A NAV tájékoztatása szerint az online számlarendszerben eddig 279 ezer adózó közel 70 millió számlaadatot küldött be, és az adóhatóság 24 ezer adóellenőrzésnél vette figyelembe az adatokat. Biztos számíthat adóellenőrzésre, akinél 1 millió forint feletti eltérést lát az adatokban az adóhatóság, vagy aki olyan cégekkel állt kapcsolatban, akik már felszámolás vagy kényszertörlés alatt állnak.
Vállalatirányítási rendszer automatikusan betölti a rendszerbe az aznapi MNB-árfolyamot, a frissítést éjjel végzi el. Mivel az MNB délelőtt 11 órakor teszi közzé aznapi árfolyamát, az éjjel érvényben lévő árfolyam még az előző napra vonatkozik, de a rendszer délután ezt tekinti aznapi árfolyamnak. Minden rendszernek 11 órakor kéne betöltenie az MNB-árfolyamot, vagy hogyan kezelhető a délben, még az előző napi árfolyammal euróban kiállított számla áfa tekintetében?
Tisztelt Szakértő! Áfaalany társaságunk szerver- és tárhelyszolgáltatást nyújt globálisan magánszemély és jogi személy ügyfeleinek. Új folyamatot szeretnénk bevezetni, mely szerint az ügyfeleknek "egyenleget" kellene feltölteniük, aminek terhére a későbbiekben szabadon tudnának a szolgáltatásainkból rendelni. Feltöltött keret nélkül nem lehetne szolgáltatást rendelni. Kérdésünk: az egyenlegfeltöltésről kell valamilyen számviteli bizonylatot kiállítani? Ha igen, akkor milyen adattartalommal, illetve az lehet-e áfamentesen, amennyiben számlát kell kibocsátanunk? A szolgáltatás teljesítésekor állítanánk ki számlát, az adott ország áfatörvénye szerint (vagyis, amikor az egyenleg terhére ügyfelünk megrendeli a szolgáltatásunkat). Köszönettel: Csaba
Tisztelt Adózóna! Egyéni vállalkozó nyílt végű pénzügyi lízing keretében vásárolt személygépkocsit 2019. nyarán. A futamidő lejárta előtt összetörte, újat vesz helyette. A személygépkocsi jelenlegi piaci ára, amennyiért az új autó árába beszámítják, 10 millió forint. A finanszírozó felé fennálló tartozás 6,6 millió forint. Az autót technikailag visszakerül a finanszírozóhoz, vevőkijelöléssel, aki eladja a könyveiben szereplő 6,6 millió forint tartozáson a kijelölt vevőnek, márkakereskedőnek. DE A piaci ár és a tartozás különbözetét az egyéni vállalkozónak számláznia kell a kijelölt vevőnek, hogy az egyéni vállalkozó is a "pénzénél legyen". A kereskedő szerint vevőkijelölés címen. A kérdésem az lenne, hogy ez a vevőkijelölés áfás-e, vagy mentes az áfa alól? Ha az egyéni vállalkozó adja el a személygépkocsit, akkor mentes a 87. § alapján az áfa alól. Itt nem ő adja el, de a vevőkijelölés az személygépkocsi-értékesítéshez, mint főszolgálatáshoz kapcsolódik, így osztozik annak megítélésében, vagy nem?
Tisztelt Szakértő! Társaságunk osztrák cégnek számláz ki Magyarországon végzett szerelési munkát. Vevőnknek nincs magyar adószáma, csak közösségi. Egy budapesti ingatlanon végeztünk építési-szerelési munkát, ami nem építésiengedély-köteles technológia szerelés, és a beszerelt rendszer az épület részét képezi. Mi a teljesítés helye, és ezáltal milyen áfa számítandó fel? Várom válaszukat! Köszönettel.
