Osztalék, osztalékelőleg – mutatjuk az eredményfelosztás fő számviteli szabályait

Megosztás Tetszik

Olvasónkban felmerült a kérdés, hogy az osztalék kifizetését – eredménytartalék és adózott eredmény terhére – a társasági adóban hogyan vezeti le, illetve ha az osztalékfizetés összege nagyobb, mint a tárgyévi adózás előtti eredmény, akkor ez – mivel csökkentő tételként jelenik meg – hogyan jelentkezik a társasági adóban. A kérdésre Erdős Gabriella adószakértő válaszolt.

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA

Nem biztos, hogy értem a kérdést, mert az osztalék jóváhagyása nem társaságiadó-, hanem eredményfelosztási kérdés.

Osztalék a gazdálkodó tagjai részére az adózott eredmény felosztásáról szóló döntés alapján kifizetni elrendelt, az előző üzleti évi adózott eredménnyel kiegészített szabad eredménytartalék csökkenéseként elszámolt összeg [a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Sztv.) 114. § (1)]. Az osztalékról [Ptk 3:185 (kft.) és 3:262] a taggyűlés (közgyűlés) határoz a beszámoló elfogadásával egyidejűleg. Ekkor nemcsak az ez évi, de a régebbi évek eredménye terhére is lehet osztalékot jóváhagyni az osztalékfizetési korlátig. Ez általánosan a szabad eredménytartalék plusz az adózott eredmény, valamint a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között, a döntés meghozatalának évében elszámolt, kapott (járó) osztalék összege [Sztv. 39. § (3)].

Az osztalékot a jóváhagyás időpontjával kell könyvelni, a tulajdonosokkal szembeni rövid lejáratú kötelezettségként [Sztv. 42. § (3)]. Ez azt is jelenti, hogy az adott évre vonatkozóan jóváhagyott osztalék a következő üzleti évben kerül könyvelésre. Ezután kifizetni bármikor lehet (magánszemélynek történő kifizetés esetén az adóelőlegek levonása után fennmaradó összeget). Az éves beszámoló elfogadása után (t.i. két egymást követő beszámoló elfogadása közötti időszakban) a tulajdonosok már csak osztalékelőleg fizetéséről határozhatnak [Ptk 3:186. § (1)]. Ehhez a társaságnak közbenső mérleget kell készítenie. Osztalékelőlegként csak akkor fizethető ki a közbenső mérlegben kimutatott adózott eredménnyel kiegészített eredménytartalék, ha a lekötött tartalékkal, továbbá a pozitív értékelési tartalékkal csökkentett saját tőke összege az osztalékelőleg megállapított összegének figyelembevételével sem csökken a jegyzett tőke összege alá [Sztv. 39. § (4)].

Az osztalékelőleg a következő éves beszámoló elfogadásával válik osztalékká. Amennyiben a jóváhagyható osztalék maximális összege kisebb, mint a kifizetett osztalékelőleg, akkor az osztalékelőleget a tulajdonosoknak vissza kell fizetniük. Az adótörvények az osztalékká nem vált osztalékelőleget úgy kezelik, mint a tulajdonosnak adott kölcsönt, tehát ezzel kapcsolatosan felmerülhet a természetbeni juttatás és a szokásos piaci kamat kérdésköre is.

Az adóbevallásban a jóváhagyott osztalék összegét a 2329-A-02-02 lap 20: sor b) rovatában kell szerepeltetni. Az összeg megjelenik még az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek részeként a 2329-A-01 lap 36. sorában is tulajdonosokkal szembeni kötelezettségként.

A társasági adó alapjának a meghatározása valóban az adott évnek az eredménykimutatásában szereplő adózás előtti eredményéből indul ki, azonban az adó alapját számtalan egyéb tényező is befolyásolja. Az összes módosítás elvégzése után az adóalapot az adó mértékével megszorozva a számított adóhoz jutunk, amelyből még – ha vannak – le kell vonni az adókedvezmények és a külföldön fizetett adók összegét (a korlátokig) ahhoz, hogy a fizetendő társasági adó összegét megkapjuk. Ez az összeg kerül vissza az eredményfelosztásba (Sztv. 87. §), aholis az adózás előtti eredményt csökkenti az adófizetési kötelezettség, az esetleges külföldön megfizetett forrásadó, illetve (először 2023-ban) a halasztott adókülönbözet és ezek együttesen adják az adózott eredményt. Az adózott eredmény az, amely a mérlegben a saját tőke elemei között megjelenik [Sztv. 35. § (2)].  Az osztalék jóváhagyása a következő évben fogja az adózott eredményt, illetve szükség szerint a korábbi évekből felhalmozódott eredménytartalékot csökkenteni.