Tisztelt Szerkesztő! Egy egyszemélyes kft.-ben tag vagyok, az ügyvezető nyugdíjas megbízásban, és nem tag. Nekem van egy katás vállalkozásom, ahol 2018. január 1-jétől főállású vagyok, 50 ezer forintot fizetek. A kft.-ben munkaviszonyban heti 10 órát dolgozom ezután fizetem meg a járulékot. Helyes-e az eljárás, lehetek-e a katában főállású, mivel a kft-ben tulajdonos vagyok? Válaszukat köszönöm
Tisztelt Szakértő! Szeretnék választ kérni, hogy egy magyar állampolgár, akinek Svájcban van heti 40 órát elérő munkaviszonya, Magyarországon létesíthet-e heti 36 órát elérő egyidejűleg fennálló másik munkaviszonyt? Amennyiben igen, kérdezem, hogy hogyan alakulnak a biztosítási jogviszonyhoz kapcsolódó közteherviselési kötelezettségek, és milyen társadalombiztosítási szolgáltatásokra válik jogosulttá? Válaszát köszönöm szépen.
Tisztelt Szakértő! Kérdésem kicsit összetett. Egy 40 órás munkaviszonnyal rendelkező dolgozó csedben részesül. Van két cége, ahol társas vállalkozó ügyvezető. Az egyik jogviszonyában megvan a 365 napja, így jogosult csedre, a másikban nem. Ezen esetekben a társas vállalkozói jogviszonyában hogyan jelentjük a 08-ason? A munkabérrel ellátatlanság sorban jelölni kell a csedet? Mindkét vállalkozásában? Vagy csak abban, amelyben ténylegesen cseden van? A Tbj. ezt írja: 28. § (1) A 27. §-ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül,... A társas vállalkozó megnevezéssel van gondom. Ezzel azt mondja, hogy mint társas vállalkozó részesüljön csedben? Vagy ő mint magánszemély elég, ha csedben részesül és akkor már mindenhol jelentjük a csedet. A másik, hogy ha gyeden lesz, akkor át kell jelenteni, ha jól tudom 1041-en főállású társas vállalkozóvá. Itt akkor hogyan jelentem a 08-ason? Itt is minden jogviszonyban gyedet írok? Hogyan alakul, ha például társas vállalkozásban a gyed időszakától ismét személyesen közreműködik mint ügyvezető? Akkor főállású és elvileg nem mentesíti semmi és fizeti az emelt járulékokat? Ha viszont visszamegy a munkaviszonyában is gyed mellett dolgozni, akkor újra visszajelentem mint mv melletti és akkor már nem fizetem az emelt járulékokat. Köszönöm szépen!
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem 2018. szeptember elejére kisbabát vár. Jelenlegi munkahelyén, ahol 2016 júliusa óta dolgozott, megszűnik a munkaviszonya 2018.01.31-én. Jelenleg egy kft. ügyvezetője is, ahonnan nem vesz fel juttatást. Eddigi bruttó fizetése 330 ezer forint körüli volt, most januárban. Ön szerint mi lenne számára a legkedvezőbb csed és gyed szempontjából? Ha el tud helyezkedni egy másik helyen munkavállalóként, vagy ha ügyvezetőként felvesz jövedelmet saját cégéből? Mi a helyzet akkor, ha csak részmunkaidőben tud elhelyezkedni és mellette ügyvezetői munkaviszonyából is vesz ki jövedelmet? Kérem mielőbbi válaszát. Köszönettel
Tisztelt Szakértő! A 2018-as változások szerint, ha jól értelmezem, adhatok olyan munkavállalónak is adómentesen mobilitási támogatást, aki 60 kilométeren és 3 órán belül lakik (győri cég, győri állandó lakcímmel rendelkező munkavállaló, nincs tulajdona, illetve haszonélvezeti joga, 20 éve ugyanannál a cégnél dolgozik) abban az esetben, ha nincs 50 százalékot meghaladó tulajdon, illetve haszonélvezeti joga, és albérletben lakik. És ha már 20 éves a munkaviszonya, akkor 2018. január 1-től indulna az 5 éve? Segítségét előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyszemélyes kft., ahol a tag eladná részesedését édesanyjának, aki így kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülne. Az eladó főállású katás egyéni vállalkozó lenne, az egyéni vállalkozó a kft.-be beszámlázna – természetesen a szokásos piaci árat figyelembe véve – a munkaviszonytól való elhatárolásból három feltétel teljesül [Kata tv. 14. § (3)-ból d), e), f) pontok]. Lehetséges-e ez így, illetve lehet-e megbízási jogviszonyban 0 forintért a társaság ügyvezetője az előző tulajdonos? Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság tagjai közül kötelező-e, hogy egy tag főállásúként fizesse meg a járulékokat? Vagy az teljesen jó, hogy mondjuk hárman vannak a gazdaságban, és mind a hárman munkaviszony mellett látják el a feladatokat? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Van egy egyszemélyes kft. A tulajdonosa és ügyvezetője ugyanaz a személy. A személyes közreműködést munkaviszonyban (minimálbér), az ügyvezetést megbízási jogviszonyba látja el (nulla forint). A cég árbevételszerző tevékenysége lehetővé tenné az ekhós adózást. A kérdésem az lenne, ez az egy személy hogyan tud ekhós jövedelmet felvenni? Szabályos-e, ha a fenti két jogviszony mellé egy harmadik megállapodást is kötne a céggel és kisebb adóteher mellett jutna további jövedelemhez? Várom megtisztelő válaszát. Köszönettel: Zsóka
Tisztelt Szakértő! A kft. egyik ügyvezető tagja, aki a képviseletet megbízási jogviszonyban látja el, díjazásban nem részesül, elérte a nyugdíjkorhatárt. Egy zrt.-ben nyugdíjazását követően újra munkaviszonyban dolgozik tovább. Ez esetben a kft.-nek meg kell utána fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Köszönöm előre is a válaszát!
Tisztelt Adószakértő! A kérdésem az, hogy közfoglalkoztatottnak lehet-e jogszerűen adni béren kívüli juttatást? A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében a munkáltató adhatja munkaviszonyban álló dolgozójának. A közfoglalkoztatotti jogviszonyt tekinthetjük-e ebből a szempontból egy speciális munkaviszonynak? Köszönöm a választ. Előfizető.
Tisztelt Szakértő! Egy sportegyesületnél a gondnokokat 5243 FEOR számon, heti 40 órában munkaviszonyban jelentettük be. A kérdésem az lenne, hogy ekho adózási módot lehet-e az ő esetükben alkalmazni? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy ha egy betéti társaság társasági szerződésében egyáltalán nincs benne, hogy az ügyvezető (aki egyben a beltag is) milyen jogviszonyban látja el az ügyvezetést, akkor lehet-e munkaviszonyban bejelenteni? (Akárhogy nézem, ez a pont nem szerepel a társasági szerződésben.) Jelenleg társas vállalkozóként látja el az ügyvezetést, de szeretne munkaviszonyra váltani. Az ő esetében elegendő például taggyűlési határozat, vagy kifejezetten bele kell írni a társasági szerződésbe, hogy munkaviszonyban látja el ügyvezetői feladatát? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk határozott idejű munkaviszonya 2017.12.31-én szűnt meg, miközben jelenleg is gyedet kap 2016 júniusában született gyermeke után. A munkavállaló jelenleg terhes a második gyermekével, ennek tényét viszont a kiléptetést megelőzően nem közölte velünk. Munkavállalónk csak a kiléptetése után ébredt rá, hogy a 2018. áprilisában születendő második gyermeke után gond lehet a csed és gyed igénybe vételével, ezért arra kért minket, hogy vegyük őt vissza munkaviszonyba a korábbi szerződésének megfelelően. Ezután pedig engedélyezzünk számára a belépés kezdőnapjával rögtön fizetés nélküli szabadságot. Kérdéseim: 1. Érhet-e minket bármilyen joghátrány, illetve jogi következmény az egészségbiztosító részéről, ha a veszélyeztetett terhes kismama érdekében azért biztosítunk újabb alapjogviszonyt számára, hogy jogosult lehessen a fenti pénzbeli ellátásokra? 2. Valóban jogosulttá válik-e a fenti várandós munkavállalónk csedre és gyedre, ha a munkaviszonyát 2018.01.12-2018.03.31-ig határoznánk meg a korábbi jogviszonya szerinti feltételekkel, 2018.01.12-ével fizetés nélküli szabadságra küldenénk, és a szülés napját megelőzően márciusban elindítanánk a csedet a második gyermekre tekintettel? 3. Érinti-e az első gyermek utáni gyedfolyósítást az, ha időközben csedet igénylünk a munkavállaló részére a második gyermek után, vagy a két juttatás párhuzamosan jár a munkavállalónak? Mihamarabbi válaszukat előre is köszönjük. Üdvözlettel B.Gy.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. 2018. 01.01-jével végelszámolást indított. A kft.-ben a tag a végelszámolás előtt munkaviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket, mellette más munkakört is ellátott. A cégbíróság most bejegyezte őt végelszámolónak. Az lenne a kérdésem hogy ennek okán 2017 december 31-ével meg kell szüntetni a munkaviszonyát? Vagy elláthatja a végelszámolói feladatokat munkaviszonyban, ha módosítjuk a munkaszerződését? Vagy tagi jogviszonyban lehet végelszámoló? Egyébként ilyen esetben, ha ő az egyedüli tag, egyben ügyvezető is, aláírhatja a saját munkaszerződését mint munkáltató?
Tisztelt Szakértő! Megbízási jogviszonyban adható-e Erzsébet étkezési utalvány vagy csak munkaviszonyban dolgozó munkavállaló részére jár? Válaszát megköszönve
Surányi Imréné
okleveles közgazda
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték