Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni gyesről visszatérő anyuka szabadságának kiszámításához, mivel négy év óta változott a törvény. Alkalmazott (született 1978.09.03.) 2011-ben veszélyezettet terhes április 2-átől december 5-éig táppénzben részesült. Szült 2011. december 5-én, igénybe vette a gyás-t, gyedet, gyest 2014. december 5-étől kéri a szabadság kiadását. 2011-ben 5 nap szabadságot vett ki.
Tisztelt Szakértő! Olvastam cikküket a behívásos jogviszonnyal kapcsolatban és az lenne a kérdésem, hogy jól értelmeztem-e az olvasottakat, vagyis, hogy ilyen esetben, amikor dolgozik a munkavállaló állásidőt sem kell fizetni? A szabadsága hogyan alakul egy ilyen munkavállalónak? Például egy rugógyárban vannak olyan munkák, amelyek alkalomszerűen merülnek fel, vagy ha több a munka akkor tudnák ezeket az embereket alkalmazni - erre nyújthat megoldást a behívásos jogviszony? Takarítócégben a helyettes takarítókat lehet így alkalmazni? Válaszukat előre is köszönöm!
Egy dolgozó 16 nap alapszabadsággal és 10 nap pótszabadsággal rendelkezik. 2014.04.08-2014.11.23. időszakban betegszabadságon, illetve táppénzen volt. Szabadságát ki szeretném adni. Megtehetem-e, hogy 2015. I. negyedévében adom ki részére a szabadságot, vagy még ebben az évben ki kell adni az alapszabadságot, illetve meg kell kezdeni a szabadság kiadását ? Köszönöm
Tisztelt Cím ! Cégünk létszámcsökkentés miatt felmondott az egyik dolgozónak. A dolgozó az Mt.70. § (1) bekezdése alapján a felmondási idő feléről a munkavégzés alól felmentésre kerül 2014.12.31-ével, a munkaviszony megszűnésének napja pedig 2015.02.08-a lesz (a dolgozó 4 havi végkielégítésre is jogosult). Kérdéseink: 1. Mivel az utolsó munkában töltött nap 2014.12.30-a lesz, így ezzel a nappal ki kell fizetni egyösszegben a dolgozó összes járandóságát (2014.12. havi bér, 2014. évi ki nem vett szabadság, felmondási időre járó bér, végkielégítés összege)? 2. Mivel a munkaviszonya csak 2015.02.08-al szűnik meg, így ki kell-e fizetni a 2015.01.01-2015.02.08-ra járó időarányos szabadságát is? 3. A 2014.12.31-gyel kifizetett teljes összeget be kell vallani a 1408-as bevalláson 2014.12. hóra, így a dolgozónak is mind 2014. évi jövedelme lesz? A számvitelbe viszont kell-e időbeli elhatárolásként könyvelni a 2015.01.01-02.08. közötti időszakra kifizetett munkabért és járulékait, illetve a 4 havi végkielégítés összege is a 2015. évet terheli ? Válaszukat előre is köszönjük.
Tisztelt Szakértő! Egy kereskedelmi tevékenységet ellátó ügyfelünk szeretne áttérni négyhavi munkaidőkeretes foglalkoztatásra. Munkaidő beosztása két műszak: 08-20 és 20-08-ig. Havidíjas besorolás van. Jól gondolom, hogy a havi elszámoláskor az alapbéren felül ki kell fizetni az éjszakai pótlékot, a beosztás szerint vasárnap dolgozóknak az 50 % bérpótlékot és rendkívüli munkavégzés (berendelés) esetén (nem ad másik szabadnapot), a 100 % bérpótlékot, valamint a munkaszüneti napra beosztott munkavállalónak 100 % bérpótlékot? A 4. hónap végén az összesítés alapján a túlmunkára 50 % bérpótlékot kell fizetni. A havonta normál munkarend alapján járó összes pihenőnapot is meg kell kapnia? Tehát novemberben összesen járna neki 10 pihenőnap? Köszönettel: Minima Kalkula Bt.
T. Szakértő! Egy újonnan felvett dolgozónk részmunkaidőben heti 20 órában dolgozik az alábbi munkarendben: Hétfő: 8 óra Kedd: pihenőnap Szerda: 8 óra Csütörtök: pihenőnap Péntek: 4 óra. A szabadságot napokban tartjuk nyilván. Az szeretném megkérdezni, hogy hány nap szabadságot kell kiadni az alábbi esetekben: csak hétfői napra kér szabadságot, hétfőre és szerdára kér szabadságot, hétfőre és péntekre kér szabadságot, illetve csak péntekre kér szabadságot? Köszönöm!
