adozona.hu
Számvitel. Stratégia. Számviteli stratégia? 2. rész
//adozona.hu/szamvitel/Szamvitel_Strategia_Szamviteli_strategia_2__YWDZSB
Számvitel. Stratégia. Számviteli stratégia? 2. rész
Az, hogy a lehetséges befektető miként ítéli meg a céget, fontos. A vállalkozás készletnyilvántartási módszere viszont nyilván nem érdekli őt. Vagy mégis?
A készletnyilvántartás is „zsebbe vágó” kérdés
Természetesen nem a készletek hűtlen kezeléséről van szó – bár túlságosan „laza” elszámoltatás esetén az is előfordulhat. Azok a vállalkozók, akik viszonylag nagyobb mennyiségű készletet kénytelenek időről időre raktározni, tudják, sokba kerül az is, ha túlméretezett a készlet, de az is, ha alulbecsülték az adott anyagra, árura vonatkozó igényt, keresletet. Ezzel a problémával elsősorban a kereskedők szembesülnek, de okozhat ez „na, még csak ez hiányzott” típusú, ideges napokat a gyártó cégek vezetőinek is.
A termelés, az értékesítés folyamatosságához, zavartalanságához az is elengedhetetlen, hogy a döntéshozók naprakész információkkal rendelkezzenek a tevékenységhez szükséges alap- és segédanyagok, az árukészletek nagyságának és összetételének alakulásáról. Ennek ismeretében tudnak döntést hozni arról, hogy a tényleges és várható megrendelések, az üzlet valószínűsíthető forgalmának zökkenőmentes lebonyolításához milyen anyagokat, árukat, milyen mennyiségben kell beszerezniük. Az anyag – és áruhiány miatti forgalomkiesés a bevételt csökkenti, míg az eltúlzott anyag- és árurendelésben a cég – adott esetben befektethető, kamatoztatható – pénzét feleslegesen köti le.
Mindezek mellett, az átgondolatlan készletezés miatt feleslegesen tárolt – minőségük romlása, elavulásuk miatt eladhatatlanná, feldolgozhatatlanná vált – készletek, vagy a belőlük gyártott termékek csak jelentős árengedménnyel adhatók el. Emiatt pedig a cég bevételtől esik el, ráadásul az árrés is „elolvadhat”és így nem fedezi a gyártás, a forgalmazás költségeit sem.
Akár termelő, akár kereskedelmi tevékenységet folytat a cég, a beszerzésekért felelős vezetőnek tudnia kell, hogy
- a következő beszerzésig terjedő időszakban mennyi lesz várhatóan az értékesítés,
- a várható értékesítésből mennyit tudnak a rendelkezésre álló készletekből fedezni, és
- az időszak végén mekkora készlettel kell rendelkezniük ahhoz, hogy a következő szállítmány megérkezéséig zavartalan legyen az értékesítés.
A készletek nyilvántartására fentieken túlmenően, azért is szükség van, hogy a vállalkozás mindenkori vagyona, amelynek részét képezik készletei is, kimutatható, dokumentálható legyen. Ez egyrészt a mérlegbeszámoló hitelessége okán, másrészt azért is fontos, mert megalapozza a készletekért anyagilag felelős dolgozók elszámoltatását is.
Az, hogy a cégnek kell készletnyilvántartás, az tehát nem kérdés. A kérdés az, hogy milyen legyen, milyen alapelvek szerint vezesse ezt a vállalkozás.
OLVASSA TOVÁBB cikkünket, hogy megtudja a számviteli törvény szerint milyen lehetőség van a készletnyilvántartás vezetésére, ezeknek milyen előnye és hátránya van, illetve miként tudja ezekkel támogatni egy számviteli szakember a vezetői döntéseket!
Hozzászólások (0)