További témák
Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Tulajdonos, ügyvezető és katás: tb többes szereposztásban

  • adozona.hu

Melyik jogviszonyában, mennyi és milyen társadalombiztosítási járulékokat kell fizetnie a többes vállalkozónak? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.

Olvasónk a következőket tudakolta: Nagyon sok választ, jogszabályt elolvastam, próbáltam értelmezni, de lehet most sem tisztázottak előttem az alábbiak: kft. tulajdonosa, aki egyben ügyvezető és máshol nem biztosított, lehet bejelentve munkaviszonyban akár napi 2 órában is, és a közterheket annak megfelelően fizetheti, arra a 2 órára. Ha ennyivel is le lehet tudni a járulékfizetést, akkor mi értelme van a társas vállalkozás megnevezésnek, és miért fizet sok vállalkozó legalább a minimálbér másfélszerese után járulékot? Jelen esetben adott egy kft. tulajdonosa, aki ügyvezető és máshol nem biztosított, valamint van egy alkalmazott a cégben. A kft. tulajdonosa katás egyéni vállalkozóként fizeti az 50 ezer forintot, a kft.-ben nem fizet semmit. Kérdésem, hogy mit kellene, vagy kellene-e egyáltalán a kft.-ben bejelenteni és járulékot fizetni?

SZAKÉRTŐNK VÁLASZA:

A Ptk. 3:112. § (1) bekezdése alapján a társaság ügyvezetését a vezető tisztségviselő – a társasággal kötött megállapodása szerint – megbízási jogviszonyban vagy munkaviszonyban láthatja el.

A tagok döntésén múlik, hogy

-          a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, azaz a munka törvénykönyve, vagy

-          a megbízás, azaz a Ptk. alapján folytatják a tevékenységüket.

Sajnos nem írta meg, hogy a kisadózó személy, aki egyben a kft. ügyvezetője, a kft.-ben milyen jogviszonyban látja el a feladatát.

Ha a tag munkaviszonyban látja el az ügyvezetést, akkor munkaviszonyban történő foglalkoztatás esetén az általános szabály az, hogy a munkaviszonyban a munkabérnek teljes munkaidőben történő foglalkoztatás esetén el kell érnie legalább a minimálbért, illetve ha a tevékenység szakképzettséget igényel, akkor a garantált bérminimumot. (Minimálbér: havi   127 500 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 161 ezer forint – középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is.) Amennyiben a munkavállaló feladatai elláthatók részmunkaidőben, akkor természetesen részmunkaidős foglalkoztatásra is sor kerülhet. A fenti minimális munkabér ez esetben arányosan csökkenhető a részmunkaidő és a teljes munkaidő arányában.

Munkaviszonyban – ha ellátható az ügyvezetés – napi 1 vagy 2 órában is dolgozhat az ügyvezető. Ha a nem nyugdíjas tag munkaviszonya heti 36 óránál kevesebb, akkor kisadózóként az egyéni vállalkozó főállású kisadózónak minősül és köteles havi 50 ezer forint tételes adót fizetni.

Megbízás: Nem nyugdíjas tag megbízás keretében csak ügyvezetést lát el, akkor ügyvezetőként társas vállalkozónak minősül.

A hatályos szabály alapján: Nem lesz főállású kisadózó az, aki a kisadózó vállalkozáson kívül más vállalkozásban nem kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozónak minősül. Azaz egyéni vállalkozó kisadózóként dolgozik, és egyidejűleg a kft.-ben társas vállalkozó mint ügyvezető, akkor a kisadózó nem lesz főállású kisadózó.

A kft.-ben a társas vállalkozó megfizeti a tb közterheket legalább az úgynevezett minimális tb-alapok szerint, azaz a 8,5 százalék egészségbiztosítási- és munkaerőpiaci járulék alapja havonta legalább a minimálbér másfélszerese, a 10 százalék nyugdíjjárulék alapja minimum a minimálbér. A kft. 22 százalék szociális hozzájárulási adót és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulást fizet, amelynek alapja legalább a minimálbér 112,5 százaléka.

Minimálbér: havi   127 500 forint, legalább középfokú végzettséget igénylő tevékenység esetén pedig a garantált bérminimum, azaz havi 161 ezer forint – középfokú végzettségnek minősül a szakmunkás-iskola is-.

A társas vállalkozóként is dolgozó kisadózó egyéni vállalkozóként nem főállású kisadózónak minősül és havi 25 ezer forint tételes adót fizet. 

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Ha most fizet elő a szolgáltatáscsomagra, akkor garantáltan kap nyári pihenéséhez egy HVG Extra magazincsomagot, és a sorsoláson is részt vesz, ahol Presser Gábor koncertjére nyerhet két jegyet. Az akció feltételei a 2018. június 18-tól 2018. augusztus 17-ig megrendelt, és 2018. augusztus 31-ig befizetett előfizetésekre vonatkoznak.
Részletek »

* A termékek külön megvásárlása esetén fizetendő ár.
** Az Adózóna.hu előfizetése után három személynek jár 2-2 kreditpont, amelyet elszámolhat a szakképzésébe. A kreditpontok kedvezettjeinek nevét és regisztrációs számát a rendeléskor megadott adatokkal a befizetés után kiküldött számlán tüntetjük fel.


Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Tárgyieszköz-értékesítés áfája

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Export értékesítés fuvarszámlája

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Bírósági végrehajtó

Verbai Tamás

jogász

2018 július
H K Sze Cs P Sz V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X