Kellemetlen meglepetések sorát lehet megelőzni azzal, ha a munkáltatók és a munkavállalók a két fél kölcsönös megállapodása alapján írásban megkötött szerződésben pontosan rögzítik a munkavégzés egyes szabályait, annak díjazását. A gyakorlatban azonban sok esetben jellemző, hogy a munkavállalóknak nincs beleszólásuk a szerződés tartalmába, sőt, sok esetben nem is kötnek velük írásbeli szerződést. Cikkünkben összefoglaltuk, hogy milyen fontos munkajogi szabályokkal érdemes tisztában lenniük a munkáltatóknak és a munkavállalóknak.
Tisztelt Szakértő! Munkaviszonyban álló anyuka első gyermekével 2014. 11. 11-éig gyeden, majd utána gyesen lesz. Anyuka 2014. 09. hónapban ismét szült. A gyed ellátás mellett, a második gyermekére tekintettel igényelte a terhességi gyermekágyi segélyt is. Kérdésem, hogy a második gyermekére tekintettel ismételten jogosult lesz rendes szabadságra a szülési szabadság és a gyed 6 hónapjáig? A 1408M-08 lapján munkabérrel ellátatlansághoz a párhuzamos ellátásnál melyik jogcímet írjuk majd be havonta? További kérdésem, hogy a veszélyeztetett terhesség miatt táppénzen lévő kismamának sem jár a szabadság a 30.napot meghaladó időre? Válaszát előre is köszönöm!
Egyre nagyobb népszerűségnek örvend a munkáltatók körében az egyszerűsített foglalkoztatás. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, milyen munkajogi szabályokkal kell tisztában lenni ennél a foglalkoztatási formánál.
Tisztelt Cím! A munkáltató egy munkavállalója első gyermeke születésekor fizetés nélküli szabadságot vett igénybe és tgyást, ezt követően gyedet, majd gyest igényelt. Még le sem járt a gyes, miközben megszületett a második gyermeke. A fizetés nélküli szabadság tovább folytatódott és a munkavállaló ismét igénybe vette a fenti ellátásokat. 2014. novemberében azonban lejár a gyed a második gyermek után és visszajönne dolgozni. Pontosabban ki szeretne lépni miután megkapta a fizetett szabadságát. Kérdés, hogy 2014. novemberben (az első fizetés nélküli szabadság kezdete: 2009. április) a második gyermek után is jár a fizetett szabadság pénzbeli kifizetése, ha a munkavállaló felmond? S ha három gyermekről lenne szó?
Leginkább kisebb cégeknél fordul elő, hogy pénzügyi nehézségekbe ütközik a gyes mellett munkájához visszatérő kismama foglalkoztatása, illetve szabadságának kiadása. Milyen védelem illeti meg a kismamát, mit tehet a munkáltató? Olvasóink kérdéseire dr. Hajdu-Dudás Mária ügyvéd, munkajogász szakértőnk válaszolt.
Két gazdasági társaság szolgáltatói szerződést kötött egymással, a feladat elvégzéséhez a megrendelő cég dolgozói átadásra kerülnek. A szerződés rendelkezése szerint munkajogi jogutódlás történik és az Mt. 36. § 1. bek. szerint kell eljárni.Szeretném a tájékoztatásukat kérni, hogy ebben az esetben valóban munkajogi jogutódlás történik, és hogyan kell helyesen eljárni a T1041-es bejelentőn a ki- és bejelentéseket érintően mind a két cég esetében, a szabadságok kiadásában?
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném a segítségét. Anyuka 2014. 06. 01-jén munkába áll. Felhalmozott szabadságát kiveszi, valamint a 2014. 06.01-jétől 2014. 09. 30-áig, időarányosan járó szabadságát is, mivel 2014. 09. 30-ai dátummal másik munkahelyre megy dolgozni. A 2014. évi időarányos szabadsága számításaink szerint 10 nap. 31 éves, 3 gyermeke van. Az új munkahelyén járó időarányos szabadságnál elbizonytalanodtunk a gyermekek után járó szabadságok számát illetően. Jár neki gyermekek után a 7 nap? Vagy arányosítani szükséges? Hány nap szabadság jár neki az új munkahelyén? Válaszát köszönöm.
Egy munkáltató két nappal több szabadságot adott ki a munkavállalónak, de munkaviszonya nem szűnt meg. Van-e valamilyen retorzió a munkáltatóval, vagy a munkavállalóval szemben?
Tisztelt Szakértő! Kérdésem az lenne, hogy ha egy alkalmazott leszámol, és túlvette a szabadságát, akkor a túlvont szabadságot vissza kell vonni a bérből? Olvastam egy korábbi (2013. 03. havi) választ itt ebben a témában, a (nem biztos, hogy az Öné) szakértői válasz lényege az volt, hogy a helyzet még kiforratlan. Tudna erre most már több mint egy év elteltével pontosabb választ adni?
Lepsényi Mária
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték