152 találat a(z) számviteli törvény cimkére
Számviteli politika elkészítése
Kérdés
Tisztelt Szakértők! A számviteli törvény 150. § (2) bekezdése szerint a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is. Ugyanakkor a 14. § (11) és (12) szerint az újonnan alakuló gazdálkodó a (3)-(4) bekezdés szerinti számviteli politikát, az (5) bekezdés szerint elkészítendő szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős. A kérdésem az, hogy kinek a feladata elkészíteni a számviteli politikát: a könyvelőnek, vagy a gazdálkodónak? Eddig a könyvvizsgálók minden továbbképzésen kiemelték, hogy ez nem a könyvelő feladata, de most elbizonytalanodtam. Köszönöm a választ! Üdv. Szávay Viktória
Az automatákba dobott pénzek, zsetonok adózása, elszámolása
Cikk
A karácsonyi rendezvények, vásárok kapcsán sokakat érdekel, hogy milyen bejelentési kötelezettségei vannak a kezelőszemélyzet nélküli automaták üzemeltetőinek. A berendezésbe bedobott zsetonok vagy pénzek bizonylatolása, adózása, számviteli elszámolása is kérdéseket vet föl.
Kivára áttérő bt. alanya-e a számviteli törvénynek?
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A számviteli törvény 2/A §-a szerint: E törvény hatálya nem terjed ki arra a közkereseti társaságra, betéti társaságra és egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti... Szaklap cikke: A kiva számviteli követelményei Adó Online 2013. 03. 27. A kisvállalati adót (kivát) választó vállalkozás a Számviteli törvény hatálya alatt áll, így a számviteli törvény szerint vállalkozónak minősülő szervezeteknek kettős könyvvitel vezetése mellett beszámolókészítési kötelezettségük van (bt., kft., zrt., szövetkezet, egyéni cég stb). Ellentmondást látok, mi a helyes: a kivára áttérő bt. alanya-e a számviteli törvénynek, s van-e mérlegkészítési, illetve a mérlegre vonatkozó letétbe helyezési kötelezettsége? Kettős könyvvitel rendszerében könyveljen-e? A választ előre is köszönöm.
Változott az építményadó összege? Így kell elszámolnia
Cikk
Korábbi évekre vonatkozó építményadó önellenőrzése során adókötelezettség-csökkenés keletkezett. E kötelezettségcsökkenés bevételként vagy ráfordítás-csökkenésként rögzítendő-e a számvitel szabályi szerint? – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla adószakértő, könyvvizsgáló válaszolt.
Számviteli tevékenység ellátása
Kérdés
Tisztelt Szakértők! Kérem segítsenek értelmezni a Sztv. 151. § (2) bekezdését. Jól értjük-e, hogy a 10 millió forint nettó árbevételt soha el nem érő vállalkozás vezetőjére nem vonatkozik a 151. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettség, miszerint csak jogosítvánnyal (regisztrációval) rendelkező szakembert kell alkalmaznia a számviteli tevékenység ellátására? (Jelenleg is megvan a több évtizedes gyakorlattal és megfelelő képzettséggel rendelkező munkatárs, aki most elvesztette a regisztrációját továbbképzés elmaradása miatt.) Válaszukat nagyon várjuk, és előre is köszönjük..
IFRS: kinek lesz kötelező alkalmazni, ki választhatja, és ki nem?
Cikk
Az IFRS rendszere a világon széles körben alkalmazott számviteli szabályozási rendszer, amely jellemzően pénzügyi szemléletű, és főleg a befektetők számára lényeges információkat szolgáltat. Cikkünkben részletezzük, kiknek lesz kötelező alkalmazni az IFRS-t, kik választhatják, illetve kik nem választhatják azt egyedi beszámolóiknál.
Végelszámolás: így kell felosztani a vagyont a tulajdonosok között
Cikk
Végelszámolás alatt álló cégnél mi a teendő a beszámoló zárása előtt? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, okleveles adószakértő, mérlegképes könyvelő válaszolt.
Nagyító alatt a számviteli törvény változásai, táblázattal!
Cikk
Jelentős változásokat hoznak a magyar számviteli szabályozásban a 2016. január 1-jén hatályba lépő , módosított rendelkezések. A változások célja a 2013/34/EU irányelv átültetése, így számos, az IFRS-ben (Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok) már alkalmazott szabállyal találkozunk a magyar számvitelben is. A Mazars, nemzetközi könyvvizsgáló társaság részletesen vázolja a változásokat, amelyeket jelen cikkünkben ismertetünk.
