Főállású munkaviszony mellett lehet-e valaki tanácsadó csak egy cégnél – nem főállású – katás vállalkozás keretében anélkül, hogy a jogviszonyt a NAV munkaviszonnyá minősítené? – kérdezte az Adózóna olvasója. Szakértőnk, Kocsis Zoltán közgazdász válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelünk a cégében tulajdonos és ügyvezető is. Munkaviszonyosként van bejelentve, heti 10 órás munkaviszonyba, bére a szakképzett minimálbér. Más cégben nincs sehol munkaviszonya. Kérdésem, hogy elegendő-e ez így, hogy csak heti 10 órásként van bejelentve, vagy – mivel tag – mindenképpen meg kell fizetnie a heti 40 órás bér utáni járulékokat? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel: Szabó Orsolya
Tisztelt Szakértő! Kisadózó egyéni vállalkozó március 1-jétől határozott idejű közalkalmazotti jogviszonyt létesített. A jogviszony év végéig szól, heti 40 órára. A katatörvény értelmében a közalkalmazotti jogviszony is munkaviszonynak tekintendő, így márciustól már nem minősül főállású kisadózónak? Köszönettel.
Több kérdés is érkezett a gyermekgondozást segítő ellátás (gyes) alatti keresőtevékenységre és tb-terhekre vonatkozóan. A kérdésekre alapozva összefoglaljuk a gyes folyósítása alatt folytatott munkaviszony és vállalkozás esetén alkalmazandó szabályokat.
Egy gyesről visszatérő 2 gyermekes anyuka – a kicsikre való tekintettel – napi 6 órás részmunkaidőben szeretne a továbbiakban dolgozni jelenlegi munkahelyén, egy bt.-ben, ahol alkalmazotti státuszban foglalkoztatják. Ugyanakkor 50 százalékos tulajdonrésze van egy kft.-ben, ahol aktív tevékenységet nem folytat. A bt-ben levont és befizetett járulékokon kívül – a részmunkaidőre való tekintettel – van-e valamilyen járulékfizetési kötelezettsége a kft.-ben tulajdonosi alapon?
Tisztelt Szakértő! Egy kft. társasági szerződése alapján a képviseletre jogosult tisztsége ügyvezető (vezető tisztségviselő), aki egyben tag is. Ebben az esetben az egyik tag (aki eddig rendelkezett máshol 36 órán túli munkaviszonnyal, ami megszűnt) elláthatná az ügyvezetői feladatokat például heti 5 órás munkaviszonyban, és a járulékokat ez után fizetné meg, függetlenül attól, hogy nem rendelkezik máshol 36 órán túli munkaviszonnyal?
A rehabilitációs, illetve a rokkantsági ellátásra – beleértve az újonnan bevezetett kivételes rokkantsági ellátást is – jogosult személy az ellátása mellett folytathat keresőtevékenységet. A munka törvénykönyvének változására tekintettel, cikkünkben bemutatjuk, milyen új szabályokra kell figyelemmel lenni a megváltozott munkaképességű személyek munkaviszonyban foglalkoztatásakor, milyen korlátozással, mekkora közterherfizetés mellett dolgozhatnak munkaviszonyban, továbbá kitérünk a foglalkoztató által igénybe vehető kedvezményekre is.
http://adozona.hu/kata_kiva/Munkaviszonnya_minositett_katas_jogviszony__IP2DST Kérdésem az lenne, ha valaki rendelkezik egy főállással és emellett szeretne például tanácsadói feladatot ellátni csak egy cégnél, aki évente több, mint 1 millió forintot fizetne neki, akkor ezt nem főállású katás vállalkozás keretében lehetne-e csinálni anélkül, hogy a NAV rejtett munkaviszonyt tételezne fel, hiszen egy munkaviszony máshol már fennáll, ahol fizetik a járulékokat? Köszönöm.
Megszüntethető-e a munkaviszony a keresőképtelenség tartama alatt? A keresőképtelenség visszamenőleges igazolásával elodázható-e a munkaviszony megszüntetése? Mi történik, ha a munkaadó átadja a felmondást, a dolgozó pedig egy-két nappal korábbi dátummal igazolja keresőképtelenségét? Ekkor valóban csak a keresőképtelenséget követően kezdődik a felmondási idő? Írásunkból megtudhatja.
