Szeretném kérdezni, hogy július 1. után az őstermelőknek is számlázóprogram kell-e, vagy jelenteni kell a NAV-nak 4 napon belül a számlázást? Ha felvásárlási jeggyel adnak el, akkor kinek kell jelenteni, az őstermelőnek vagy a vevőnek?
Tisztelt Szakértő! Egyik cégem több éve szerződést kötött egy magánszeméllyel, aki 2019.12.31-g a szerződésen felül számlát is állított ki havonta a bérleti díjról, melyet számfejtettünk. 2020-ban már csak a szerződést módosították, azzal, hogy a magánszemélynek, amennyiben jogszabály engedi, hogy a szerződést számfejtsük, s ne kelljen számlát kiállítani a 2020.07.01-i változások miatt. Elegendő-e a szerződés, valamint a számfejtés, vagy továbbra is kötelező a számlaadás ebben az esetben? Tisztelettel: Géczi Sándorné
"A" cég magyarországi adóalany értékesíti termékét "B" cég magyarországi adóalanynyak, aki ezt tovább értékesíti "C" cég németországi EU-s adószámmal rendelkező adóalanynak. A termék szállítása "A" cégtől "C" céghez történik. A szállítást "C" cég szervezi és intézi. Helyesen számlázunk-e, ha "A" és "B" cég egymás között mint belföldi termékértékesítést számláz, 27%-os áfával, majd "B" és "C" cég között mint közösségi termékértékesítés áfa nélkül történik, az A60-as összesítő nyilatkozaton történő lejelentéssel? Köszönettel: Csordásné Fekete Edit
Tisztelt Szakértő! Vállalkozás MLM-rendszerben működik, így a tagság bónusz kifizetésre jogosult a vásárlásai után bizonyos mértékben. A havi teljesítményértesítés kiküldése után várjuk az értékesítők számláit, amelyekkel jogosultak a bónuszuk kifizetésére. Kérdésként merült fel, hogy ha a tag nem teljesíti számlázási kötelezettségét, akkor a vállalkozásnak meddig kell befogadnia a számláját? Többen nem követik az áfatörvény rendelkezését az észszerű határidőn belüli számlázásról, és éppen, amikor eszükbe jut, akkor állítják ki a számlájukat. Kötelesek vagyunk befogadni akár adóévet követő években is? Tehet-e a vállalkozás a működési szabályzatába olyan feltételt, hogy ha az adóévben sem állítja ki a számláját a tag, annyiban a jogosultságát levásárolható kedvezménybe helyezi át? Melyik jogszabályra kell figyelemmel lennünk? Előre is köszönöm válaszát! Tisztelettel: Komáromi Judit
Tisztelt Adózóna! Egy határozott idejű elszámolásos ügyletről beszélünk (áfatörvény 58. §), utólagos elszámolással. Mikortól számítódik a számla kiállítására rendelkezésre álló, a 163. §-ban szabályozott észszerű idő, ami jelenleg 15, a későbbiekben 8 nap lesz? Példa: bérleti díj, elszámolási időszak: 2019.12.01-31., fizetési határidő számla kiállításától számított 10 nap. Az ügylet valós (számviteli) teljesítési időpontja az elszámolási időszak utolsó napja, vagyis 2019.12.31. Én ettől az időponttól számítanám az észszerű időt. A fenti példa dátumokkal: kelt: 2020.02.01 fizetési határidő: 2020.02.11 teljesítés: 2020.02.11 (fizetési határidővel megegyező) Értelmezésemben ez a számla később került kiállításra, mint lehetett volna, mivel 2020.01.15-ig ezt meg kellett volna tenni. Telefonon azt a tájékoztatást kaptam, hogy a 15 nap a számla teljesítésétől, vagyis 2020.02.11-től számolódik, tehát 2020.02.26-ig kell kiállítanom a számlát. Ezt azért tartom kicsit furcsának, mert ebben az esetben a számla kelte mindig a teljesítés előtt van, vagyis soha nem lesz késő kiállítani a számlát. Beszéltünk a 60 napos szabályról is; az előbbi példát folytatva, ha a számlát csak 2020.03.20-án állítom ki, akkor a fizetési határidő 2020.03.30. lesz, viszont a teljesítés 2020.02.29., mert ez a 60. nap, és azt mondták, hogy innentől számítódik a 15 nap, vagyis 2020.03.15-ig ki kellett volna állítanom a számlát. Furcsa, mert így a számla kiállítását akár ki tudom tolni 15 napról 75 (60+15) napra. Köszönöm!
Ingatlan-bérbeadásnál a bérbeADÓ fizet bérlőnek a bérlet kezdetén egy nagyobb összeget, amiből az iroda berendezéseit kell hogy a bérlő megvegye. A szerződés szerint ezen tárgyi eszközök tulajdonjoga a bérbeADÓnál marad,és csak ha lejár a 10 éves bérleti idő, akkor kerül a bérlő tulajdonába. A bérbeADÓnak a pénzt át kell utalnia rá, és a bérlőnek ki kell számláznia a bérbeADÓ felé. A kérdés, hogy milyen szolgáltatásként/termékértékesítésként és áfásan számlázható-e? Illetve hogy a könyvelésben (aktiválás, écs) hogyan kezeljük a bérlő oldaláról ezeket a TE-ket? A szerz. szerint: „A Bérbeadó egyszeri XXX EUR + áfa összegű hozzájárulást biztosít a Bérlő részére az iroda bebútorozására és egyéb ingóságok beszerzésére számla ellenében.” És a birtokbaadás elhalasztása esetén „a Bérbeadó további YYY EUR+Áfa összegű kialakítási hozzájárulást fizet Bérlőnek számla ellenében.” Itt már nincs megkötés, hogy ez mire szolgál, azaz ebből már bútoron kívül egyéb kialakítási munkálatokat is lehet finanszírozni. Ez utóbbi kötbér jellegű dolognak tűnik, így az is kérdéses,hogy ezt az összeget miért kellene áfásan számlázni. „Felek kifejezetten megállapodnak, hogy a Bérbeadói hozzájárulás keretében vásárolt bútorok és ingóságok a Bérbeadó tulajdonát képezik a Kezdőnaptól számított 9. év végéig, ezért amennyiben a szerződés a Kezdőnaptól számított 9. év végéig bármely okból megszűnik ezen bútorok és ingóságok Bérleményből való elvitelére a Bérlő semmilyen körülmények között nem jogosult.” Milyen jogcímen számlázza ki?
Élelmiszeripari cég vagyunk, és vevőink részére "friss szervizt" biztosítunk, vagyis megállapodás alapján meghatározott, közeli szavatossági lejáratú termékeket visszaveszünk tőlük, és friss árura cseréljük. Helyes-e az a bizonylatolás, hogy ezt a gazdasági eseményt egy számlán rögzítjük? Vagyis mínusz sorral felvesszük a régi termékeket, a régi azonosítójukra hivatkozva, majd az átadott terméket pedig plusz sorral rögzítjük? Vagy ez a visszavett árukra vonatkozóan helyesbítése azoknak a számláknak, amelyekkel eredetileg kiszállítottam? Köszönettel: Takács Zsuzsanna
Olajos magvak előállításával és értékesítésével foglalkozó, élelmiszeripari cég vagyunk. Az online számla-adatszolgáltatás miatt a számlahelyesbítések, a visszáru és a raklapok bizonylatolásával kapcsolatban több problémánk is felmerült. A számlahelyesbítések esetén az egy gazdasági eseményhez kapcsolódó korrekciónál, módosításnál kell számlahivatkozást alkalmazni, az online adatszolgáltatás rendszere miatt. Abban az esetben viszont, amikor már a kiszállított késztermékek kiszámlázásra is kerültek, és akár egy vagy több szállítást érintő mennyiségben vennénk vissza árut a vevőtől, mi a helyes eljárás? Ebben az esetben akár hónapokkal korábbi számlákra is hivatkoznom kell? Véleményem szerint ezek, mint visszárus tételek, új gazdasági eseménynek minősülnek, új teljesítési dátummal. Abban az esetben viszont, ha jóváíró – mínuszos – számlát készítünk a vevő felé, az a NAV online rendszere felé nem megy. A vevőnek kellene felém számláznia az utólag visszaszállított tételeket? Ez a STK számviteli elszámolása a készletrendszerünk miatt nem kivitelezhető. Mi lehet a helyes megoldás? A raklapok tekintetében is hasonló a problémánk. Vannak olyan partnereink, akik nem adnak minden alkalommal csere raklapot, mi kiszámlázzuk az értékét. Abban az esetben, ha például nagyobb mennyiséget hoznak vissza, akkor több számla módosításaként hivatkozzunk a kimenő bizonylatra? A megoldás itt – mivel vásárolt készletről van szó – az lehet, hogy ő számlázzák felénk? Köszönettel: Takács Zsuzsanna
Cégünk olajos magvak előállításával és értékesítésével foglalkozik. Az értékesítés egy részét nagybani piacon végezzük. Az értékesítésekről készpénzes számlát bocsátunk ki, 2020.07. 01-től számlázóprogram segítségével, mely reményeink szerint biztosítani tudja az online adatszolgáltatást. Abban az esetben, ha mentesülünk a számlaadási kötelezettség alól – mert az áfával számított érték 900 ezer forint alatti, a vevő nem adóalany, készpénzes a fizetés, és nem kéri a számla kiállítását – kézi nyugtát használunk. A kérdésünk az, hogy megfelelő eljárás lesz-e ez a 2020.07.01-től még szélesebb körben érvényes online adatszolgáltatásnál? Illetve, ha 2021.01-től a magánszemélyek részére kiállított számlák is adatszolgáltatás alá esnek, ezek a nyugtás bizonylatok nem fognak beletartozni? Vagy várhatóan szigorítás lesz a számla nélküli bizonylatkiállításhoz kapcsolódóan? Köszönettel: Takács Zsuzsanna
A koronavírus-járvány felértékelte a digitális, online kapcsolattartási formákat. Vagyis, amikor nincs szükség személyes kontaktusra a cégek és a könyvelők, illetve a szállítók között. Szerencsére már léteznek olyan megoldások, amelyek érintkezésmentesen teszik lehetővé a kis- és középvállalkozásoknak az ügyek intézését. Például annak a kötelezettségnek a teljesítését, hogy július 1-jétől a számláikat immár összeghatártól függetlenül feltöltsék a NAV-hoz.