Megjelent a júniusi VálaszAdó
Cikk
Nem sok idejük lesz a könyvelőknek, könyvvizsgálóknak, adózási szakembereknek, hogy a bevallási hajrá után pihenjenek; máris itt a nyakukon az újabb jogszabály-módosítás.
Értékcsökkenés: erre is figyeljen a társaságiadó-bevallás kitöltésekor!
Cikk
A számviteli értékcsökkenés növeli, míg a társasági adótörvény szerint számított amortizáció csökkenti a társaságiadó-alapot. Ez egyszerű. Papíron. A gyakorlat azonban általában bonyolultabb. A jó hír az, hogy az adótörvény is lehetőséget ad arra – korlátok között persze –, hogy az adóalapot a cég érdekeinek megfelelően formáljuk.
Könyvelők figyelem: így módosul a számviteli törvény
Cikk
A jövőben a vállalkozások többsége egyszerűsített éves beszámolót készíthet, kevesebb társaság lesz kötelezett konszolidált beszámolóra, változik az osztalék elszámolása – egyebek közt ezt tartalmazza a számviteli törvény tervezett módosítása.
Kivás könyvvezetése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésfeltevésem abból az ellentmondásból merítkezik, hogy a számviteli törvény 2/A paragrafus (1) bekezdése szerint a kivás bt. nem alanya ezen törvénynek..., a kivatörvény 15. paragrafusa szerint pedig a kivaalany a számviteli törvény hatálya alá tartozik...?! Önök szerint melyik törvény a mérvadó? Válaszukat köszönjük.
Fantomköltségek a cégben: könyvelni vagy nem könyvelni?
Cikk
Egészen biztos, hogy minden könyvelő találkozott már olyan számlával, amelyen vevőként ugyan a cég neve állt, de a vásárolt terméknek, szolgáltatásnak halovány köze sem volt a vállalkozás tevékenységéhez. Ez nem csak adózási, de számviteli problémát is felvet.
Behajtási költségátalány
Kérdés
A behajtási költségátalányt (40 eurót) a kötelezett a tárgyévi könyvelésében elszámolja ráfordításra és kötelezettségre. A jogosult nyilatkozatával ezt a követelését elengedi. Ha az elengedő nyilatkozat dátuma a tárgyév december 31-ei, vagy azt megelőző, akkor a kötelezettnél a ráfordítás és az elengedett kötelezettség miatti bevétel azonos üzleti évben jelentkezik. Mi a helyzet akkor, ha az elegendő nyilatkozat dátuma a tárgyévet követő évi? Lehetséges, hogy a ráfordítást és a bevételt ekkor nem ugyanabban az évben kell elszámolni? A számviteli törvény melyik paragrafusa lehet az irányadó utóbbi esetben?
Behajthatatlan vagy elengedett követelés és a társasági adó
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A cél az lenne, hogy kivezessük a könyvelésből azokat a vevőköveteléseket, amelyek nem fognak befolyni, de úgy, hogy ha lehet, ne kelljen még az adóalapot is megnövelni. A cégnek, amelyet könyvelek, 2014.10, hótól van néhány vevőkövetelése, amely 2010-ben keletkezett, azóta se fizették meg. Nem számoltak el értékvesztést az évek során. A ügyvezető információja alapján ezek a pénzek nem fognak befolyni. Van, amelyik már, ha megnézem a cégjegyzékben, akkor felszámolás keretében megszűntként jelenik meg. Ezen belül van, ahol a felszámolótól jött levél a behajthatatlanságról, ez megfelel a számviteli törvény 3. § 4. bekezdés 10. pontjának, tehát behajthatatlan követelés, nem kell növelni az adóalapot. Van olyan cég ellenben, amely megszűnt felszámolással, de vagy nem jött papír a felszámolótól, vagy nem találja az ügyvezető, tehát nincs papír a felszámolótól. Csak a cégjegyzékből lehúzott cégkivonat. Ezek a követelések minek minősülnek? A számviteli törvény szerinti fogalom felsorolásaiba nem fér bele. Akkor elengedettnek minősül? Kell-e növelni az adóalapot, ha nem kapcsolt félnek adom, de nem rendelkezem igazolással tőle, hogy enélkül is pozitív a beszámolója, hiszen megszűnt a cég felszámolással. Egy cikk szerint ezt is nézni kell (Tao. tv. 3. sz. melléklet 13. ponja)? Most számolnánk el 2014-ben. Hogyan kell? Köszönöm: Vné Andrea
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
