1458 találat a(z) munkaviszony cimkére
Szociális szövetkezet tagi munkavégzésre irányuló jogyviszony Kérdés
Tapasztalatom szerint nincs kialakult eljárás arra vonatkozóan, hogy a szociális szövetkezetekben hogyan jöhet létre, és maradhat fenn a tagi munkavégzésre irányuló jogviszony (TMIJ). Szociális szövetkezetben tagi munkavégzésre irányuló jogviszonyt az Sztv. 18. § (3) bekezdése szerint a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény szerint regisztrált álláskereső, illetve a közfoglalkoztatási jogviszonyban lévő személy létesíthet és tarthat fenn. Ezt úgy értelmezem, hogy e jogviszonyt csak addig tarthatja fenn, amíg regisztrált álláskereső az illető. Viszont NSZF Bálint István főigazgató-helyettes szerint a minimálbér összegéig kaphat juttatást a tagi munkaviszonyban lévő (akár természetben vagy pénzben), megtarthatja a munkanélküli regisztrált státuszát és kaphatja az álláskeresési járadékot. Eszerint a TMIJ dolgozó tag munkabére nem haladhatja meg a mindenkori minimálbért, mert akkor megszűnik az álláskereső státusz, akkor pedig nem áll fenn a 18. § (3) bekezdés szerinti feltétel. A kormányhivataloknál sem találtunk egyértelmű eljárási rendet. Az egyik területi irodában néhány perc alatt nyilvántartásba vették a meglévő szociális szövetkezetben már tagsággal rendelkező tagot, mondván, ha neki nem kell segélyt adni, akkor nem kell vele sokat foglalkozni. A másik hivatalnál elküldték ugyanezzel a paraméterekkel rendelkező tagot, azzal az indokkal, hogy a szövetkezeti tagság kizáró ok, hogy álláskeresőként nyilvántartásba vegyék, először lépjen ki a szövetkezetből. Önnek mi az álláspontja?
menedzserszűrés Kérdés
Tisztelt Szakértő! Cégünknél a vezetők menedzserszűrésen vettek részt. Ezzel kapcsolatban szeretném megkérdezni, hogy ez a díj munkaviszonyból származó jövedelemnek minősül-e, vagy az szja-törvény 70. § (1a) bekezdése szerinti egyes meghatározott juttatásnak? Milyen járulékot kell ez után fizetnie a cégnek, illetve a munkavállalóknak? Helyes-e az az értelmezés, hogy ez a költség nem a vállalkozás érdekében felmerült költség, ezért ezzel adóalapot emel a társaság, ugyanakkor viszont, mivel nem számolja el költségként, járulékot sem fizet a díj után? Köszönettel: Kiss Mónika
Vásárolt kft.-nél dolgozó bejelentése Kérdés
Tisztelt Szakértők! A következőkben kérem a segítségüket. Egy kft vásárlása 2016. X. 4-én történt. A cégközlönyben a változás 2016. X. 26-án lett közzétéve. A tulajdonosok új könyvelőt bíztak meg a könyveléssel, ami az EGYKE nyomtatványon be is lett jelentve a NAV-nak. Adatszolgáltatást csak akkor tud teljesíteni a könyvelő, ha a neve alatt van a kft. A kft.-nek a megvásárlástól annak bejegyzéséig volt bevétele. Az ügyvezető 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik egy másik társaságban, ténylegesen nem működik közre. Munkavállalót ilyen esetben – amikor még elektronikusan nem lehetett adatot szolgáltatni – milyen időponttal lehet bejelenteni? Válaszukat nagyon köszönöm.
Kereskedő jogviszonya Kérdés
Tisztelt Szakértő! Társaságunk nem bolti kereskedelmi tevékenységként munkavédelmi eszközök értékesítésére kötött szerződést az eszközök gyártójával. Értékesítőként alkalmazna magánszemélyeket, akik a saját idejüket beosztva, saját eszközeikkel a társaságunk nevében 50 ezer forint alapdíj és a megkötött ügyletek után jutalékot kapna. Foglalkoztathatja a társaság a kereskedő magánszemélyt, mint kereskedő ügynököt megbízási jogviszonyban? A kereskedő magánszemély társaságunk képviseletében, nevében járna el. A megbízási vagy a munkaviszony jogviszonyát javasolja?
Végelszámoláskor nem tudja kifizetni az ügyvezető bérét Kérdés
Mi van akkor, ha a cégnek csak az ügyvezető az egyetlen alkalmazottja, aki munkaviszonyban látja el feladatát és nincs bevétele és nem tudja felvenni a bérét? A pótbefizetésekből rendezte a járulékokat. Végelszámolással szeretné megszüntetni a céget, hogy kata formában egyéni vállalkozóként szerezzen még a nyugdíjhoz szolgálati időt.