Tisztelt Szakértő! Korábban kiszervezett munkavállalóként dolgoztam egy cégnél. A cég átalakulásakor a cég hozzáállása az volt, hogy vagy vállalkozóként számlázok, vagy nem foglalkoztat tovább. A munkám megőrzése miatt elfogadtam a vállalkozói jogviszonyt. Könyvelőként dolgozom, költségem gyakorlatilag nincs, így a katás adózási formát választottam. A számlázott összeg elég jelentős – az egymilliós határt már a második hónapban átlépem, emiatt önmagában is kockázatban vagyok. Ezirányú cikkükben felsorolt 7 ismérv – szinte mindegyike "megáll" – vagyis adóhatósági ellenőrzés során munkaviszonnyá minősítenék a helyzetemet. Mit ajánlanak védekezésként? A munkaadó hozott ilyen helyzetbe, alapból elbuktam 30 nap fizetett szabadságot, nem jár túlórapénz – pedig túlóra van bőven – korábban is egyedül dolgoztam a cég könyvelésén, nem is lenne életszerű mások bevonása, másnak számlázni időm sincs... Nem hivatkozhatok arra, hogy a munkaadó kényszerített ilyen helyzetbe? Nagyon rossz helyzet.
Ha a NAV úgy ítéli meg, hogy a katás megbízási vagy vállalkozási jogviszonyunk burkolt munkaviszony, tekintélyes adó- és bírságfizetési kötelezettséget állapít meg. Ebben az esetben ugyanis a munkaviszony minden adóját és járulékát és a bírságokat is meg kell fizetni.
Tisztelt Szakértő! Az 5 millió forintos adómentes lakáscélú támogatás feltételéről szeretnék állásfoglalást, tájékoztatást kérni. Van-e olyan kikötés, hogy főállású alkalmazottnak kell lenni, hogy mióta kell a cégben dolgozni, illetve ha megkapta a dolgozó, meddig kell állományban lennie ahhoz, hogy ne kelljen visszafizetni? Olyan dolgozónak szeretnénk adni, akinek van máshol főállású munkaviszonya, és a társaságunknál csak részmunkaidős. Megoldható ebben a felállásban? Köszönettel:
Egy dolgozó ugyanannál a cégnél először munkaviszonyban, majd tagi jogviszonyban és (miután eladta üzletrészét) ismét munkaviszonyban dolgozott. Kérdés, ha a munkáltató felmond, mikortól kell számolni a végkielégítésre jogosító időt az első munkaviszony első napjától, vagy a második munkaviszony első napjától? A jogviszonyok hézagmentesen követték egymást. Köszönettel.
Egyszemélyes kft. ügyvezetője az alapító okirat szerint munkaviszonyban látja el a képviseletet és végez szolgáltatást. A cég alapítása előtt tartósan álláskeresőnek minősült. Kérdésem, hogy ez esetben jár neki a 19,5 százalék szochokedvezmény 100 ezer forintig? Köszönöm előre is a választ!
Tisztelt Surányi Imréné! Sajnos alábbi kérdésemre nem kaptam számomra segítő választ, ezért újra megkeresem: "Adott egy nemrég alakult kft., amelybe a cég tulajdonosainak egyike apportált egy ingatlant. Az ingatlan régebben a kft. jelenlegi munkaviszonyos ügyvezetőjének tulajdona volt, aki mindig is az ingatlanban lakott. Más bejelentett lakcíme/tartózkodási helye nincs. (Rokoni kapcsolat van a cég tulajdonosával.) Kérdésem: a cég milyen jogcímen biztosíthat lehetőséget a munkaviszonyos ügyvezetőnek az ingatlanban lakásra, és ez milyen közterhekkel jár? A cég tevékenységei között szerepel az ingatlan-bérbeadás is, amelyet nem tett áfássá." Ön a kiszámlázást javasolta, de akkor pontosítom a kérdést: béren kívüli juttatásként lehet-e és milyen adóterhekkel (lehet-e adómentesen) biztosítani a lakhatást az ügyvezetőnek, és ezt kell-e a munkaszerződésben rögzíteni? Gyors válaszát köszönöm!
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték