3124 találat a(z) számlázás cimkére

Számla-adatszolgáltatás Kérdés

Pénztárgép Kérdés

Áfa Kérdés

Nevezési díj Kérdés

Adatszolgáltatás Kérdés

Uniós támogatás – számlázás Kérdés

Intézményt fenntartó nonprofit kft. Kérdés

Kölcsönzött munkaerő – áfabevallás Kérdés

Nyomtató bérlet és nyomatdíj számlázása Kérdés

Cégcsoporton belüli számlázás Kérdés

Értékesítés nyugtával – magánszemély felé kiállított számla Kérdés

Devizában kiállított számla forintosításának szabályai Cikk

A gazdaság nemzetközivé válása és a forint árfolyamának változékonysága miatt az üzleti életben egyre gyakrabban előfordul, hogy a felek az általános forgalmi adó alapjául szolgáló ellenértéket külföldi pénznemben állapítják meg, és a terméket értékesítő, szolgáltatást nyújtó adóalany devizás számlát bocsát ki üzleti partnere részére. Nemcsak nemzetközi (közösségen belüli vagy harmadik országos ügyleteknél), hanem belföldi tranzakcióknál is egyre gyakoribb, hogy a felek külföldi pénznemben – Magyarországon tipikusan euróban – számolnak el.

Ingatlanbérbeadás Kérdés

Tisztelt Szakértő! Gép-és ingatlan bérbeadásával foglalkozó egyéni vállalkozó (áfás) ingatlanokat örökölt, de azokat nem kívánja vállalkozóként bérbeadni, hanem magánszemélyként hasznosítaná. Be kell-e jelentenie? Kell-e számlát kállítania a bérbeadásról? Váaszát köszönöm: Tóthné

PTGSZLAH Kérdés

Tisztelt Szakértő! Az 50/2013. NGM-rendelet 9/C paragrafusának értelmezése kapcsán kérjük véleményét, hogy helyesen járunk-e el az alábbiakban: Az áfatörvény 165. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben, ha az ellenérték adóval növelt összege eléri a 900 ezer forintot, akkor a 166. § (1) bekezdése szerinti nyugtaadási kötelezettség nem merül fel, mivel a számlát nem a 166. § (2) bekezdésében foglalt lehetőség, hanem a 165. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt kötelezettség miatt állítják ki, ennél fogva PTGSZLAH nyomtatványon nem kell jelenteni. Egy 900 ezer forintot el nem érő készpénzes vásárlás számlaadatait akkor kell jelenteni, ha a számlát az eladó a 166. § (2) bekezdése szerint saját döntése alapján állítja ki. Ha azonban a számlakiállításra azért kerül sor, mert a vevő a 165. § (1) bekezdésének b) pontja szerint számla kiállítását kéri, arra nem vonatkozik a jelentési kötelezettség. Ezt helyesen értelmezzük? Ha igen, akkor egy gépi nyugtaadásra kötelezett adózó által 900 ezer forintot el nem érő készpénzes vásárlásnál hogyan dönthető el, hogyan kellene nyilvántartani, hogy a számlát a vevő kérésére vagy az eladó döntése alapján állították ki? Megfelelő eljárás lehet-e az, hogy a gépi nyugtaadásra kötelezett adózó – aki pénztárgépet egyébként nem üzemeltet – minden készpénzes számlájának adatait jelenti a PTGSZLAH nyomtatványon, azokat is, amelyek elérik a 900 ezer forintot, illetve azokat is, melyek akár az eladó döntése alapján, akár a vevő kérésére lettek kiállítva? Köszönettel.

Termékcsomag áfája és számlázása II. Kérdés

Köszönöm az alábbi kérdésemre irt választ: https://adozona.hu/kerdesek/2020_4_21_Termekcsomag_afaja_es_szamlazasa_obm A válasz alapján kérdezném, hogy ebben az esetben a számlát befogadó cég mi alapján tudja eldönteni, hogy a termékcsomagból milyen összegű az élelmiszerre jutó áfa összege, amelyet nem helyezhet levonásba, illetve ha az élelmiszer után adót kell fizetnie, akkor hogyan tudja meghatározni az adóalapot?