztrációt. De az alábbi kérdésekre még nem találtam meg a megnyugtató választ. Kell-e állásidőre bért adnom nekik, ha nem végeznek munkát? Szabadságot hogyan számolok el nekik? Jár-e nekik betegszabadság, felmondási idő? Mi van akkor, ha egy hónapban egy napot sem dolgoznak? Szünetel a biztosításuk?”
Valóban jó megoldás ilyen esetekre a munkavégzés behívás alapján intézménye – ismerte el szakértőnk. Hozzátéve: ez a részmunkaidős foglalkoztatás speciális formája, melyből látható, hogy egyébként semmiben sem különbözik a hagyományos munkaviszonytól, annyiban speciális, hogy munkáltató ezzel a megoldással a munkavállaló munkával történő ellátását hozzá tudja igazítani a szolgáltatás, a termelés ciklikusságához, így ki tudja váltani azokat az üresjáratokat, amikor munkavégzés hiányában is köteles lenne bért fizetni.

Csak abban az esetben alkalmazható megoldás, ha a felek a munkaszerződésben megállapodnak ebben a foglalkoztatási formában.

Jellemzői:

• a munkaidő legfeljebb napi 6 óra lehet,

• a munkaidő keretjelleggel kerül meghatározásra,

• a munkaidő-keret mértéke maximum négyhavi lehet,

• a munkavégzés kezdetét és végét a munkáltató határozza meg azzal, hogy legalább 3 nappal korábban közölnie kell a dolgozó felé, hogy munkára kívánja igénybe venni.

Tehát a munkáltató csak akkor veszi igénybe a munkavállalót munkavégzés céljából, amikor valóban tud neki munkát adni. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne lenne köteles foglalkoztatni a munkavállalót a munkaszerződés szerinti munkaidőben. Tehát állásidőre járó díjazás nem jár azokra a napokra, amikor nem kell munkát végeznie a dolgozónak, de ha a munkaidő-beosztás szerinti munkaidő mértékét (munkaidő-keret átlagában) nem meríti ki a munkáltató, abban az esetben jogosult állásidőre a munkavállaló.

Szabadságra, betegszabadságra, felmondási időre ugyanúgy jogosult a dolgozó, mint a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén (tehát alkalmazni kell a munka törvénykönyve e körben előírt rendelkezéseit).

A szabadság kiadása esetén kiindulópont, hogy rendes évi szabadság részmunkaidőben is teljes mértékben jár (tehát nem érvényesül az időarányosság elve).

A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadnia a munkáltatónak azzal, hogy az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra figyelemmel a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Tehát szabadságot a beosztás szerinti munkanapokra, illetve az ezek közötti szabadnapokra (amikor nincs beosztva a dolgozó, de nem is pihenőnapját tölti) is ki lehet adni. A szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. A szabadság tartamára távolléti díjra jogosultak a dolgozók – jegyezte meg dr. Hajdu-Dudás Mária.

Ha egyetlen napon sem dolgoznak a munkavállalók adott hónapban, a biztosítás akkor sem szünetel, hiszen fennáll a munkaviszony, csak a munkáltató „nem hívja be” dolgozni a munkavállalót. A munkaviszony teljes tartama alatt, az egyes behívások között is fennáll a biztosítási jogviszony.

A behívást a T1041-es nyomtatványon az általános szabályok szerint kell bejelenteni, figyelembe véve a NAV alábbi álláspontját:

1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 2. § (5) bekezdése alapelvi szinten rögzíti, hogy a biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Így a behívás alapján történő munkavégzés esetében is a munkaviszony alapján létrejön a biztosítási jogviszony, amit a T1041-es nyomtatványon be kell jelenteni az állami adóhatóságnak. A behívás alapján történő munkavégzés esetében a munkaviszony a két behívás közötti időszakban is folyamatosan fennáll, nem szünetel. Erre tekintettel a Tbj. 8. §-a nem alkalmazható, azaz nem szünetel a munkavállaló biztosítása.”

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

hirdetés
NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Kapcsolt vállalkozás – kata

Szipszer Tamás

adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 október
H K Sze Cs P Sz V
28 29 30 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close