Szabadság idejének kiszámítása óraszám emelés esetén Kérdés
Tisztelt Szakértők! Segítséget szeretnék kérni, mert az egyik munkavállalónk heti 10 órában volt bejelentve, most november 1-jétől heti 30 órára emeltük az óraszámát. Még október 31-éig maradt bent neki 22 nap szabadsága amit most nem tudom, hogyan kell kiadni. Ha november 1-jétől veszi ki, amikor már napi 6 órás a munkaviszonya, akkor is 22 napot kell neki kiadni. Ha órában tartottuk volna nyilván, és adtuk volna ki a szabadságait, akkor ugye október 31-éig, még 44 óra szabadsága maradt meg neki, akkor most 7 napot kell neki kiadni? Hogyan kell ezt helyesen intézni? Melyek az ide vonatkozó jogszabályok? Köszönöm szépen: Krcsik Eszter
Közös megegyezéses munkaviszony-megszüntetésről határozott a Kúria Cikk
„Szétverjük a fejedet” – helyezte kilátásba gyenge teljesítmény esetén kollégájának egy munkavállaló. A fenyegetés felmondáshoz, majd munkaügyi perhez vezetett, ami a Kúriánál kötött ki.
Társas vállalkozó Kérdés
Tisztelt Szakértő! Ha egy társaság 4 taggal, azonos tulajdoni arányban alakul, 25-25 százalékban, közülük az egyik tag az ügyvezetést is ellátja megbízási jogviszonyban, tiszteletdíj ellenében és mellette máshol van 40 órás munkaviszonya, akkor ő társas vállalkozónak minősül-e? Köszönöm válaszát.
Kft.-ügyvezető lakást vásárol, támogatással Kérdés
Tisztelt Szakértő Egy kft. ügyvezetője magánemberként lakást vásárolna. Támogatást szeretne kérni a kft.-től. Kérdésem: mennyi az az összeg, amit a kft. vissza nem térítendő támogatásként adhat? Az ügyvezető munkaviszony keretében kap bért. Van-e adó-, illetve járulékvonzata a kft.-nek, ha támogatást ad a lakásvásárláshoz? Köszönöm a segítséget. Üdv: Bm
Munkáltatói adómentes lakáscélú támogatás Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja részére adható-e adómentes lakáscélú támogatás, ha igen, milyen feltételeknek kell megfelelni? Alkalmazott részére adott adómentes lakáscélú támogatásnál van-e jövedelem/támogatási arány előírás, valamint vizsgálni kell-e, hogy munkaviszonya mióta áll fenn? Válaszát előre is köszönöm. Üdvözlettel, F.Mária
Ügyvezetésre és képviseletre jogosult ügyvezetők bejelentése Kérdés
Egy 2016. július hónapban alakult kft.-nek az engedélyek hiánya miatt a mai napig nincs tevékenysége. A kft. 3 tagból áll. Az egyik tag többségi tulajdonnal bír, akinek főállású egyéni vállalkozása van, a másik két tag jogosult képviseletre, megbízási jogviszony keretében. Az egyik képviseletre jogosult tagnak van egy bejelentett heti 36 órát meghaladó munkaviszonya más cégnél, a másik képviseletre jogosult tag pedig heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkezik szintén egy másik cégnél. A kérdés az lenne, hogy amíg a cég nem végez tevékenységet, a heti 20 órás munkaviszonnyal rendelkező tagnak meg kell-e fizetni a társas vállalkozókra vonatkozó emelt járulékot, vagy pedig elláthatja-e a cég képviseletét nulla forint megbízási díjjal? Továbbá, mindkét tagot be kell-e jelenteni a 16T1041 -es nyomtatványon? Várom szíves válaszukat! Köszönettel : Dné
Táppénz és betegszabadság Kérdés
Tisztelt Szakértő! Abban az esetben, ha a munkavállaló rendelkezik 1 hónap munkaviszonnyal, adható-e betegszabadság vagy táppénz? Korábbi munkaviszonnyal nem rendelkezik. Amennyiben nem jár betegszabadság vagy táppénz, milyen jogcímen lehet elszámolni a távollét idejét? Várom válaszát.
Egyszemélyes kft. tagjának járulékfizetése Kérdés
Egyszemélyes kft. tagja az ügyvezetői teendőket díjazás nélkül látja el, a társasági szerződés nem rendelkezik erről. A kft.-ben munkaszerződés alapján napi 6 órás munkaviszonyban szolgáltatást, takarítási munkát végez, melyet a kft. leszámláz az igénybe vevőknek. A tulajdonos egy másik kft.-ben napi 2 órás munkaviszonyban egyéb munkát végez. A munkaviszonyokat összeszámítottuk, így rendelkezik a heti 36 órával, és nem fizetünk járulékot, mint társas tag után. Helyes-e az eljárásunk? Köszönettel.
Sérelemdíj adókötelezettsége Kérdés
Tisztelt Szakértő! Az új Ptk. bevezette a sérelemdíj jogintézményét. A kérdésem a következő: a munkáltatót a munkaviszony felmondása esetén fizetett sérelemdíj után terheli-e adófizetési kötelezettség, illetve a munkavállalótól kell-e adót levonni? Köszönettel: Juhászné Tomozi Katalin
Ügyvezető részmunkaidőben Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. ügyvezetője munkaviszonyban látja el az ügyvezetést és személyesen is közreműködik. Napi 8 óra helyett ezentúl napi 6 órában szeretné ezeket a feladatokat ellátni. Kérdésem, hogy a járulékokat fizetheti időarányosan? Előre is köszönöm válaszát!