142 találat a(z) számviteli törvény cimkére
Könyvelők figyelem: így módosul a számviteli törvény
Cikk
A jövőben a vállalkozások többsége egyszerűsített éves beszámolót készíthet, kevesebb társaság lesz kötelezett konszolidált beszámolóra, változik az osztalék elszámolása – egyebek közt ezt tartalmazza a számviteli törvény tervezett módosítása.
Kivás könyvvezetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésfeltevésem abból az ellentmondásból merítkezik, hogy a számviteli törvény 2/A paragrafus (1) bekezdése szerint a kivás bt. nem alanya ezen törvénynek..., a kivatörvény 15. paragrafusa szerint pedig a kivaalany a számviteli törvény hatálya alá tartozik...?! Önök szerint melyik törvény a mérvadó? Válaszukat köszönjük.
Fantomköltségek a cégben: könyvelni vagy nem könyvelni?
Cikk
Egészen biztos, hogy minden könyvelő találkozott már olyan számlával, amelyen vevőként ugyan a cég neve állt, de a vásárolt terméknek, szolgáltatásnak halovány köze sem volt a vállalkozás tevékenységéhez. Ez nem csak adózási, de számviteli problémát is felvet.
Behajtási költségátalány
Kérdés
A behajtási költségátalányt (40 eurót) a kötelezett a tárgyévi könyvelésében elszámolja ráfordításra és kötelezettségre. A jogosult nyilatkozatával ezt a követelését elengedi. Ha az elengedő nyilatkozat dátuma a tárgyév december 31-ei, vagy azt megelőző, akkor a kötelezettnél a ráfordítás és az elengedett kötelezettség miatti bevétel azonos üzleti évben jelentkezik. Mi a helyzet akkor, ha az elegendő nyilatkozat dátuma a tárgyévet követő évi? Lehetséges, hogy a ráfordítást és a bevételt ekkor nem ugyanabban az évben kell elszámolni? A számviteli törvény melyik paragrafusa lehet az irányadó utóbbi esetben?
Behajthatatlan vagy elengedett követelés és a társasági adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cél az lenne, hogy kivezessük a könyvelésből azokat a vevőköveteléseket, amelyek nem fognak befolyni, de úgy, hogy ha lehet, ne kelljen még az adóalapot is megnövelni. A cégnek, amelyet könyvelek, 2014.10, hótól van néhány vevőkövetelése, amely 2010-ben keletkezett, azóta se fizették meg. Nem számoltak el értékvesztést az évek során. A ügyvezető információja alapján ezek a pénzek nem fognak befolyni. Van, amelyik már, ha megnézem a cégjegyzékben, akkor felszámolás keretében megszűntként jelenik meg. Ezen belül van, ahol a felszámolótól jött levél a behajthatatlanságról, ez megfelel a számviteli törvény 3. § 4. bekezdés 10. pontjának, tehát behajthatatlan követelés, nem kell növelni az adóalapot. Van olyan cég ellenben, amely megszűnt felszámolással, de vagy nem jött papír a felszámolótól, vagy nem találja az ügyvezető, tehát nincs papír a felszámolótól. Csak a cégjegyzékből lehúzott cégkivonat. Ezek a követelések minek minősülnek? A számviteli törvény szerinti fogalom felsorolásaiba nem fér bele. Akkor elengedettnek minősül? Kell-e növelni az adóalapot, ha nem kapcsolt félnek adom, de nem rendelkezem igazolással tőle, hogy enélkül is pozitív a beszámolója, hiszen megszűnt a cég felszámolással. Egy cikk szerint ezt is nézni kell (Tao. tv. 3. sz. melléklet 13. ponja)? Most számolnánk el 2014-ben. Hogyan kell? Köszönöm: Vné Andrea
Adóellenőrök jártak a boltban: hol a helye a pénztárgépnaplónak?
Cikk
Ugyanabban az épületben, ugyanaz a vállalkozás két boltot üzemeltet. Hogyan kell tárolni a pénztárgépnaplót, és milyen szabályokat kell betartani a szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartásával kapcsolatban? – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla, adószakértő, könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.
Amortizáció: muszáj elszámolni, vagy ez csak lehetőség? Itt a válasz
Cikk
A gazdasági nehézségekkel küzdő vállalkozások veszteséget, vagy kevés nyereséget termelnek, gyakran már az üzemi eredményük is negatív. Felmerül a kérdés: muszáj-e az értékcsökkenést elszámolniuk például a könyv szerinti értékkel bíró, de nem használt eszközeik után? Sok esetben ugyanis létfontosságú lenne számukra a pozitív számviteli eredmény, például a folyószámlahitelük meghosszabbításához.
Pénzkövetelés fogalma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az illetéktörvény belföldi ingatlannal rendelkező társaság fogalma 2014-től megváltozott. A fogalom szerint "olyan gazdálkodó szervezet, melynek a mérlegében kimutatott eszközök (ide nem értve a pénzeszközöket és a pénzköveteléseket) ..." Megkérdeztük a NAV-tól, hogy mit kell pénzkövetelés alatt érteni e tekintetben. Írásos válasz: "a számviteli törvényben foglalt követelés (számviteli törvény 29. § valamint a 3. § (9) bekezdés), ezen belül pénzkövetelés fogalmának meghatározását kell alapul venni és alkalmazni. Mi nem találtunk a számviteli törvényben pénzkövetelés fogalmat. Az lenne a kérdésünk, hogy ezek tükrében, Önök szerint a gyakorlatban, a mérlegben kimutatott eszközök, ezen belül a mérlegkövetelések sorából milyen tételeket (vevők, adott kölcsönök?) kell kivennünk, mint pénzkövetelés, hogy a 75 százalékos arányt meg tudjuk határozni? Segítségüket köszönöm.
Így spórolhat adót a selejtezéssel: semmit nem lehet csak lazán kidobni!
Cikk
Az idei évből még több mint egy teljes negyedév van hátra, de nem árt már most készülni az év számviteli zárására, és picit előre dolgozni. Érdemes körülnézni a raktárban és feltérképezni a felesleges eszközöket, eladhatatlan árut. Az alábbiakban ez utóbbival kapcsolatban adunk tippeket.
Állattenyésztési számvitellel bajlódik? Válaszok fogós kérdésekre
Cikk
Az állattenyésztési ágazat könyvviteli elszámolása összetett, speciális feladat – számos esetben a számviteli ismereteken túl egyéb szakmai (például agrármérnöki) ismeretek is szükségesek. Az állatállomány változásának könyvelésével kapcsolatos olvasói kérdésre Sinka Júlia, adó- és számviteli tanácsadó szakértőnk válaszolt.
Nagy bajban a pénzváltók, ha erre nem figyelnek
Cikk
Mi minősül pénzváltásnak? Milyen papírmunkára és speciális rendelkezések betartására kötelezettek a pénzváltók könyvelői? Összefoglaltuk a legfontosabb tudnivalókat.
Ezt kell tudni a telefonköltség elszámolásáról és az áfalevonásról
Cikk
A könyvelők nem szeretik a telefonszámlákat: egyszerre kell értelmezniük több adótörvényt, ráadásul a számviteli törvény előírásainak is meg kell felelniük. Az alábbiakban ehhez adunk segítséget.
Kiva beszámoló
Kérdés
Tisztelt Cím! 2014-es üzleti évben kisvállalati adó alanyaként betéti társaság kötelezett-e beszámoló letétbe helyezésére és közzétételére hivatkozott jogszabályhely alapán? 2000. évi C. törvény a számvitelről 2/A. § (1) E törvény hatálya nem terjed ki arra a jogi személyiség nélküli gazdasági társaságra (közkereseti társaság, betéti társaság) és egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti. (2) Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvényben előírt feltételeknek meg nem felelő, (1) bekezdés szerinti jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint egyéni cég attól a naptól köteles e törvény előírásait alkalmazni, amely naptól nem tartozik az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény hatálya alá.
Bt.-ből kft.-vé alakulna a cége? Ilyen feladatai lesznek
Cikk
Milyen számviteli teendői vannak egy bt.-nek, ha kft.-vé szeretne alakulni? – kérdezte olvasónk. Pölöskei Pálné okleveles könyvvizsgáló szakértőnk válaszolt.
Bt.-ből kft.-vé alakulás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A bt. kft.-vé szeretne alakulni a közeljövőben. A bt. a számviteli törvény hatálya alá tartozik és kettős könyvvitelt vezet. Így a záró és a nyitó adatok a rendelkezésére fognak állni. A kérdésem az, hogy milyen záró bevallásokat kell beadnia, illetve az átalakulást kell-e neki könyvvizsgálóval auditáltatni? Köszönöm válaszukat!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
