Tisztelt Szakértő! Számviteli törvény hatálya alátartozó evás bt.-ben az eva időszak alatt keletkezett, de még ki nem fizetett osztalékról lemondanak a tulajdonosok, a negatív eredménytartalék fedezetére. Az egyéb bevételként elszámolt, osztalékról történő lemondás összegével beleszámít az eva alapjába? Köszönettel
Tisztelt Szakértő! Egy bt.-nek a NAV megszünteti a kataalanyiságát. Kata adózó kilépett júl. 25-én, újat csak aug. 01-től jelentettek. Még nem emelkedett jogerőre (nem fellebbeznek). Nyitó mérleget majd könyvvizsgálóval hitelesíteni kell, de hogyan szerepel a bankban bent maradt 700 ezer forint, kötelezettségként és ezt még mint kataalanyiság alatt szerzett jövedelmet majd ki lehet venni? 24-én még kiállítottak egy átutalásos számlát, elvégzett szolgáltatás ellenértékeként, ennek összege is csak augusztusban érkezik a bankszámlára. Ezt a mérlegben követelésnek mutatom ki? Ez az összeg is még kivehető, mint kata alatt szerzett jövedelem? A bt. áfa szempontjából alanyi mentes, ez ugye egész évre vonatkozik, a 2017. július 26-ától a számviteli tv. alatt is marad alanyi mentes. Ma augusztus 28-a van, de még nem kapott a bt. végzést a "kivágásról", jól gondolom, hogy csak akkor tudom a 08-ast önellenőrizni, ha van végzés? A záró katabevallást is csak akkor tudom küldeni, ha megvan a végzés, de ugye már ma kifutottunk a 30 napos határidőből. Lehet ebből gond?
Tisztelt Szakértő! Válaszát kérném, hogy mi minősül zálogjoghoz hasonló jognak az Szt. szöveges kiegészítő mellékletét illetően. A szöveges kiegészítő mellékletben be kell mutatni „azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek zálogjoggal vagy HASONLÓ jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját". Kérdésem, hogy a NAV vagy más adóhatóság által ingatlanra bejegyzett végrehajtási jog, vagy végrehajtási határozatban rögzített követelésfoglalás, ingóság foglalás/zár alá vétel az HASONLÓ jogokkal biztosított kötelezettség-e? Válaszukat előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! Evás betéti társaság amikor az evát választotta, valamilyen ok folytán a számviteli törvény hatálya alatt maradt. A bt.-nek az eszközei, forrásai minimálisak, át szeretne térni bevételi nyilvántartásra. Ezt csak év végén teheti meg? És ennek mi a módja? Köszönettel: Kurunczi Imre
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság 100%-os tulajdonosa önkormányzat. Az önkormányzat és az általa alapított gazdasági társaság közötti jogviszonyban értelmezhető-e a kapcsolt vállalkozás fogalma a Sztv. törvény 3. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel? Amennyiben olyan gazdasági társaságok állnak egymással üzleti kapcsolatban, amelyek 100%-os tulajdonosa önkormányzat, akkor a gazdasági társaságok egymás közötti jogviszonyában értelmezhető-e a kapcsolt vállalkozás számviteli törvény szerinti meghatározása? Köszönettel. Borsosné Pál Ildikó
A számviteli törvény 96. § (3a) pontja szerint: a (2) és a (3) bekezdés alkalmazása során összevont, arab számmal jelölt tételek összegét, azok tartalmát külön-külön be kell mutatni a kiegészítő mellékletben, amennyiben azok jelentősnek minősülnek. Kérdésem, ha csak nagybetűvel és római számmal jelölt tételek vannak az egyszerűsített éves beszámolóban, akkor ez a törvényszakasz miért hivatkozik arab számokra? Mire gondolhatott a törvényalkotó?
A számviteli tv. 177. § (45) bekezdése szerint: A 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait az e törvénynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyel megállapított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni. Ennek során a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit – kivéve a kapott (járó) osztalékot – és ráfordításait, a jóváhagyott (fizetendő) osztalékkal kapcsolatos tételeket – ideértve az eredménytartalék igénybevételét is –, valamint a rendkívüli bevételeket és a rendkívüli ráfordításokat kell rendezni. A 2016. évben induló üzleti év nyitását követően a rendezendő tételekből csak a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételek rendezését kell könyvelni. A kérdés, hogy a 2015. évi záró–2016. évi nyitó átrendezéshez melyik a helyes eljárás? 1. A 2015. évre könyvelt osztalékot kivesszük a nyitóból (mintha meg sem történt volna, csak 2016-ban), tehát csökken a kötelezettség, és esetleg nő az eredménytartalék ott, ahol azt is igénybe vettünk, vagy 2. az eredménytartalékot csökkentjük az osztalék összegével, és marad a kötelezettség. Köszönöm:
Lehet-e csak meghatározott hónapokra elszámolni értékcsökkenést, ha egy mozgó büfé kizárólag a nyári hónapokban üzemel – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla adószakértő válaszolt.
