A pénznemváltás és annak könyvelési kezelése különösen fontos szerepet játszik azoknál a vállalkozásoknál, amelyek tevékenységük jelentős részét más pénznemben végzik, mint a forint. A magyar számviteli törvény és a társaságiadó-törvény különös figyelmet fordít arra, hogy ezen vállalkozások pénzügyi kimutatásai és adózási kötelezettségei pontosak legyenek, és összhangban álljanak az alkalmazott pénznemmel.
Az év végéhez, a pénzügyi év zárásához közeledve a társaságok számviteli teendői sokasodnak. Ez jelenti a számviteli törvény által megkövetelt feladatokat, de megtalálhatjuk e törvényben a lehetőségeket is, amelyek megoldást adhatnak a cég égető gondjaira is, mint például: az árban megtérülni nem akaró önköltség, a banki hitelbírálaton „elbukó” mérleg.
Milyen esetekben kötelező terven felüli értékcsökkentést elszámolni és ennek milyen hatása van az adóalapra? Kétrészes cikkünkben ismertetjük a szabályokat.
Egy kft. „vásárolt” egy személygépkocsit nyíltvégűlízing-szerződéssel 5 éves futam idővel. A számviteli törvény szerint megállapítottam a maradványértéket, és ezután számoltam el a számviteli törvény szerinti écs-t. A Tao. törvény szerinti écs-t pedig a teljes összegre számoltam el. Kérdésem, hogy lehet-e több a Tao. szerinti écs a számviteli törvény szerinti écs-nél – kérdezte olvasónk. Nagy Norbert adószakértő válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.
Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy az osztalék kifizetését – eredménytartalék és adózott eredmény terhére – a társasági adóban hogyan vezeti le, illetve ha az osztalékfizetés összege nagyobb, mint a tárgyévi adózás előtti eredmény, akkor ez – mivel csökkentő tételként jelenik meg – hogyan jelentkezik a társasági adóban. A kérdésre Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.
A 2023. évi beszámoló elkészítéséhez kíván a cikk segítséget nyújtani azzal, hogy csokorba szedi azon új előírásokat, amelyeket első alkalommal a 2024. üzleti év beszámolójára kell alkalmazni, de a gazdálkodó dönthet úgy, hogy azt már a 2023. üzleti év beszámolójának elkészítésekor is figyelembe veszi.
Csak a 2024. évben induló üzleti évre kell alkalmazni a számviteli törvény 94/B paragrafusában foglaltakat – rendelkezik a Magyar Közlöny 21. számában megjelent 34/2024. számú kormányrendelet.
Akad olyan kisvállalkozó, aki úgy gondolja – „az én házam az én váram” elvét követve –, hogy értelmetlen és felesleges feladat a leltározás, a „sajátunk számolgatása”. Pedig a kizárólag a főkönyvi kivonatra építő beszámoló a tulajdonosok érdekét szolgálja a legkevésbé.
Az, hogy a lehetséges befektető miként ítéli meg a céget, fontos. A vállalkozás készletnyilvántartási módszere viszont nyilván nem érdekli őt. Vagy mégis?
A parlament július 14-én elfogadta a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló – a Magyar Közlöny 2023. évi 105. számában megjelent – 2023. évi LIX. törvényt. A cikk a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény módosításait mutatja be.
Írásunkban a Kormány nevében június 6-án benyújtott T/4243. törvényjavaslatnak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (számviteli törvény) tervezett változtatásait mutatjuk be.
Szeretnénk cégünk számviteli politikájában szerepeltetni, hogy a számláinkat 2023-tól elektronikus formában fogjuk ezentúl tárolni, és megőrizni rendszerünkben. Ezt hogyan szerepeltessük és írjuk bele a számviteli politikába, hogyan aktualizáljuk? – kérdezte olvasónk. Hunyadné Szűts Veronika igazságügyi adó- és járulékszakértő válaszolt a kérdésre.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Ez engem is érdekel
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték