hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Szabadság és biztosítás behívásos munkaviszonyban

  • adozona.hu

Behívásos munkaviszonyban hogyan kell bért fizetni, szabadságot és betegszabadságot kiadni? Olvasói kérdésre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

Olvasónk a következőkben ecsetelte a szituációt: „Cégünk rendelési állománya igen hullámzó. A változó igényeknek megfelelő munkaerő-szükségletet eddig alkalmi munkavállalók alkalmazásával hidaltuk át. Ez azonban időben és létszámban is korlátozta a lehetőségeinket. Most hallottam a behívásos munkaviszonyról. Amit eddig olvastam róla, az segítene megoldani az alkalmi munkavállalók alkalmazásával járó többletadminisztrációt. De az alábbi kérdésekre még nem találtam meg a megnyugtató választ. Kell-e állásidőre bért adnom nekik, ha nem végeznek munkát? Szabadságot hogyan számolok el nekik? Jár-e nekik betegszabadság, felmondási idő? Mi van akkor, ha egy hónapban egy napot sem dolgoznak? Szünetel a biztosításuk?”
Valóban jó megoldás ilyen esetekre a munkavégzés behívás alapján intézménye – ismerte el szakértőnk. Hozzátéve: ez a részmunkaidős foglalkoztatás speciális formája, melyből látható, hogy egyébként semmiben sem különbözik a hagyományos munkaviszonytól, annyiban speciális, hogy munkáltató ezzel a megoldással a munkavállaló munkával történő ellátását hozzá tudja igazítani a szolgáltatás, a termelés ciklikusságához, így ki tudja váltani azokat az üresjáratokat, amikor munkavégzés hiányában is köteles lenne bért fizetni.

Csak abban az esetben alkalmazható megoldás, ha a felek a munkaszerződésben megállapodnak ebben a foglalkoztatási formában.

Jellemzői:

• a munkaidő legfeljebb napi 6 óra lehet,

• a munkaidő keretjelleggel kerül meghatározásra,

• a munkaidő-keret mértéke maximum négyhavi lehet,

• a munkavégzés kezdetét és végét a munkáltató határozza meg azzal, hogy legalább 3 nappal korábban közölnie kell a dolgozó felé, hogy munkára kívánja igénybe venni.

Tehát a munkáltató csak akkor veszi igénybe a munkavállalót munkavégzés céljából, amikor valóban tud neki munkát adni. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy ne lenne köteles foglalkoztatni a munkavállalót a munkaszerződés szerinti munkaidőben. Tehát állásidőre járó díjazás nem jár azokra a napokra, amikor nem kell munkát végeznie a dolgozónak, de ha a munkaidő-beosztás szerinti munkaidő mértékét (munkaidő-keret átlagában) nem meríti ki a munkáltató, abban az esetben jogosult állásidőre a munkavállaló.

Szabadságra, betegszabadságra, felmondási időre ugyanúgy jogosult a dolgozó, mint a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén (tehát alkalmazni kell a munka törvénykönyve e körben előírt rendelkezéseit).

A szabadság kiadása esetén kiindulópont, hogy rendes évi szabadság részmunkaidőben is teljes mértékben jár (tehát nem érvényesül az időarányosság elve).

A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadnia a munkáltatónak azzal, hogy az egyenlőtlen munkaidő-beosztásra figyelemmel a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. Tehát szabadságot a beosztás szerinti munkanapokra, illetve az ezek közötti szabadnapokra (amikor nincs beosztva a dolgozó, de nem is pihenőnapját tölti) is ki lehet adni. A szabadság az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól. A szabadság tartamára távolléti díjra jogosultak a dolgozók – jegyezte meg dr. Hajdu-Dudás Mária.

Ha egyetlen napon sem dolgoznak a munkavállalók adott hónapban, a biztosítás akkor sem szünetel, hiszen fennáll a munkaviszony, csak a munkáltató „nem hívja be” dolgozni a munkavállalót. A munkaviszony teljes tartama alatt, az egyes behívások között is fennáll a biztosítási jogviszony.

A behívást a T1041-es nyomtatványon az általános szabályok szerint kell bejelenteni, figyelembe véve a NAV alábbi álláspontját:

1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 2. § (5) bekezdése alapelvi szinten rögzíti, hogy a biztosítás az annak alapjául szolgáló jogviszonnyal egyidejűleg, a törvény erejénél fogva jön létre. Így a behívás alapján történő munkavégzés esetében is a munkaviszony alapján létrejön a biztosítási jogviszony, amit a T1041-es nyomtatványon be kell jelenteni az állami adóhatóságnak. A behívás alapján történő munkavégzés esetében a munkaviszony a két behívás közötti időszakban is folyamatosan fennáll, nem szünetel. Erre tekintettel a Tbj. 8. §-a nem alkalmazható, azaz nem szünetel a munkavállaló biztosítása.”

Hozzon ki többet az Adózónából!
Előfizetőink és 14 napos próba-előfizetőink teljes terjedelmükben olvashatják cikkeinket, emellett többek között elérik a Kérdések és Válaszok archívum valamennyi válaszát, és kérdezhetnek szakértőinktől is.

Előfizetési csomagajánlataink:


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Ingatlaneladás adókötelessé tétele

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Ingatlan bérbeadása

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Exportszámlák árfolyama

dr. Bartha László

adójogi szakjogász

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2020 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4
hirdetés

exit_to_app Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

close