100 százalékban külföldi tulajdonú kft. a 2015. évi beszámoló elfogadásakor nem hagyott jóvá osztalék-kifizetést. 2016 júniusában a tulajdonos hozott egy határozatot, hogy a 2015. évi mérleg szerinti eredményt – kiegészítve azt a szabad eredménytartalékkal – osztalékként felveszi. A számviteli törvény módosítása a 2016. évi üzleti évtől lépett hatályba, ez azt jelenti, hogy az új szabályokat 2017. évben kell először alkalmazni a 2016. évi beszámoló összeállításakor. Ebben az esetben osztalékelőlegként kell kezelni a kifizetést? (Ebben az esetben elfogadható a 2015. évi beszámoló, mivel a döntést 6 hónapon belül meghozták.) Vagy: már a 2016. évben osztalékfizetésként kezelhető a kifizetés? Köszönöm: Kovács Erzsébet
Devizában nyújtott tagi kölcsönért ingatlant adna cserébe végelszámoláskor a társaság. Keletkezik-e a magánszemélynek adóköteles jövedelme, ha az ingatlan értéke magasabb, mint az adott kölcsönnek a nyújtásakor érvényes árfolyammal számított összege? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, okleveles adószakértőnk válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Ha egy vállalkozás a különböző számviteli szabályzataiban nem egyezően szabályoz egy elszámolást, akkor a számviteli törvény mely részeit sérti meg? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Pölöskei Pálné! Részesedés értékelésével kapcsolatosan kérdeznék: Egy kft. megvesz egy másik kft.-t (100 százalék), és pozitív üzleti vagy cégérték keletkezik. Jól gondolom, hogy év végén ezt nem kell értékelni a számviteli törvény 59/A paragrafus 7) bekezdésének c) pontja szerint? " Nem alkalmazható a valós értéken történő értékelés: c) a leányvállalatban, közös vezetésű vállalkozásban, társult vállalkozásban lévő, a befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó tulajdoni részesedést jelentő befektetésre". Nincs más részesedése az adott cégnek. Köszönöm szépen válaszát!
Tisztelt Szakértők! A számviteli törvény 150. § (2) bekezdése szerint a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is. Ugyanakkor a 14. § (11) és (12) szerint az újonnan alakuló gazdálkodó a (3)-(4) bekezdés szerinti számviteli politikát, az (5) bekezdés szerint elkészítendő szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős. A kérdésem az, hogy kinek a feladata elkészíteni a számviteli politikát: a könyvelőnek, vagy a gazdálkodónak? Eddig a könyvvizsgálók minden továbbképzésen kiemelték, hogy ez nem a könyvelő feladata, de most elbizonytalanodtam. Köszönöm a választ! Üdv. Szávay Viktória
A karácsonyi rendezvények, vásárok kapcsán sokakat érdekel, hogy milyen bejelentési kötelezettségei vannak a kezelőszemélyzet nélküli automaták üzemeltetőinek. A berendezésbe bedobott zsetonok vagy pénzek bizonylatolása, adózása, számviteli elszámolása is kérdéseket vet föl.
Tisztelt Szakértő! A számviteli törvény 2/A §-a szerint: E törvény hatálya nem terjed ki arra a közkereseti társaságra, betéti társaságra és egyéni cégre, amely az üzleti évben (az adóévben) nyilvántartásait az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló, illetve a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény előírásai szerint vezeti... Szaklap cikke: A kiva számviteli követelményei Adó Online 2013. 03. 27. A kisvállalati adót (kivát) választó vállalkozás a Számviteli törvény hatálya alatt áll, így a számviteli törvény szerint vállalkozónak minősülő szervezeteknek kettős könyvvitel vezetése mellett beszámolókészítési kötelezettségük van (bt., kft., zrt., szövetkezet, egyéni cég stb). Ellentmondást látok, mi a helyes: a kivára áttérő bt. alanya-e a számviteli törvénynek, s van-e mérlegkészítési, illetve a mérlegre vonatkozó letétbe helyezési kötelezettsége? Kettős könyvvitel rendszerében könyveljen-e? A választ előre is köszönöm.
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték