Az egyes adótörvények módosításáról szóló, 2020. november 26-án kihirdetett törvény több ponton is módosította a számviteli törvényt. A hatályos változások kitérnek többek között a tőketartalék-ügyletekre, az osztalék elszámolására, a nettósításra és a tőzsdei cégek éves beszámolóival kapcsolatos teendőkre is – írja sajtóközleményében a Deloitte tanácsadócég.
A 2021-es változások miatt több kata szerint adózó vállalkozás mérlegeli a társasági adó hatálya alá történő visszatérést. A cikk ennek kapcsán a tárgyi eszközök és immateriális javak társasági adóalapot csökkentő értékcsökkenésére tér ki.
A jövő évben hatályba lépő kisadózókat érintő változások többeket is arra késztetnek, hogy vissza-/áttérjenek a társasági adó hatálya alá. Az áttéréssel kapcsolatban olvasónknak számviteli, adózási kérdései merültek fel, amelyeket Pölöskei Pálné adószakértő válaszolt meg.
A könyvviteli zárlat minden évben – akár többször – ismétlődő feladat, mégis mindig kihívás elé állítja a szakembereket. A vállalkozás életében lezajló folyamatokat úgy kell a számvitel nyelvére lefordítani, hogy az adott eseményekről nem mindig lehet pontosan megállapítani, hogy azok milyen kategóriába tartoznak, melyik sorba írandók. Hogy valami karbantartás vagy felújítás, a társaság működése szempontjából mellékes, ám a könyvekben egyáltalán nem mindegy, hogy melyik szerepel.
Aktualizálja számviteli szabályzatait a csomagban található 63 letölthető és szerkeszthető szabályzat és iratminta segítségével! Miért fontos, hogy szabályzatai mindig megfeleljenek a hatályos jogszabályoknak? Mert a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzatban foglaltaktól eltérő eljárás és a közzétett beszámolóban a lényegesnek minősülő információ nem vagy téves szerepeltetése miatt az adózó szankcionálható. Kerülje el a kockázatot, legyenek szabályzatai naprakészek!
Tisztelt Szakértő! Szeretném a tanácsát kérni abban, hogy mi a helyes. Nem állami fenntartású nevelési-oktatási intézmény (egy szakközépiskola) a számviteli törvény 9. § szerinti egyszerűsített éves beszámolót készít, vagy a számviteli törvény szerint egyes egyéb szervezetnek minősül, és ezért a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet szerinti beszámolót készíti? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Adózóna! A Magyar Közlöny 2019. évi 128. számában megjelent a számviteli törvény módosítása, konkrétan a közlöny 78. §-tól a 86. §-ig. Segítségüket ezeknek a változásoknak az értelmezésében kérném, akár egy konkrét példa levezetésében, hogy számomra jobban érthető legyen. Állítólag ezek a változtatások egy kiskaput nyitnak meg a vállalkozások előtt az árbevétel meghatározása szempontjából. Én sajnos nem tudtam rájönni, hogy mi ez, Önök biztosan profi módon átlátják. Segítségüket előre is megköszönve, üdvözlettel: Andrea
2019. július 23-án kihirdették az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvényt, amely módosította a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény egyes előírásait.
Tisztelt Adózóna! A vevői követelések, szállítói kötelezettségek év végi partnerrel való egyeztetésénél sok ellentmondás tapasztalható. A kiküldött egyenlegközlőkből derül ki, hogy a cégek eltérő módon könyvelnek, van, akinél egy számla 2018. évi vevői követelés, de a partner azt igazolja vissza, hogy az ő nyilvántartásával ez nem egyezik, mert a számlát 2019-ben könyvelte le mint szállítói kötelezettség. Az egyértelmű, hogy az árbevétel és a költség a felmerülés évének az eredményében kell, hogy szerepeljen. Kérdésünk, hogy a követelés és kötelezettség mikor, milyen esetben, és hogyan szerepel a beszámolóban? Mikor követelés, kötelezettség, és mikor kell elhatárolásként könyvelni? Több eset is előfordul: • a számlán a teljesítés, kiállítás, fizetési határidő is 2019, de 2018. évi szolgáltatás szerepel rajta, • a számlán szereplő minden dátum 2018. évi, viszont 2019-ben lett érkeztetve, • a számla teljesítése 2019. évi, a kiállítás dátuma 2018. évi, • a számla teljesítése 2018. évi, a kiállítás 2019. évi. Ezekhez kapcsolódik még a program korlátozottsága, hiszen van olyan, amelyik nem engedi a felhasználónak előző időszakra (vagy következő időszakra) rögzíteni a számlát. A számviteli törvény értelmezése nem egyértelmű, a fenti kérdéskörre adott állásfoglalások is eltérnek egymástól. Köszönettel: Tóth József
Tisztelt Szakértő! A következő kérdéshez kapcsolódódva kérdeznék a továbbiakban: https://adozona.hu/kerdesek/2019_2_6_httpsadozonahukerdesek201913targy_cyt Ha teherautóról van szó, amit a jogelőd már 2 évig használt, és a várható használati ideje összesen 5 év volt, a jogutód még 3 évig tudja használni, akkor a számviteli écs-nél beírom a 3 évet, a kulcs ennek megfelelően 33,33%. Az adótörvény szerinti kulcs teherautónál 20%, akkor hogyan kell értenem, hogy az adótörvény szerinti écs nem lehet kevesebb mint amennyit a számvitelben elszámoltunk, ugyanakkor, ha az eszköz a számviteli törvény szerint már nullás, az adótörvény szerint viszont még van értéke, értem, hogy az adótörvény szerinti écs csak az adóalapot csökkenti, de valahogy nem áll össze a kép. Attól, hogy társaságiforma-változás történt, az az érzésem, hogy az adótörvény szerint hátrány éri a céget, vagy valamit nem értek jól, hogy a tao-törvény szerinti écs nem lehet kevesebb mint a számviteli törvény szerinti? Ebben kérem a segítségét.
T. Szakértő! Egy evás bt. meg szeretne szűnni. Úgy tudom, hogy először vissza kell mennie a számviteli tv. hatálya alá, és utána szűnhet meg. Ezeket lehet év közben is vagy csak év végén? Könyvvizsgáló kell-e? Köszönettel Fidler Gáborné
dr. Juhász Péter
jogász-adószakértő
HÍD Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték