Befektetési jegyek mikrogazdálkodónál: mutatjuk a könyvelést a beszerzéstől az eladásig

Megosztás Tetszik

Mikrogazdálkodói beszámolót készítő bt. befektetési céllal tőkegarantált befektetési jegyet vásárol. A befektetési jegy árfolyamáról a pénzintézet rendszeresen tájékoztatást küld. A befektetés mindaddig megmarad, amíg a cégnek a tartalékra nem lesz szüksége (ez lehet 1 év, vagy annál több). Kérném, szíveskedjen a könyvelést a beszerzéstől az eladásig, illetve az árfolyamnyereségre, -veszteségre vonatkozóan is levezetni! Kell-e a mikrogazdálkodónak értékvesztést elszámolni? Az árfolyamnyereség után milyen adó- és egyéb fizetési kötelezettsége van a cégnek? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt az Adózóna oldalán érkezett kérdésre.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

A Tpt. 13. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerint értékpapír az átruházható értékpapír: [2017. június 14-i (EU) 2017/1129 eu rendelet 2. cikk a) pont],
a tagsági jogokat megtestesítő értékpapír: az (EU) 2017/1129 rendelet 2. cikk b) pont), és a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Ezen előírások alapján a befektetési jegy is értékpapír.

A mikrogazdálkodói beszámolóról szóló 398/2012. kormányrendelet (R.) 10. § (2) bekezdése szerint akkor kell értékvesztést elszámolni a befektetett pénzügyi eszközök, a készletek és az értékpapírok üzleti év végi értékelésekor, ha az eszköz piaci értéke tartósan és legalább 30 százalékkal kevesebb, mint a könyv szerinti értéke. Az elszámolt értékvesztést csak akkor kell visszaírni, ha a mérlegkészítéskori piaci érték 30 százalékkal vagy azt meghaladó mértékben haladja meg a könyv szerinti értéket. A bt.-nek azonban ezeket az előírásokat sem kell alkalmazni az R. 13. § b) pont szerint.

A befektetési jegy a számviteli törvény 3. § (6) bekezdés 2. pontja szerint lehet hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (határozott idejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy) vagy a számviteli törvény 3. § (6) bekezdés 3. pont szerint tulajdoni részesedést jelentő befektetés (határozatlan futamidejű befektetési alap által kibocsátott befektetési jegy).

A befektetési jegyek állományba vétele

A vásárolt befektetési jegyeket tényleges bekerülési értéken kell állományba venni, és mindaddig ezen az értéken kimutatni, amíg azokat nem értékesítik, illetve nem váltják be, vagy arra az általános szabályok szerint értékvesztést nem kell elszámolni.

A befektetési jegyek esetében a vételár és a névérték közötti különbözettel nem kell a kamatbevételeket a vásárláskor csökkenteni, és az nem mutatható ki az aktív időbeli, elhatárolások között sem.

Könyvelése (feltételezve, hogy a vállalkozás az R. szerinti számlatükröt alkalmazza) attól függően, hogy tulajdoni részesedésnek vagy hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak minősül a befektetési jegy:

• vétel T 171 vagy T 184 vagy T 371 vagy T 373
  – K 478
• vételár-kiegyenlítés: T 478 – K 384.

Értékvesztés elszámolása (ha annak ellenére, hogy a bt.-nek nem kötelező, mégis alkalmazza)
T 875 – K 179 vagy K 189 vagy K 379

Értékvesztés visszaírása
T 179 vagy T 189 vagy T 379 – K 875

Hozam elszámolása

Hozamelszámolás akkor lehetséges a számviteli törvény 84. § (3) bekezdés b) pont szerint, ha ténylegesen történik a jegybirtokos részére hozamfizetés (kamat, osztalék vagy árfolyamnyereség forrásból), továbbá eladás, beváltás történik, ez utóbbi két eseten a hozam a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözete.

A befektetési alapok által év végén közölt nettó eszközértéket csak tájékoztató információnak lehet (és kell) tekinteni, annak alapján nem szabad hozamot megállapítani és könyvelni.

Hozamfizetés könyvelése

Könyvelés, ha hozamfizetés értékesítés, beváltás nélkül történik:
T 384 – K 972 vagy K 977

Értékesítés, beváltás

1. A forgóeszközök között kimutatott befektetési jegy esetében azok pozitív hozamának összegét az egyéb kapott (járó) kamatok és kamat jellegű bevételek között, míg a nettó eszközérték és könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell elszámolni a számviteli törvény 84. § [5. bekezdés b) pont, illetve a 85. § (2) bekezdés c) pont szerint].

Könyvelése:

• eladási ár (beváltás esetén a névérték) könyvelése: T 364 – K 977,
• vételár kiegyenlítés: T 384 – K 364,
• könyv szerinti érték kivezetése: T 877 – K 373,
• az árfolyam-különbözet megállapítása a T 977 – K 877 számlák összevezetésével, ha az összevezetés után a 977 számlán van egyenleg, az kapott kamat, kamatjellegű bevétel, ha a 877 számlán marad egyenleg, az fizetendő kamat, kamatjellegű ráfordítás.

2. Árfolyamnyereségként kell kimutatni eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált hozamot a számviteli törvény 84. § (3) bekezdés b) pont szerint, illetve árfolyamveszteségként a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott befektetési jegyek eladásakor, beváltásakor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget a számviteli törvény 85. § (1a) bekezdés c) pont szerint.

Könyvelése:

• eladási ár (beváltás esetén a névérték) könyvelése: T 364 – K 972,
• vételár kiegyenlítés: T 384 – K 364,
• könyv szerinti értékének kivezetése: T 872 – K 171 vagy K 184,
• a különbözet megállapításához a bevételként, ráfordításként elszámolt összegek összevezetése: T 972 – K 872, ha az összevezetés után a 872 számlán marad egyenleg, az az értékpapír-értékesítés árfolyamvesztesége, ha a 972 számlán marad egyenleg, az az értékpapír-értékesítés árfolyamnyeresége.