2820 találat a(z) számlázás cimkére
Áfa
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az alábbi kérdéssel fordulok Önhöz: egy generálkivitelező alvállalkozója a nyílászárókat beépítéssel együtt 5, illetve 27 százalékos áfával számlázza a generálkivitelező felé (a lakóingatlan és garázs arányában megosztva), vagy minden nyílászárót a beépítéssel együtt 27 százalékos áfa terhel? Később ezt az áfát a generálkivitelező levonja, kiszámlázza az ingatlan vételárát a megfelelő áfakulcsokkal, és befizeti az áfát a NAV felé? Vagy esetleg ugyanúgy, ahogy a fordított adózásnál, az alvállalkozók is olyan áfakulcsokkal számláznak, mint a fővállalkozó?
Készpénzfizetési számla – milyen összegig?
Kérdés
Tisztelt Adózóna! Kérdezni szeretném, hogy egy áfa alanyi mentes, katás egyéni vállalkozó (burkoló) milyen összegig állíthat ki készpénzfizetési számlát? A választ kérem adóalany, valamint nem adóalany részére történő számlázás esetén is részletezni. Köszönöm szépen!
Közvetített szolgáltatás és az áfa
Kérdés
Új ügyfelünk 2 napos, országos szakmai konferenciát szervezett. Helyszíne egy vidéki város szállodája volt, mely az igénylők részére külön szállást és étkezést is biztosított. A szálloda előleg bekérése után a végszámlát , 27 százalékos áfa-artalommal, míg a szállást és az étkezést 18 százalékkal, az idegenforgalmi adót áfamentesen számlázta ki. Az egyes résztvevőknek kiállított számla a konferencia résznél 27 %-os áfát tartalmaz, míg a szállást, étkezést is igénybe vevők ezen tétele 18 %-os áfa-val került kiszámlázásra. Helyes-e ügyfelünk gyakorlata ?
Számlaadatok
Kérdés
A háromszögügylet során végzett EU-n belüli termékértékesítésről kiállított számlán mi kell, hogy szerepeljen hivatkozásként az áfamentesség alátámasztására? Ugyanilyen ügyletnél, ha szolgáltatásnyújtásról állítunk ki számlát, mi a hivatkozás? Harmadik ország számára termék értékesítéséről kiállított számlán az áfamentességre milyen hivatkozást kell feltüntetni? Harmadik országnak nyújtott szolgáltatásról kiállított számlán mi szerepeljen hivatkozásként?
Két magánszemély – egy weboldal üzemeltetése.
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kérdésem weboldal üzemeltetésével kapcsolatos. Adott egy weboldal, amely kb. 25 millió forint árbevételt termel különböző tananyagok értékesítésével. Két magánszemély üzemelteti, egy kft.-n keresztül. A kérdés az lenne, hogy a két magánszemély egyenként katás vállalkozóként tudná-e üzemeltetni a weboldalt? Nyilván adóoptimalizálás a cél. A két katás vállalkozó számlázhatja-e megosztva a szolgáltatások értékesítését? A számlázás automatikus, fizetés után megy a számla. Lehet-e megállapodás alapján úgy számlázni, hogy egyik számlát A vállalkozó, a másik számlát B vállalkozó állítja ki? Így mindketten 50-50 százaléknyi bevételre tennének szert? Köszönöm.
Tanulmányi szerződés felmondása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ügyfelemnél az egyik munkavállaló felmondott, akinek még érvényben lévő munkaszerződése van. A munkáltató a szerződés alapján visszakéri a tanulmányi szerződésben rögzített díj arányos részét. Kérdésem az, hogy a megállapodás szerinti visszajáró összeget ki kell-e számlázni a dolgozónak, vagy ez egyfajta kártérítés (és akkor meg nem kell számlázni). Mi a helyes eljárás? Tisztelettel és köszönettel: Viktor
Különbözeti áfa (beszerzési ár)
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünk közösségi tagállamból használt személygépkocsit szerzett be. Az eladó francia autókereskedő cég a számla első sorában a vételárat a „különbözet szerinti adózás – használt cikkek” megjegyzéssel látta el. Ez alapján mi a különbözeti áfa szerinti szabályoknak megfelelően értékesítjük majd tovább a gépkocsit magyar magánszemély részére. Ugyanakkor a vételárat tartalmazó számlán a következő sorokban kezelési költséget, adminisztrációs díjat számított fel a francia viszonteladó, amelyekhez a „közösségi értékesítés” hivatkozást tüntette fel. A gépjármű Magyarországra szállításáról ugyanezen francia cég egy másik számlát állított ki, szintén „közösségi értékesítés” megjegyzéssel ellátva. (A számlákon mindkét cég közösségi adószáma szerepel.) Tekintve, hogy még nem találkoztunk hasonló esettel, hogy egy számlán különbözet szerinti adózás és közösségi értékesítés is legyen, kérdések merültek fel bennünk. Az áfabevallásban nekünk bevallási kötelezettségünk merül fel ezen egyéb tételek (kezelési költség, adminisztrációs díj, szállítás) esetében közösségi szolgáltatás igénybevétel jogcímen. Első kérdésünk, hogy ezen tételek esetében a fizetendő áfa bevallása mellett élhet-e cégünk az adólevonás jogával? Második kérdésünk, hogy a különbözeti adózás szabályai szerinti értékesítésnél a beszerzési árba az előbb említett („közösségi értékesítés” hivatkozással ellátott) kezelési költség, adminisztrációs díj, valamint a szállítási költség beletartozik -e? Köszönöm válaszát!
Belföldi vagy közösségi értékesítés? II.
Kérdés
A korábban feltett kérdésemhez kapcsolódva kérdezném, hogy abban az esetben, ha a termék értékesítése "C", magyarországi cégnél megáll, nincs továbbértékesítés, akkor is láncügylet lesz? A szállítást "A", prágai cég intézi. Továbbra is kérdés, hogy "B", magyarországi eladó cég hogyan számlázzon "C", magyarországi vevő cégnek. Köszönettel!
Közösségi szolgáltatásnyújtás számlázása
Kérdés
Ügyvédi iroda közösségi adószámmal rendelkező, közösségen belüli ügyfélnek nyújt szolgáltatást. Milyen szövegnek kell a számlán szerepelnie? Hogyan kell eljárni harmadik országbeli, illetve közösségi adószámmal nem rendelkező ügyfél esetén?
Közösségi termékértékesítés számlatartalma
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Építőanyag-gyártó cég közösségen belül értékesít közösségi adószámmal rendelkező ügyfélnek. A terméket igazoltan a másik tagállamba fuvarozzák. Milyen szöveget kell a számlán szerepeltetni?
Számlakészítés részvény adásvételénél
Kérdés
Gazdasági társaságok adásvételi szerződést kötöttek részvény adásvételére. A vásárló a szerződés aláírása után kéri a számlát, hogy fizetni tudjon. Még nem volt ilyen problémánk. Helyes ez? Huszár Ferencné
Áramszámla-részletező
Kérdés
A villamosenergiáról szóló törvény (Vet.) végrehajtási rendelete alapján: 13/B § (1) bekezdés Ha a magánvezeték engedélyese a magánvezetékre kapcsolódó vételezőnek továbbadással villamos energiát értékesít, és magánvezetékes szolgáltatást nyújt, a kiállított számlán elkülönítve, külön-külön tünteti fel a Vet. 66. § (5) bekezdés a) pont szerinti villamosenergia-beszerzési átlagárat, valamint a Vet. 66. § (7) bekezdése alapján érvényesített díjakat, egyéb pénzeszközöket és az adókat. Kérdésünk, hogyan lehet teljesíteni a hivatkozott előírást? Az áram továbbterhelése céljából kiállított számlán, vagy akár egy mellékletben is lehet teljesíteni a részletező adatok feltűntetését? A gyakorlat azt mutatja, hogy nagyon kevés számlázó program képes az előírás szerinti adatok feltüntetésére a számlaképen, ezért különféle megoldások tapasztalhatók, például mellékletben, számlaszámra való hivatkozás nélkül is akár. Mi az a minimum, amit a Vet. és az áfatörvény, illetve a számlákra vonatkozó előírások alapján szükséges teljesíteni a részletező adatok feltüntetése tekintetében? Válaszukat előre is köszönöm!