Tisztelt Szakértő! Patreonon keresztül (amerikai cég) kapok magyar magánszemélyektől támogatást. A támogatás után a 27 százalék áfát a Patreon befizeti. A kérdés, hogy katás egyéni vállalkozóként nekem számláznom kell-e feléjük, és be kell-e a NAV felé jelenteni, vagy pedig nem szükséges, mivel ez a fajta támogatási forma nem adóköteles ebben az esetben?
Tisztelt Szakértők! Milyen módon kell számlát kiállítania annak a szolgáltatónak, akihez időpontot a magánszemély ügyfelek online foglalhatnak, jellemzően ekkor a szolgáltatás ellenértéke (az áfatörvényben meghatározott 900 000 Ft alatti összeg) is online kifizetésre kerül, viszont a szolgáltatást 1-2 nappal, vagy néhány héttel a fizetést követően veszik az ügyfelek igénybe?
Tisztelt Szakértő! Helyes-e társaságunk részéről az a számlázási gyakorlat amely szerint – áruértékesítés esetén – vevőink részére értékesített árukkal együtt – a fuvarozással egyidejűleg – kiküldésre kerül a szállítólevél majd e-mail-en a távszámla. Később a visszaérkezett és átvett szállítólevelek alapján – amennyiben eltérés – van a számla helyesbítésre kerül. Köszönettel:
Tisztelt Szakértő! Segítséget szeretnék kérni az alábbi kérdésekben: 1.) A számlán való feltüntetési kötelezettség teljesítése kapcsán: cégünk a külföldről behozott termékek után az első forgalombahozó, megfizeti a környezetvédelmi termékdíjat (nincs szó áthárításról, átvállalásról). Mit tüntessünk fel, milyen záradékot szerepeltessünk a belföldi értékesítésről kiállított számláinkon? 2.) Hogyan alakul a termékdíjfizetés és -visszaigénylés abban az esetben, ha a külföldről behozott terméket úgy értékesítjük tovább külföldre, hogy társaságunk a raktárába bevételezi először a terméket, és úgy értékesíti külföldre, és abban az esetben, ha a raktárunkba nem kerül bevételezésre, hanem közvetlenül a külföldi eladótól a külföldi vevőhöz kerül a termék? Köszönettel.
Cég bevétele üzlethelyiségek bérleti díjából származik. Az üzletek nagyrészt, majdnem 80 százalékban bezártak. A helyiségek tulajdonosa a mostani helyzetre való tekintettel, egyelőre, 1 havi bérleti díjat szeretne elengedni. A március havi bérleti díjak kiszámlázása tekintetében is, ami most lenne esedékes, törvényszerű megoldás-e, hogy csak azoknak számláz, akik valóban ott voltak, és a többieknek nem. Több hete bezártak, az áprilisi üzletbezárások száma csak növekedni fog, közelít a 100 százalékhoz. Kell-e egyáltalán számlát készíteni az elengedés ideje alatt? Szabályszerű eljárás-e, hogy akik bezártak, jellemzően külföldi állampolgárok, akik lehet, hogy haza is mentek még amikor lehetett, és majd az "egész" után térnek vissza (szóval sok a bizonytalan tényező), nem kerülnek kiszámlázásra. A normál ügymenetben ez aránytalan lenne, hiszen bevétel sincs, tényleges tevékenység sincs, amit lehetne számlázni. Köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték