Törölték a céget, mi lesz a munkaviszonnyal?

Megosztás Tetszik

Kényszertörlés eljárás alatt lévő cég munkaügyi és bérszámfejtési teendőiről feltett olvasói kérdésekre dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász ügyvéd válaszolt.

A kérdés részletesen így szólt: Munkavállaló határozott idejű munkaszerződéssel dolgozik egy cégnél, november 1-jétől december 31-éig tart a munkaszerződése. Bejelentéskor a 1041-es nyomtatványon a kijelentést megtettünk, hiszen tudtuk, hogy meddig fog tartani a munkaviszonya. Időközben a cégbíróság november 14-én eltiltotta a céget a további működéstől, megszűntnek nyilvánította és elrendelte a kényszertörlési eljárás elindítását. Ebben az esetben mi a teendő, hogyan kell elszámolni a munkavállaló járandóságát, és pontosan melyik nappal szűnik meg a munkaviszony?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A cégtörvény 84. § (1) bekezdése szerint, ha a törvényes működés a bíróság által hozott intézkedések ellenére sem következik be, a cégbíróság a céget eltiltja a további működéstől, egyben megszűntnek nyilvánítja, és kezdeményezi a cég felszámolását, vagy elrendeli a kényszertörlési eljárást, amennyiben az adott cégformára irányadó anyagi jogszabályok ezt lehetővé teszik. A kényszertörlési eljárás alá került cég gazdasági tevékenységet nem végezhet, és legfőbb szerve nem dönthet a cégnek a kényszertörlési eljárás alatti működtetéséről, a kényszertörlési eljárás megszüntetéséről, a cég átalakulásáról.

A munka törvénykönyve (Mt.) 63.§ (1) bekezdés b) pontja alapján a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével a munkaviszony megszűnik.

A helyzet azért speciális, mert a cég jogutód nélkül felszámolási vagy végelszámolási eljárásban szűnik meg, ehhez képest jelen esetben pedig a cégbíróság megszűntnek nyilvánította. Ez azonban még nem eredményezi a cég törlését, mivel a végzés jogerőre emelkedését követően a cégbíróságnak le kell folytatnia a kényszertörlési eljárást.

A kényszertörlési eljárást közzétevő végzéssel egyidejűleg hívja fel a cégbíróság a hitelezőket követelésük 60 napon belül történő bejelentésére. Ha követelés bejelentésére nem került sor és a cég vagyonáról sincs információ, a cégbíróság a céget törli a cégjegyzékből.

Ha a 60 napon belül sor került követelés bejelentésére és a cégbíróság megállapítja, hogy a cég vagyona előreláthatóan nem fedezi a várható felszámolási költségeket vagy a cég vagyona nem fellelhető, akkor szintén törli a céget.

Ha a cég vagyona előreláthatóan fedezi a várható felszámolási költségeket, de fedezetelvonó ügylet miatt valószínűsíthetően nincs vagyona, vagy a cégnek munkavállalója van, a cégbíróság a kényszertörlési eljárást megszünteti és kezdeményezi a cég ellen a felszámolási eljárás megindítását.

A kényszertörlési eljárás során a vezető tisztségviselő köteles a kényszertörlési eljárást elrendelő végzés közzétételét követő 20 napon belül a kényszertörlés alatt álló társasággal jogviszonyban álló munkavállalók részére a kényszertörlési eljárás kezdő időpontjáig esedékes bért kifizetni. Ha a munkavállaló a 20. nap elteltével nem kapja meg járandóságát, abban az esetben be kell jelentenie a hitelezői igényét a kényszertörlési eljárás elrendelését tartalmazó végzés közzétételét követő 60 napon belül-

Ha a kényszertörlési eljárás jogerős befejezése előtt a cégbíróságnak a céggel fennálló munkaviszonyon alapuló bérkövetelés vagy munkaviszonyból származó egyéb követelés kerül bejelentésre – feltéve, hogy a cég elleni felszámolási eljárás megindításának feltételei egyébként nem állnak fenn – a cégbíróság a felszámolói névjegyzékből jelöli ki a munkaviszonyra vonatkozó szabályban és egyéb jogszabályokban előírt igazolások kiadására, valamint a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatással összefüggő feladatok ellátására a bérgarancia biztost. A bérgarancia biztost a Bérgarancia Alapból történő támogatás igénylése vonatkozásában ugyanazok a jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik, mint a felszámolót a felszámolási eljárás esetében.

A fentiekre figyelemmel a munkavállaló munkaviszonya nem szűnt meg november 14. napjával. A kialakult helyzet megalapozza a határozatlan időtartamú munkaviszony felmondással történő megszüntetését. Jelen esetben az ehhez képest határozott időtartam is bonyolítja a helyzetet. Az Mt. 66.§ (8) bekezdés a) pontja ugyan biztosítja a munkáltató számára a határozott idejű munkaviszony felmondással történő megszüntetésének lehetőségét a felszámolási vagy csődeljárás tartama alatt, a kényszertörlés azonban nem szerepel a felsorolásban. Megítélésem szerint a munkaviszony ezért a határozott időtartam lejártával fog megszűnni. További kérdést vet fel, hogy mi legyen a hátralévő másfél hónappal. Ha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tudna eleget tenni (amiért nem működhet a cég, attól függetlenül lehetnek még lezárható ügyek), a munkavállalót állásidőre járó díjazás nem illeti meg. Bár ez nem tipikusan az Mt. 146. § (1) bekezdése szerinti elháríthatatlan külső ok, ennek ellenére én ebbe a körbe sorolnám, de van ettől eltérő jogi álláspont is.