Minden, amit tudni kell a számlák online adatszolgáltatásáról – 1. rész
Cikk
Az idei év legjelentősebb változása, hogy július elsejétől a 100 ezer forint áfatartalmat elérő számlákról, illetve az ilyen számlákat módosító bizonylatokról online adatot kell szolgáltatni az adóhatóság részére. Ötrészes cikksorozatunkban áttekintjük a számlázó rendszerek adatszolgáltatásának legfontosabb szabályait.
Építési telek értékesítésének számlázása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Áfaalany (2-es adókódú) civil szervezet tárgyieszköz-nyilvántartásában szereplő építési teleknek minősülő ingatlant értékesít. A szerződéskötéskor a vevő foglalót fizet (a szerződés bekerül a földhivatalba 6 hónapos függőben tartással), a foglaló jóváírásának napjával megegyező teljesítési időponttal, az eladó a befolyt foglalóról 27 százalékos áfával áfás számlát állít ki. A következő, a szerződésben vételárrészletnek nevezett fizetendő összeg egy hónap múlva esedékes. Erről az összegről milyen áfatartalmú, milyen teljesítési időpontú számlát kell kiállítani? Az utolsó vételárrészlet egy hónap múlva esedékes, és ügyvédi letétbe kerül (az ügyvéd benyújtja a földhivatalba a bejegyzési engedélyt), amely letét eladónak történő kifizetése a telek tehermentesítése és az adásvétel ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése után történik. Birtokba adás az utolsó vételárrészlet eladó számláján történt jóváírását követő három napon belül történik. Hogyan kell számlázni a gazdasági eseményeket? Milyen teljesítési időpontokkal kell a számlákat kiállítani a vételárrészlet-fizetésekről? Az áfa felszámítását részfizetésenként kell feltüntetni, vagy a két vételárhátralék áfáját egy összegben (ha igen, melyik számla kiállításakor)? Köszönettel!
Közvetített szállodai szolgáltatás áfája
Kérdés
Utazási iroda belföldi szállodától foglal az utas számára csak hotelszobát vagy szállodai csomagot. Ezt a szolgáltatást változatlan formában továbbértékesíti a vendég részére. (Nem utazásszervezésről, csak szolgáltatás változatlan formában történő közvetítéséről van szó.) A szálloda kiállítja a számlát az általa alkalmazandó áfakulccsal, ami 18 százalékos, és ha az előre, fix áron publikált csomagárban félpanzió is van, akkor az étkezést 5 százalékos áfával. A számla az utazási iroda részére szól. Az iroda továbbszámláz (saját néven) a vendégnek úgy, hogy a szolgáltatásokat tételenként ugyanazon összeggel és áfatartalommal tünteti fel, mint ami a hoteltől kapott számlán szerepel. A számlán feltünteti, hogy közvetített szolgáltatást tartalmaz. Ha az elért árrés nem a hotel felé visszaszámlázandó jutalékból ered (ami egyszerűbb helyzet), hanem a "nettó" módon leszámlázott beszerzési ár és eladási ár közötti árrésből, akkor a vendég felé kiállított számlán az utazási iroda az árrését foglalási díjként külön soron vezeti ki 27 százalékos áfatartalommal. Helyes-e ez a módszer, tehát alkalmazhatom-e a hotel közvetített szolgáltatásainak számlázását tételenként a hotel áfamértékével, ha ezeket a tételeket kizárólag ugyanazzal az összeggel és áfamértékkel tüntetjük fel, mint ami a hotel számláján szerepel?
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