Ügyfelem egyszemélyes kft., Iránba szeretne kukoricát exportálni. Magyarországon megveszi a terményt, az eladótól indul a fuvar kamionon, majd EU-n belül hajóra rakodják, majd újra kamionnal fuvarozzák. A fuvart a cégem szervezi, s a szállítási költséget továbbszámlázza. Kérdésem a teljesítési hely és az áfa megállapítására irányulna, mind a kukorica, mind a fuvar szempontjából. További kérdésem, hogy amennyiben előleget számlázunk Irán felé, az áfa szempontból hogyan alakul?
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyéni vállalkozó, aki "kizárólag közérdekű vagy egyéb speciális jellegére tekintettel adómentes tevékenységet" folytat, nem alanyi mentes. Emellett óvodákba jár, a gyerekeknek tanítja az életmentést. Most kötött egy nagyvállalattal szerződést, kap tőlük pólókat, melyen a cég reklámja látható. Viszont ezért ki kellene állítani egy számlát, reklámtevékenységről a nagyvállalatnak. Ezt a számlát 27 százalék áfával, vagy áfa nélkül kell kiállítani? És ha áfa nélkül, akkor mit kell a számlára ráírni?
Tisztelt Szakértő! Ügyfelünk csoportos szálláshely-szolgáltatásra olyan előleget szeretne kérni, amely garanciális előlegként szolgálna, tehát, ha lemondásra kerül a foglalás, vagy kárt okoznak az eszközökben, ebből a garanciális előlegből fedezné a kieső bevételt, illetve a helyreállítási költséget a cég. Tehát ez nem jár vissza az ügyfeleknek. Viszont ha nem történik lemondás vagy kár, akkor az utolsó szállásszolgáltatás végszámlájába beszámításra kerülne ez az összeg. Kérdésünk, hogy ezt áfásan kellene kiállítani, mégpedig 5%-kal? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Közös ajánlattevőként közbeszerzésen nyert építőipari projekt keretében a konzorciumi tagok, ha nyújtanak egymásnak ellenszolgáltatást (az építésvezetést vállalja az egyik, a művezetést a másik konzorciumi tag), számlázhatnak-e egymás között? A megrendelő részére a konzorciumi tagok külön-külön számláznak szerződés szerint, viszont a megrendelő elvárja az 50-50 százalékos arányt. A konzorciumi tagok részére a bevont alvállalkozók szintén 50-50 százalékos arányban számláznának szerződés alapján. Válaszát előre is köszönöm.
2020. évben az egyesület bérleti dijakat szed be tárgyi adómentesen. Hogyan számlázza ki a közmü költségeket, ha a bérlőknek nincs saját mérőjük? Ugyanez az egyesület a székháza tetőterét be akarja épiteni, hogyan vonhatja le a beépitett anyagok áfáját?
Tisztelt Szakértő! Milyen számlát kell kiállítani a következő esetben? Oktatási (nyelvoktatási) tevékenységet végző magyarországi vállalkozás saját utazási irodája által magánszemélyeknek az Európai Unióba és az Unió területén kívülre külföldi nyelvtanfolyamokat szervez. A teljesítés helye, ahol a szolgáltatást teljesítik az Áfa tv. szerint. Helyes, ha adómentes (áfa hatályán kívüli) számlát bocsát ki a magyar vállalkozó? Miután a főtevékenység nyelvtanfolyam külföldi tanárok oktatásával, a hozzákapcsolódó utazásszervezés mint járulékos szolgáltatás felveszi a nyelvtanfolyam áfáját? Köszönettel!
Kft. bontási tevékenységet végzett, költségei a 2019. évben merültek fel. A munka 90 százaléka 2019-ben elkészült. Részszámla nem készült róla. Most, 2020-ban állítaná ki a számlát a teljes munkáról, 2020. januári teljesítési időponttal. Az évek közötti elszámolásnál milyen kimutatás fogadható el (egyszerűsített éves beszámoló készül)? – kérdezte olvasónk. Nagy Norbert adószakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Kereskedelemmel foglalkozó kft. két külföldi partnerétől is kap (negyedévente) a vásárolt mennyiségre tekintettel százalékos visszatérítést. Az egyik e-mailen elküldi az elszámolást, majd az összeget is utalja. A másik viszont számla kiállításához köti az összeg kifizetését. Az első esetben a kapott összeget egyéb bevételként számoltuk el. A második esetben viszont, tekintettel arra, hogy véleményem szerint százalékos visszatérítés esetében teljesítés nem történik, a kft. üzletszerzési jutalékról állított ki számlát és árbevételként lett elszámolva. (Pontosabban a számlán „rebate” szerepel, a könyvekben van kapott jutalékként feltüntetve. Sajnos a külföldi fél pontosan leírja, hogy mi szerepeljen a számlán.) Helyes-e ez a gyakorlat? Létezik-e jobb megoldás? (Kérem, hogy ne azt írják, hogy nem szabályos a számla kiállítása, mert azt én is tudom. A külföldi fél azonban ehhez köti az összeg kifizetését, amiről a kft. nem szeretne lemondani.) Köszönettel: Emília
Cégünk szállítmányozással és fuvarszervezéssel foglalkozik és egy magyar ügyfelünktől megbízást kaptunk egy szállítmány elszállítására és fuvarszervezésére Kínából – Magyarországra. A fuvarparitás FOB Shanghai volt, tehát a kínai kikötőtől Magyarországon házig szállítva minden költség az ügyfelemet terheli. Az árut elszállítottuk a kínai kikötőből Koper (Szlovénia) kikötőig, ahol a vámközreműködésben egy szlovén vámügynök segítségével az árut szabad forgalomba helyeztük 42 000 eljáráskóddal. A vámkezelés után a szállítmányt vasúton szállítottuk el Budapestre, majd közúton szállítottuk ki ügyfelünknek, Magyarországra. A Szlovéniában történő vámkezeléskor az EU-n kívüli tengeri fuvardíjat és a biztosítást bevallottuk mint vámértéknövelő tényezőt. A fuvarozásról szóló számlázáskor a tengeri fuvardíjat Shanghai-Koper útvonalra „mentes az adó alól” megnevezéssel tüntettük fel mint külföldi fuvardíjat, és az áru ezen a szakaszon még nem volt szabad forgalomban. A szállítmánybiztosítás díja pedig a tengeri fuvarszakaszhoz kapcsolódik, ami ezért szintén mentes az adó alól. A vámkezelés után a szabad forgalomba helyezett szállítmányt mozgatjuk, fuvarlevelet állítunk ki hozzá, megszervezzük a vasúti utófutását Budapestre, majd kiszállítjuk az ügyfélnek, de ezek a költségek már a szabad forgalomba helyezett terméket terhelik, és az EU határán belül, azaz a fuvardíjat +27 százalékos áfa felszámolásával állítottuk ki. Kérdésem az, hogy megfelelő-e a tengeri fuvardíj adómentes számlázása?
Tisztelt Szakértő! Gazdasági társaság több, más jellegű tevékenység mellett egészségügyi szolgáltatásokat is nyújt. Ez utóbbi ellenértékét részben az igénybevevő magánszemélyek fizetik meg, amely összeget beütnek a pénztárgépbe adómentes bevételként. Ezt egészíti ki a NEAK a gazdasági társaság által benyújtott elszámolás alapján, tehát kvázi ez is árbevételnek minősül. Kérdésem az lenne, hogy ezt az összeget ki kell-e számlázni a NEAK felé, és amennyiben igen, milyen teljesítési dátummal? Ha pedig nem, úgy szükséges-e szerepeltetni az áfabevallásban az elszámolási bizonylat alapján? Köszönöm megtisztelő válaszát!
Horváthné Szabó Beáta
adószakértő
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték