152 találat a(z) számviteli törvény cimkére
Helyes könyvelés
Kérdés
Tisztelt Adózóna! A vevői követelések, szállítói kötelezettségek év végi partnerrel való egyeztetésénél sok ellentmondás tapasztalható. A kiküldött egyenlegközlőkből derül ki, hogy a cégek eltérő módon könyvelnek, van, akinél egy számla 2018. évi vevői követelés, de a partner azt igazolja vissza, hogy az ő nyilvántartásával ez nem egyezik, mert a számlát 2019-ben könyvelte le mint szállítói kötelezettség. Az egyértelmű, hogy az árbevétel és a költség a felmerülés évének az eredményében kell, hogy szerepeljen. Kérdésünk, hogy a követelés és kötelezettség mikor, milyen esetben, és hogyan szerepel a beszámolóban? Mikor követelés, kötelezettség, és mikor kell elhatárolásként könyvelni? Több eset is előfordul: • a számlán a teljesítés, kiállítás, fizetési határidő is 2019, de 2018. évi szolgáltatás szerepel rajta, • a számlán szereplő minden dátum 2018. évi, viszont 2019-ben lett érkeztetve, • a számla teljesítése 2019. évi, a kiállítás dátuma 2018. évi, • a számla teljesítése 2018. évi, a kiállítás 2019. évi. Ezekhez kapcsolódik még a program korlátozottsága, hiszen van olyan, amelyik nem engedi a felhasználónak előző időszakra (vagy következő időszakra) rögzíteni a számlát. A számviteli törvény értelmezése nem egyértelmű, a fenti kérdéskörre adott állásfoglalások is eltérnek egymástól. Köszönettel: Tóth József
Tárgyi eszközök értékelése III.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A következő kérdéshez kapcsolódódva kérdeznék a továbbiakban: https://adozona.hu/kerdesek/2019_2_6_httpsadozonahukerdesek201913targy_cyt Ha teherautóról van szó, amit a jogelőd már 2 évig használt, és a várható használati ideje összesen 5 év volt, a jogutód még 3 évig tudja használni, akkor a számviteli écs-nél beírom a 3 évet, a kulcs ennek megfelelően 33,33%. Az adótörvény szerinti kulcs teherautónál 20%, akkor hogyan kell értenem, hogy az adótörvény szerinti écs nem lehet kevesebb mint amennyit a számvitelben elszámoltunk, ugyanakkor, ha az eszköz a számviteli törvény szerint már nullás, az adótörvény szerint viszont még van értéke, értem, hogy az adótörvény szerinti écs csak az adóalapot csökkenti, de valahogy nem áll össze a kép. Attól, hogy társaságiforma-változás történt, az az érzésem, hogy az adótörvény szerint hátrány éri a céget, vagy valamit nem értek jól, hogy a tao-törvény szerinti écs nem lehet kevesebb mint a számviteli törvény szerinti? Ebben kérem a segítségét.
Evás bt. megszűnése
Kérdés
T. Szakértő! Egy evás bt. meg szeretne szűnni. Úgy tudom, hogy először vissza kell mennie a számviteli tv. hatálya alá, és utána szűnhet meg. Ezeket lehet év közben is vagy csak év végén? Könyvvizsgáló kell-e? Köszönettel Fidler Gáborné
Osztalék elengedése evás bt.-ben
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Számviteli törvény hatálya alátartozó evás bt.-ben az eva időszak alatt keletkezett, de még ki nem fizetett osztalékról lemondanak a tulajdonosok, a negatív eredménytartalék fedezetére. Az egyéb bevételként elszámolt, osztalékról történő lemondás összegével beleszámít az eva alapjába? Köszönettel
Katából a számviteli törvény hatálya alá
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egy bt.-nek a NAV megszünteti a kataalanyiságát. Kata adózó kilépett júl. 25-én, újat csak aug. 01-től jelentettek. Még nem emelkedett jogerőre (nem fellebbeznek). Nyitó mérleget majd könyvvizsgálóval hitelesíteni kell, de hogyan szerepel a bankban bent maradt 700 ezer forint, kötelezettségként és ezt még mint kataalanyiság alatt szerzett jövedelmet majd ki lehet venni? 24-én még kiállítottak egy átutalásos számlát, elvégzett szolgáltatás ellenértékeként, ennek összege is csak augusztusban érkezik a bankszámlára. Ezt a mérlegben követelésnek mutatom ki? Ez az összeg is még kivehető, mint kata alatt szerzett jövedelem? A bt. áfa szempontjából alanyi mentes, ez ugye egész évre vonatkozik, a 2017. július 26-ától a számviteli tv. alatt is marad alanyi mentes. Ma augusztus 28-a van, de még nem kapott a bt. végzést a "kivágásról", jól gondolom, hogy csak akkor tudom a 08-ast önellenőrizni, ha van végzés? A záró katabevallást is csak akkor tudom küldeni, ha megvan a végzés, de ugye már ma kifutottunk a 30 napos határidőből. Lehet ebből gond?
Zálogjoghoz hasonló jog
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Válaszát kérném, hogy mi minősül zálogjoghoz hasonló jognak az Szt. szöveges kiegészítő mellékletét illetően. A szöveges kiegészítő mellékletben be kell mutatni „azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek zálogjoggal vagy HASONLÓ jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját". Kérdésem, hogy a NAV vagy más adóhatóság által ingatlanra bejegyzett végrehajtási jog, vagy végrehajtási határozatban rögzített követelésfoglalás, ingóság foglalás/zár alá vétel az HASONLÓ jogokkal biztosított kötelezettség-e? Válaszukat előre is köszönöm!
Evás bt. számviteli törvényről hogyan tud áttérni bevételi nyilvántartásra?
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Evás betéti társaság amikor az evát választotta, valamilyen ok folytán a számviteli törvény hatálya alatt maradt. A bt.-nek az eszközei, forrásai minimálisak, át szeretne térni bevételi nyilvántartásra. Ezt csak év végén teheti meg? És ennek mi a módja? Köszönettel: Kurunczi Imre
Kapcsolt vállalkozás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság 100%-os tulajdonosa önkormányzat. Az önkormányzat és az általa alapított gazdasági társaság közötti jogviszonyban értelmezhető-e a kapcsolt vállalkozás fogalma a Sztv. törvény 3. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel? Amennyiben olyan gazdasági társaságok állnak egymással üzleti kapcsolatban, amelyek 100%-os tulajdonosa önkormányzat, akkor a gazdasági társaságok egymás közötti jogviszonyában értelmezhető-e a kapcsolt vállalkozás számviteli törvény szerinti meghatározása? Köszönettel. Borsosné Pál Ildikó
Kiegészítő melléklet
Kérdés
A számviteli törvény 96. § (3a) pontja szerint: a (2) és a (3) bekezdés alkalmazása során összevont, arab számmal jelölt tételek összegét, azok tartalmát külön-külön be kell mutatni a kiegészítő mellékletben, amennyiben azok jelentősnek minősülnek. Kérdésem, ha csak nagybetűvel és római számmal jelölt tételek vannak az egyszerűsített éves beszámolóban, akkor ez a törvényszakasz miért hivatkozik arab számokra? Mire gondolhatott a törvényalkotó?
2015. évi mérlegadatok rendezése
Kérdés
A számviteli tv. 177. § (45) bekezdése szerint: A 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait az e törvénynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyel megállapított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni. Ennek során a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit – kivéve a kapott (járó) osztalékot – és ráfordításait, a jóváhagyott (fizetendő) osztalékkal kapcsolatos tételeket – ideértve az eredménytartalék igénybevételét is –, valamint a rendkívüli bevételeket és a rendkívüli ráfordításokat kell rendezni. A 2016. évben induló üzleti év nyitását követően a rendezendő tételekből csak a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételek rendezését kell könyvelni. A kérdés, hogy a 2015. évi záró–2016. évi nyitó átrendezéshez melyik a helyes eljárás? 1. A 2015. évre könyvelt osztalékot kivesszük a nyitóból (mintha meg sem történt volna, csak 2016-ban), tehát csökken a kötelezettség, és esetleg nő az eredménytartalék ott, ahol azt is igénybe vettünk, vagy 2. az eredménytartalékot csökkentjük az osztalék összegével, és marad a kötelezettség. Köszönöm:
Értékcsökkenés csak az aktív hónapokra – így kell elszámolni
Cikk
Lehet-e csak meghatározott hónapokra elszámolni értékcsökkenést, ha egy mozgó büfé kizárólag a nyári hónapokban üzemel – kérdezte olvasónk. Szolnoki Béla adószakértő válaszolt.
Osztalék vagy osztalékelőleg?
Kérdés
100 százalékban külföldi tulajdonú kft. a 2015. évi beszámoló elfogadásakor nem hagyott jóvá osztalék-kifizetést. 2016 júniusában a tulajdonos hozott egy határozatot, hogy a 2015. évi mérleg szerinti eredményt – kiegészítve azt a szabad eredménytartalékkal – osztalékként felveszi. A számviteli törvény módosítása a 2016. évi üzleti évtől lépett hatályba, ez azt jelenti, hogy az új szabályokat 2017. évben kell először alkalmazni a 2016. évi beszámoló összeállításakor. Ebben az esetben osztalékelőlegként kell kezelni a kifizetést? (Ebben az esetben elfogadható a 2015. évi beszámoló, mivel a döntést 6 hónapon belül meghozták.) Vagy: már a 2016. évben osztalékfizetésként kezelhető a kifizetés? Köszönöm: Kovács Erzsébet
Tagi kölcsönért ingatlant cserébe: kell-e utána szja-t fizetni?
Cikk
Devizában nyújtott tagi kölcsönért ingatlant adna cserébe végelszámoláskor a társaság. Keletkezik-e a magánszemélynek adóköteles jövedelme, ha az ingatlan értéke magasabb, mint az adott kölcsönnek a nyújtásakor érvényes árfolyammal számított összege? – kérdezte olvasónk. Sinka Júlia, okleveles adószakértőnk válaszolt.
Számviteli szabályok
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy vállalkozás a különböző számviteli szabályzataiban nem egyezően szabályoz egy elszámolást, akkor a számviteli törvény mely részeit sérti meg? Válaszát előre is köszönöm!
Részesedés értékelése
Kérdés
Tisztelt Pölöskei Pálné! Részesedés értékelésével kapcsolatosan kérdeznék: Egy kft. megvesz egy másik kft.-t (100 százalék), és pozitív üzleti vagy cégérték keletkezik. Jól gondolom, hogy év végén ezt nem kell értékelni a számviteli törvény 59/A paragrafus 7) bekezdésének c) pontja szerint? " Nem alkalmazható a valós értéken történő értékelés: c) a leányvállalatban, közös vezetésű vállalkozásban, társult vállalkozásban lévő, a befektetett pénzügyi eszközök közé tartozó tulajdoni részesedést jelentő befektetésre". Nincs más részesedése az adott cégnek. Köszönöm szépen válaszát!
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
