166 találat a(z) számviteli törvény cimkére

Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdéshez kapcsolódódva kérdeznék a továbbiakban: https://adozona.hu/kerdesek/2019_2_6_httpsadozonahukerdesek201913targy_cyt Ha teherautóról van szó, amit a jogelőd már 2 évig használt, és a várható használati ideje összesen 5 év volt, a jogutód még 3 évig tudja használni, akkor a számviteli écs-nél beírom a 3 évet, a kulcs ennek megfelelően 33,33%. Az adótörvény szerinti kulcs teherautónál 20%, akkor hogyan kell értenem, hogy az adótörvény szerinti écs nem lehet kevesebb mint amennyit a számvitelben elszámoltunk, ugyanakkor, ha az eszköz a számviteli törvény szerint már nullás, az adótörvény szerint viszont még van értéke, értem, hogy az adótörvény szerinti écs csak az adóalapot csökkenti, de valahogy nem áll össze a kép. Attól, hogy társaságiforma-változás történt, az az érzésem, hogy az adótörvény szerint hátrány éri a céget, vagy valamit nem értek jól, hogy a tao-törvény szerinti écs nem lehet kevesebb mint a számviteli törvény szerinti? Ebben kérem a segítségét.

Kérdés

T. Szakértő! Egy evás bt. meg szeretne szűnni. Úgy tudom, hogy először vissza kell mennie a számviteli tv. hatálya alá, és utána szűnhet meg. Ezeket lehet év közben is vagy csak év végén? Könyvvizsgáló kell-e? Köszönettel Fidler Gáborné

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Számviteli törvény hatálya alátartozó evás bt.-ben az eva időszak alatt keletkezett, de még ki nem fizetett osztalékról lemondanak a tulajdonosok, a negatív eredménytartalék fedezetére. Az egyéb bevételként elszámolt, osztalékról történő lemondás összegével beleszámít az eva alapjába? Köszönettel

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy bt.-nek a NAV megszünteti a kataalanyiságát. Kata adózó kilépett júl. 25-én, újat csak aug. 01-től jelentettek. Még nem emelkedett jogerőre (nem fellebbeznek). Nyitó mérleget majd könyvvizsgálóval hitelesíteni kell, de hogyan szerepel a bankban bent maradt 700 ezer forint, kötelezettségként és ezt még mint kataalanyiság alatt szerzett jövedelmet majd ki lehet venni? 24-én még kiállítottak egy átutalásos számlát, elvégzett szolgáltatás ellenértékeként, ennek összege is csak augusztusban érkezik a bankszámlára. Ezt a mérlegben követelésnek mutatom ki? Ez az összeg is még kivehető, mint kata alatt szerzett jövedelem? A bt. áfa szempontjából alanyi mentes, ez ugye egész évre vonatkozik, a 2017. július 26-ától a számviteli tv. alatt is marad alanyi mentes. Ma augusztus 28-a van, de még nem kapott a bt. végzést a "kivágásról", jól gondolom, hogy csak akkor tudom a 08-ast önellenőrizni, ha van végzés? A záró katabevallást is csak akkor tudom küldeni, ha megvan a végzés, de ugye már ma kifutottunk a 30 napos határidőből. Lehet ebből gond?

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Válaszát kérném, hogy mi minősül zálogjoghoz hasonló jognak az Szt. szöveges kiegészítő mellékletét illetően. A szöveges kiegészítő mellékletben be kell mutatni „azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek zálogjoggal vagy HASONLÓ jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját". Kérdésem, hogy a NAV vagy más adóhatóság által ingatlanra bejegyzett végrehajtási jog, vagy végrehajtási határozatban rögzített követelésfoglalás, ingóság foglalás/zár alá vétel az HASONLÓ jogokkal biztosított kötelezettség-e? Válaszukat előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Adózóna! Evás betéti társaság amikor az evát választotta, valamilyen ok folytán a számviteli törvény hatálya alatt maradt. A bt.-nek az eszközei, forrásai minimálisak, át szeretne térni bevételi nyilvántartásra. Ezt csak év végén teheti meg? És ennek mi a módja? Köszönettel: Kurunczi Imre

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság 100%-os tulajdonosa önkormányzat. Az önkormányzat és az általa alapított gazdasági társaság közötti jogviszonyban értelmezhető-e a kapcsolt vállalkozás fogalma a Sztv. törvény 3. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel? Amennyiben olyan gazdasági társaságok állnak egymással üzleti kapcsolatban, amelyek 100%-os tulajdonosa önkormányzat, akkor a gazdasági társaságok egymás közötti jogviszonyában értelmezhető-e a kapcsolt vállalkozás számviteli törvény szerinti meghatározása? Köszönettel. Borsosné Pál Ildikó

Kérdés

A számviteli törvény 96. § (3a) pontja szerint: a (2) és a (3) bekezdés alkalmazása során összevont, arab számmal jelölt tételek összegét, azok tartalmát külön-külön be kell mutatni a kiegészítő mellékletben, amennyiben azok jelentősnek minősülnek. Kérdésem, ha csak nagybetűvel és római számmal jelölt tételek vannak az egyszerűsített éves beszámolóban, akkor ez a törvényszakasz miért hivatkozik arab számokra? Mire gondolhatott a törvényalkotó?

Kérdés

A számviteli tv. 177. § (45) bekezdése szerint: A 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait az e törvénynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyel megállapított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni. Ennek során a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit – kivéve a kapott (járó) osztalékot – és ráfordításait, a jóváhagyott (fizetendő) osztalékkal kapcsolatos tételeket – ideértve az eredménytartalék igénybevételét is –, valamint a rendkívüli bevételeket és a rendkívüli ráfordításokat kell rendezni. A 2016. évben induló üzleti év nyitását követően a rendezendő tételekből csak a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételek rendezését kell könyvelni. A kérdés, hogy a 2015. évi záró–2016. évi nyitó átrendezéshez melyik a helyes eljárás? 1. A 2015. évre könyvelt osztalékot kivesszük a nyitóból (mintha meg sem történt volna, csak 2016-ban), tehát csökken a kötelezettség, és esetleg nő az eredménytartalék ott, ahol azt is igénybe vettünk, vagy 2. az eredménytartalékot csökkentjük az osztalék összegével, és marad a kötelezettség. Köszönöm:

Kérdés

100 százalékban külföldi tulajdonú kft. a 2015. évi beszámoló elfogadásakor nem hagyott jóvá osztalék-kifizetést. 2016 júniusában a tulajdonos hozott egy határozatot, hogy a 2015. évi mérleg szerinti eredményt – kiegészítve azt a szabad eredménytartalékkal – osztalékként felveszi. A számviteli törvény módosítása a 2016. évi üzleti évtől lépett hatályba, ez azt jelenti, hogy az új szabályokat 2017. évben kell először alkalmazni a 2016. évi beszámoló összeállításakor. Ebben az esetben osztalékelőlegként kell kezelni a kifizetést? (Ebben az esetben elfogadható a 2015. évi beszámoló, mivel a döntést 6 hónapon belül meghozták.) Vagy: már a 2016. évben osztalékfizetésként kezelhető a kifizetés? Köszönöm: Kovács Erzsébet

Kérdés

Tisztelt Szakértő! Ha egy vállalkozás a különböző számviteli szabályzataiban nem egyezően szabályoz egy elszámolást, akkor a számviteli törvény mely részeit sérti meg? Válaszát előre is köszönöm!

Kérdés

Tisztelt Pölöskei Pálné! Részesedés értékelésével kapcsolatosan kérdeznék: Egy kft. megvesz egy másik kft.-t (100 százalék), és pozitív üzleti vagy cégérték keletkezik. Jól gondolom, hogy év végén ezt nem kell értékelni a számviteli törvény 59/A paragrafus 7) bekezdésének c) pontja szerint? " Nem alkalmazható a valós értéken történő értékelés: c) a leányvállalatban, közös vezetésű vállalkozásban, társult vállalkozásban lévő, a befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó tulajdoni részesedést jelentő befektetésre". Nincs más részesedése az adott cégnek. Köszönöm szépen válaszát!

Kérdés

Tisztelt Szakértők! A számviteli törvény 150. § (2) bekezdése szerint a könyvviteli szolgáltatás körébe tartozik különösen a számviteli politika, a könyvviteli elszámolás, a beszámolókészítés rendszerének, módszerének kialakításával (ideértve a belső információs rendszer kialakítását is), a számlarend, a könyvvezetéshez, a beszámolókészítéshez szükséges szabályzatok elkészítésével, rendszeres karbantartásával kapcsolatos feladatok ellátása, beleértve a főkönyvi nyilvántartások vezetését, az összesítő feladások készítését, a beszámoló összeállítását, a beszámolóban, a könyvviteli nyilvántartásokban szereplő adatok elemzését, a gazdasági döntéseket megalapozó következtetések levonását is. Ugyanakkor a 14. § (11) és (12) szerint az újonnan alakuló gazdálkodó a (3)-(4) bekezdés szerinti számviteli politikát, az (5) bekezdés szerint elkészítendő szabályzatokat a megalakulás időpontjától számított 90 napon belül köteles elkészíteni. A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért a gazdálkodó képviseletére jogosult személy felelős. A kérdésem az, hogy kinek a feladata elkészíteni a számviteli politikát: a könyvelőnek, vagy a gazdálkodónak? Eddig a könyvvizsgálók minden továbbképzésen kiemelték, hogy ez nem a könyvelő feladata, de most elbizonytalanodtam. Köszönöm a választ! Üdv. Szávay Viktória

{{ item.ArticleTitle }}

{{ item.ArticleLead }}

További hasznos adózási információk

NE HAGYJA KI!
Ezért érdemes előfizetni!
PODCAST

Kérdések és válaszok

Pótbefizetés egyszerűsített vágelszámolásnál

Pölöskei Pálné

adószakértő

Családi vagyonkezelő Alapítvány közösségi szolgáltatás igénybevétele

Kneitner Lea

okleveles nemzetközi és igazságügyi adószakértő

Szakértőink

Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől

2026 szeptember
H K Sze Cs P Sz V
31 1 2 3 4 5 6
7 8 9 10 11 12 13
14 15 16 17 18 19 20
21 22 23 24 25 26 27
28 29 30 1 2 3 4

Együttműködő partnereink