2820 találat a(z) számlázás cimkére
Céges teherautót alvállalkozó vezet
Kérdés
Kedves Szakértő! Egy cég frissen vásárolt teherautóját a rendszeresen beszámlázó alvállalkozója (aki katás egyéni vállalkozó) vezeti, okoz ez valakinek is bármiféle gondot (rendőr, NAV), mivel a menetlevélben is az ő nevét tüntetik fel? S kell-e ezért az alvállalkozó részére bérleti díjról számlát kiállítani? Főleg, ha lesznek olyan utak is, amelyeket nem az autótulajdonos cégnek végez ezzel az autóval (lévén, az egyéni vállalkozó a cég tulajdonosának a családtagja is egyben), hanem esetleg egy harmadik adóalanynak? Hogyan kell jogszerűen kezelni ezeket az eseteket (bérleti díj arányosítása stb.)? Köszönettel.
Számlaadás
Kérdés
Vagyonkezelő cég vagyunk. Magánszemély bérel egy raktárhelyiséget. Vizesblokkot alakítana ki a területen. Nem számlaképes a magánszemély. Az elszámolás bérbeszámítással lenne. Mi lehet az alapja az aktiválásnak, a bérbeszámításnak? Elég egy számviteli bizonylat, vagy ebben az esetben lehet alkalmazni az önszámlázást? Köszönettel: Szabóné
Bérleti díjhoz kapcsolódó rezsi számlázása
Kérdés
Szeretném megkérdezni, hogy egy bérleti díjhoz kapcsolódó utólagos közüzemi díj számlázása esetén mi a teljesítés dátuma. Folyamatos teljesítésről beszélünk, ahol a bérleti díjat mindig előre számlázzuk, tehát a 12. havit, 11. hó végén. A bérleti díj számlázásánál a teljesítés dátuma megegyezik a számlakiállítás dátumával, mivel mind a fizetési határidő, mind a számla kiállítása megelőzi az aktuális hónap végét, amire vonatkozik a bérleti díj. Az energia továbbszámlázása ugyanekkor történik, tehát a 11. hó végén, ekkor csak a 10. hó adataival rendelkezünk, de a 12. havi bérleti díj számlázása van folyamatban. Az energiát külön számlán számlázzuk. A folyamatos teljesítésnél melyik szabályt kell ekkor alkalmazni, utólagos számlázás, mivel a 10. hó adatait számlázzuk, tehát a fizetési határidő egyezik meg a teljesítés dátumával, vagy mivel a 12. havi bérleti díj számlázásához kapcsolódik, ezért a bérleti díjhoz hasonlóan a teljesítés a számla keltével egyezik meg?
Műszaki vizsgaállomás könyvelése
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Műszaki vizsgaállomás gépkocsik vizsgáztatását végzi hatósági engedéllyel. A vizsgadíj egy része a hatóságot illeti, a másik felét a vizsgaállomás számlázza ki. A hatósági díjakat a vizsgaállomás szedi be és utalja át a szervezeteknek. A vizsgaállomásnak a hatósággal van szerződése a tevékenységre. A vizsgaállomás a gépkocsi tulajdonosával köt szerződést a vizsgáztatás lefolytatására. A hatóságok felé előre el kell utalni a napi fedezet összegét. A hatóság egy készpénzes számviteli bizonylatot állít ki, majd leemeli az összeget az államkincstárnál vezetett számláról. Különböző számviteli elszámolással találkoztam ezzel kapcsolatban. Vannak olyan vizsgaállomások, amelyek csak beszedik a hatóságok helyett a pénzt (átfut rajtuk, hasonlóképpen, mint az idegenforgalmi adó). Ebben az esetben csak a saját díjuk kerül kiszámlázásra a vizsgaállomás részéről, a gépkocsitulajdonos a vizsgaállomás számláját és a hatóság számviteli bizonylatát kapja meg. A hatósági számviteli bizonylaton a gépkocsitulajdonos a vevő. Vannak olyan vizsgaállomások, amelyek teljes egészében kiszámlázzák a teljes vizsgadíjat a saját és a hatósági díjjal együtt, ezt adják át a gépkocsi tulajdonosának. A hatóság számlája a vizsgaállomás nevére szól, melyet közvetített szolgáltatásként számolnak el. Tanácsukat szeretném kérni a fentiekkel kapcsolatban, melyik a helyes számviteli elszámolás. Köszönettel.
Számlacsere
Kérdés
Vállalkozóként teljesítettük az elvállalt munkákat, és eddig három számlát állítottunk ki a megrendelőmnek. Mindegyik összege meghaladja a 300 ezer forintot. A megrendelő most azt kéri, hogy ezeket a számlákat semmisítsem meg, és egyezzünk meg egy új fizetési határidőben, s akkor ő fizet. Mi viszont azt gondoljuk, hogy a már kiadott, átvett, majd fizetés nélkül visszaküldött számlámat nem szabad megsemmisíteni vagy összetépni és újakat kiállítani? Jól tudom? Abba belemennénk, hogy legyen új fizetési határidő, s erről megállapodjunk, de új számlákat nem akarok ugyanarról az ügyről kiállítani. Várom szíves válaszukat.
Munkaviszonyban álló kft.-tag (nem ügyvezető) és a kata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Építőipari kft.-ben kisebbségi tulajdonos tag, mérnökként dolgozó (aki után munkabéresként megfizetik a garantált bérminimum után az összes járulékot, heti 40 órás munkaviszony alapján) munkatárs – akinek a feladata a mérnökeink munkájának ellenőrzése, az építések ellenőrzése, az alvállalkozók ügyeinek kézben tartása – számlázhat-e a cégnek katás egyéni vállalkozóként üzletkötői jutalékot? Ezáltal is szeretnénk fellendíteni a cég tevékenységét, és folyamatosabban biztosítani a dolgozók munkalehetőségét. Véleményem szerint igen, mivel a két tevékenység teljesen elkülöníthető, saját eszközeivel, saját kapcsolati tőkéjével végzi ezt. Évente egy-két eset lenne; viszont vélhetően a bevétel 90 százaléka ebből származna. Amennyiben Ön is úgy gondolja, hogy ez járható út, akkor havi 25 vagy 50 ezer forint kata fizetése lenne számára kötelező? Köszönettel.
Számlázás – egy számlán két vevő neve
Kérdés
Üdvözlöm! Gyors válaszra lenne szükségem! Szerepelhet-e egy számlán két ember neve? A vevő megrendelt egy épülő lakáshoz szolgáltatást. A számlát szeretné javíttatni, szüksége lenne arra, hogy a feleség neve is szerepeljen a számlán. Tehát két név egy számlán. Lehet-e, ha nem, hol találom a törvényi hivatkozást? Nagyon köszönöm a segítséget.
Mikor állítható ki a számla?
Kérdés
CIP paritás használata esetén a számla kiállítható-e a vevőmnek abban az időpontban, amikor a beszállítóm elindítja az árut? Az áfatörvény melyik paragrafusában hivatkozik erre? A vevő visszaküldheti-e a számlát ilyen esetben, hogy a teljesítés dátuma nem az ő raktári beérkezésével egyező? Az általános szerződéseinkben a paritást módosítani kell-e, ha nem a CIP szerepel bennük?
Bartell számlázása
Kérdés
A és B Kft. szerződést kötött egymással. "A" Kft. épületének bontására. A szerződés szerint a bontási költség ellenértéke a bontott anyag. Az ügyletmenetet kell-e számlázni, ha igen, a kölcsönösen – azonos napon –kiállított készpénzes számla elfogadható-e?
Export láncügylet
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Iránymutatásukat kérjük az alábbi export láncügylet áfavonzata ügyében. „A” termékértékesítést végző magyar cég „B”, harmadik országbeli, EU-s adószámmal nem rendelkező svájci céggel áll szerződéses viszonyban, mely szerződés alapján „A” cég végzi a termék fuvarozását „C” francia vállalkozás telephelyére. Kérdés, hogy „A” magyar cég áfamentes vagy áfás számlát állít-e ki „B” svájci cég részére, amely nem rendelkezik EU-s adószámmal? Előre is köszönve a választ!
Számlázás külföldre
Kérdés
Az Európai Unióba és Amerikába állítunk ki számlákat. A vevő a címét nem magyar szokás szerint küldi meg, tőlünk eltérően előre írják a házszámot, azután az utcát, várost, irányítószámot és a végére az országot. A számlázóprogram erre nem ad lehetőséget, a magyar szokás szerint kéri be az adatokat. Kérdésem, hogy mikor járunk el helyesen? Létezik-e szabály erre vonatkozólag, a külföldi vevő címét kötelező-e Magyarországon a magyar szokás szerinti sorrendben kiállítani, vagy lehet a külföldi szerint is?
Közösségi export
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Belföldi áfaalany szlovák közösségi adóalanynak értékesít terméket. A szlovák partner saját gépkocsival a terméket közvetlenül Boszniába viszi. Kérdésem, hogy ez exportértékesítés vagy közössègi? Hogyan számlázzon a magyar közösségi adóalany? Köszönettel!
Áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk alapanyagot vásárol EU-tagországból. Egyik alkalommal az alapanyag elázott, így használhatatlanná vált. A szállító biztosítója akkor fizet, ha mi számlát állítunk ki a káreseményről. Kérdésem az lenne, hogyan tudom kiszámlázni a káreseményt, és nnak van-e áfavonzata? (EU-tagországba történik a számlázás.) Köszönettel.
Közösségi termékértékesítés
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdésben kérem segítségét. Saját előállítású kézműves termékeket értékesít egyéni vállalkozó alanyi adómentesen egy kft-nek, bizományosi körülmények között. Az árut nagyobb tételben a kft.-nél lerakta, és elszámolási időszakonként számlázza ki a kft. felé a fogyást. Ugyanakkor az egyéni vállalkozó Ausztriába költözik, és a számlázást osztrák adóalanyként végezné a továbbiakban. Kérdésem, hogy számlázhat-e közösségi termékértékesítést ebben a felállásban, vagy ez részéről belföldi termékértékesítésnek minősül? Maga az áru nem lép át országhatárt. Előre is köszönöm segítségét.
Foglaló – számlázás
Kérdés
Van egy cukrász, aki jelenleg alanyi mentes, de valószínűleg december elején belép az áfakörbe, mert eléri a 8 millió forintos árbevételt. Már most kap foglalót a 2019. évi esküvői torták elkészítésére. 1.) Foglaló átvételekor kell-e számlát kiállítani, amikor a pénz megérkezik? 2.) A kapott foglaló az nem árbevétel, hanem valami egyéb bevétel... De az áfa szempontjából figyelembe kell venni a 8 milliós határnál? 3.) Jövőre már áfakörös lesz az illető. Hogyan történik a torta számlázása? Foglalóról külön mínuszos számla kerül kiállításra? Milyen áfa lesz rajta? Kérem, segítsen abban, hogyan történik helyesen a foglaló bizonylatolása, különös tekintettel az áfa kérdését szem előtt tartva.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
