142 találat a(z) számviteli törvény cimkére

Eltérő üzleti év Kérdés

Rendelje meg most kedvezménnyel a Számviteli iratminták és szabályzatok csomagunkat! Cikk

Aktualizálja számviteli szabályzatait a csomagban található 63 letölthető és szerkeszthető szabályzat és iratminta segítségével! Miért fontos, hogy szabályzatai mindig megfeleljenek a hatályos jogszabályoknak? Mert a számviteli törvény alapján összeállítandó szabályzatban foglaltaktól eltérő eljárás és a közzétett beszámolóban a lényegesnek minősülő információ nem vagy téves szerepeltetése miatt az adózó szankcionálható. Kerülje el a kockázatot, legyenek szabályzatai naprakészek!

Iskola beszámolója Kérdés

Tisztelt Szakértő! Szeretném a tanácsát kérni abban, hogy mi a helyes. Nem állami fenntartású nevelési-oktatási intézmény (egy szakközépiskola) a számviteli törvény 9. § szerinti egyszerűsített éves beszámolót készít, vagy a számviteli törvény szerint egyes egyéb szervezetnek minősül, és ezért a 479/2016. (XII. 28.) Korm. rendelet szerinti beszámolót készíti? Válaszát előre is köszönöm!

Árbevétel meghatározása Kérdés

Tisztelt Adózóna! A Magyar Közlöny 2019. évi 128. számában megjelent a számviteli törvény módosítása, konkrétan a közlöny 78. §-tól a 86. §-ig. Segítségüket ezeknek a változásoknak az értelmezésében kérném, akár egy konkrét példa levezetésében, hogy számomra jobban érthető legyen. Állítólag ezek a változtatások egy kiskaput nyitnak meg a vállalkozások előtt az árbevétel meghatározása szempontjából. Én sajnos nem tudtam rájönni, hogy mi ez, Önök biztosan profi módon átlátják. Segítségüket előre is megköszönve, üdvözlettel: Andrea

Változások a számviteli törvényben 2019/2020 Cikk

2019. július 23-án kihirdették az egyes adótörvények és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2019. évi LXXIII. törvényt, amely módosította a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény egyes előírásait.

Helyes könyvelés Kérdés

Tisztelt Adózóna! A vevői követelések, szállítói kötelezettségek év végi partnerrel való egyeztetésénél sok ellentmondás tapasztalható. A kiküldött egyenlegközlőkből derül ki, hogy a cégek eltérő módon könyvelnek, van, akinél egy számla 2018. évi vevői követelés, de a partner azt igazolja vissza, hogy az ő nyilvántartásával ez nem egyezik, mert a számlát 2019-ben könyvelte le mint szállítói kötelezettség. Az egyértelmű, hogy az árbevétel és a költség a felmerülés évének az eredményében kell, hogy szerepeljen. Kérdésünk, hogy a követelés és kötelezettség mikor, milyen esetben, és hogyan szerepel a beszámolóban? Mikor követelés, kötelezettség, és mikor kell elhatárolásként könyvelni? Több eset is előfordul: • a számlán a teljesítés, kiállítás, fizetési határidő is 2019, de 2018. évi szolgáltatás szerepel rajta, • a számlán szereplő minden dátum 2018. évi, viszont 2019-ben lett érkeztetve, • a számla teljesítése 2019. évi, a kiállítás dátuma 2018. évi, • a számla teljesítése 2018. évi, a kiállítás 2019. évi. Ezekhez kapcsolódik még a program korlátozottsága, hiszen van olyan, amelyik nem engedi a felhasználónak előző időszakra (vagy következő időszakra) rögzíteni a számlát. A számviteli törvény értelmezése nem egyértelmű, a fenti kérdéskörre adott állásfoglalások is eltérnek egymástól. Köszönettel: Tóth József

Tárgyi eszközök értékelése III. Kérdés

Tisztelt Szakértő! A következő kérdéshez kapcsolódódva kérdeznék a továbbiakban: https://adozona.hu/kerdesek/2019_2_6_httpsadozonahukerdesek201913targy_cyt Ha teherautóról van szó, amit a jogelőd már 2 évig használt, és a várható használati ideje összesen 5 év volt, a jogutód még 3 évig tudja használni, akkor a számviteli écs-nél beírom a 3 évet, a kulcs ennek megfelelően 33,33%. Az adótörvény szerinti kulcs teherautónál 20%, akkor hogyan kell értenem, hogy az adótörvény szerinti écs nem lehet kevesebb mint amennyit a számvitelben elszámoltunk, ugyanakkor, ha az eszköz a számviteli törvény szerint már nullás, az adótörvény szerint viszont még van értéke, értem, hogy az adótörvény szerinti écs csak az adóalapot csökkenti, de valahogy nem áll össze a kép. Attól, hogy társaságiforma-változás történt, az az érzésem, hogy az adótörvény szerint hátrány éri a céget, vagy valamit nem értek jól, hogy a tao-törvény szerinti écs nem lehet kevesebb mint a számviteli törvény szerinti? Ebben kérem a segítségét.

Evás bt. megszűnése Kérdés

T. Szakértő! Egy evás bt. meg szeretne szűnni. Úgy tudom, hogy először vissza kell mennie a számviteli tv. hatálya alá, és utána szűnhet meg. Ezeket lehet év közben is vagy csak év végén? Könyvvizsgáló kell-e? Köszönettel Fidler Gáborné

Osztalék elengedése evás bt.-ben Kérdés

Tisztelt Szakértő! Számviteli törvény hatálya alátartozó evás bt.-ben az eva időszak alatt keletkezett, de még ki nem fizetett osztalékról lemondanak a tulajdonosok, a negatív eredménytartalék fedezetére. Az egyéb bevételként elszámolt, osztalékról történő lemondás összegével beleszámít az eva alapjába? Köszönettel

Katából a számviteli törvény hatálya alá Kérdés

Tisztelt Szakértő! Egy bt.-nek a NAV megszünteti a kataalanyiságát. Kata adózó kilépett júl. 25-én, újat csak aug. 01-től jelentettek. Még nem emelkedett jogerőre (nem fellebbeznek). Nyitó mérleget majd könyvvizsgálóval hitelesíteni kell, de hogyan szerepel a bankban bent maradt 700 ezer forint, kötelezettségként és ezt még mint kataalanyiság alatt szerzett jövedelmet majd ki lehet venni? 24-én még kiállítottak egy átutalásos számlát, elvégzett szolgáltatás ellenértékeként, ennek összege is csak augusztusban érkezik a bankszámlára. Ezt a mérlegben követelésnek mutatom ki? Ez az összeg is még kivehető, mint kata alatt szerzett jövedelem? A bt. áfa szempontjából alanyi mentes, ez ugye egész évre vonatkozik, a 2017. július 26-ától a számviteli tv. alatt is marad alanyi mentes. Ma augusztus 28-a van, de még nem kapott a bt. végzést a "kivágásról", jól gondolom, hogy csak akkor tudom a 08-ast önellenőrizni, ha van végzés? A záró katabevallást is csak akkor tudom küldeni, ha megvan a végzés, de ugye már ma kifutottunk a 30 napos határidőből. Lehet ebből gond?

Zálogjoghoz hasonló jog Kérdés

Tisztelt Szakértő! Válaszát kérném, hogy mi minősül zálogjoghoz hasonló jognak az Szt. szöveges kiegészítő mellékletét illetően. A szöveges kiegészítő mellékletben be kell mutatni „azoknak a kötelezettségeknek a teljes összegét, amelyek zálogjoggal vagy HASONLÓ jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosítékok fajtáját és formáját". Kérdésem, hogy a NAV vagy más adóhatóság által ingatlanra bejegyzett végrehajtási jog, vagy végrehajtási határozatban rögzített követelésfoglalás, ingóság foglalás/zár alá vétel az HASONLÓ jogokkal biztosított kötelezettség-e? Válaszukat előre is köszönöm!

Evás bt. számviteli törvényről hogyan tud áttérni bevételi nyilvántartásra? Kérdés

Tisztelt Adózóna! Evás betéti társaság amikor az evát választotta, valamilyen ok folytán a számviteli törvény hatálya alatt maradt. A bt.-nek az eszközei, forrásai minimálisak, át szeretne térni bevételi nyilvántartásra. Ezt csak év végén teheti meg? És ennek mi a módja? Köszönettel: Kurunczi Imre

Kapcsolt vállalkozás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság 100%-os tulajdonosa önkormányzat. Az önkormányzat és az általa alapított gazdasági társaság közötti jogviszonyban értelmezhető-e a kapcsolt vállalkozás fogalma a Sztv. törvény 3. § (2) bekezdésében foglaltakra tekintettel? Amennyiben olyan gazdasági társaságok állnak egymással üzleti kapcsolatban, amelyek 100%-os tulajdonosa önkormányzat, akkor a gazdasági társaságok egymás közötti jogviszonyában értelmezhető-e a kapcsolt vállalkozás számviteli törvény szerinti meghatározása? Köszönettel. Borsosné Pál Ildikó

Kiegészítő melléklet Kérdés

A számviteli törvény 96. § (3a) pontja szerint: a (2) és a (3) bekezdés alkalmazása során összevont, arab számmal jelölt tételek összegét, azok tartalmát külön-külön be kell mutatni a kiegészítő mellékletben, amennyiben azok jelentősnek minősülnek. Kérdésem, ha csak nagybetűvel és római számmal jelölt tételek vannak az egyszerűsített éves beszámolóban, akkor ez a törvényszakasz miért hivatkozik arab számokra? Mire gondolhatott a törvényalkotó?

2015. évi mérlegadatok rendezése Kérdés

A számviteli tv. 177. § (45) bekezdése szerint: A 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóban az előző üzleti év adataként a megelőző üzleti év beszámolójának mérlegfordulónapi adatait az e törvénynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvénnyel megállapított mérleg és eredménykimutatás séma szerinti részletezésnek megfelelően kell bemutatni. Ennek során a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételeket, a pénzügyi műveletek bevételeit – kivéve a kapott (járó) osztalékot – és ráfordításait, a jóváhagyott (fizetendő) osztalékkal kapcsolatos tételeket – ideértve az eredménytartalék igénybevételét is –, valamint a rendkívüli bevételeket és a rendkívüli ráfordításokat kell rendezni. A 2016. évben induló üzleti év nyitását követően a rendezendő tételekből csak a kapcsolt vállalkozásokkal és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásokkal kapcsolatos eszköz és kötelezettség tételek rendezését kell könyvelni. A kérdés, hogy a 2015. évi záró–2016. évi nyitó átrendezéshez melyik a helyes eljárás? 1. A 2015. évre könyvelt osztalékot kivesszük a nyitóból (mintha meg sem történt volna, csak 2016-ban), tehát csökken a kötelezettség, és esetleg nő az eredménytartalék ott, ahol azt is igénybe vettünk, vagy 2. az eredménytartalékot csökkentjük az osztalék összegével, és marad a kötelezettség. Köszönöm: