Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves válaszukat: szeretnénk alkalmi foglalkoztatás keretében munkavállaló felvenni. A munkavállaló rehabilitációs járadékban részesül, de mellette heti 20 órás munkaviszonya is van. Ha mi alkalmazzuk alkalmi munkavállalóként akkor még megkapja a rehabilitációs ellátását? Befolyásolja-e az alkalmi foglalkoztatását, az ellátásának kifizetését, hogy már van egy 20 órás munkaviszonya? Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Társaságunknál 2002-ben kezdődött egy kolléganő heti 40 órás alkalmazotti jogviszonya. A kolléganő gyermekszülés következtében folyamatosan gyes, gyed stb. ellátásban részesült, mert közben 3 gyermeke született. A 3. gyermek is betöltötte már a 3. életévét. Ekkor kérdeztünk rá a kolléganőnél, hogy vissza akar-e jönni, s ha igen, mikortól dolgozni. Egy egysoros e-mailt kaptunk tőle, hogy ő jelenleg főállású anya státuszban szerepel az Államkincstárnál. A következőket szeretném kérdezni: 1. Főállású anyakénti státuszában a munkáltató köteles a korábbi alkalmazotti jogviszonyát fenntartani? 2. Ha meg kellett volna szüntetni a jogviszonyát a munkáltatójával, de ez nem történt meg, mit lehet most tenni? 3. Ki kell, hogy kezdeményezze a jogviszony rendezését? 4. Ha nem, hogyan és milyen dátummal kell (kellett volna) a jogviszonyát lezárni? 5. Milyen időszakra jár számára fizetett szabadság? Köszönöm segítségüket! Üdvözlettel: Oszlánszky Gábor
Tisztelt Szakértő! A korábbi kérdés-válasz cikkhez kapcsolódva egy további kérdés merült fel, melyet szeretnék feltenni. https://adozona.hu/kerdesek/2018_8_21_Katas_bt_tagjainak_osztaleka_fcr Értem, hogy osztalék nem értelmezhető katás gazdasági társaság esetén, de mi van akkor, ha munkaviszonyos tag a társaság jövedelméből kíván részesülni? Milyen jogcímen tudja a társaságból jövedelmét jogszerűen kivenni, ha nem katás, hanem munkaviszonyos tagja a bt.-nek / kkt.-nek, és milyen adót kell az után a jövedelem után a gazdasági társaságnak megállapítania? Egyéb személyi illetményként kell számfejteni és munkabér jellegű módon levonni a járulékokat és szochót a kifizetés után megfizetni? A katás tagra vonatkozik csak a törvényileg vélelmezett jövedelemkiszámítás (10. § (3)), a munkaviszonyos tagra akkor nem? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A bt. beltagja főállás mellett kisadózó. A kültagnak szintén van máshol 6 órás munkaviszonya, a katás bt.-ben nem részesül díjazásban, munkát nem végez. Ebben az esetben is vonatkozik rá a Kata tv. 7. § (2) bekezdése, hogy a kisadózóként be nem jelentett tagnak munkaviszonyt kell létesítenie a katás bt.-vel? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem több részből áll, igyekszem tagolni. 1) Ha egy kft. tagja heti 40 órában, munkaviszonyban személyesen közreműködik a cég tevékenységében, és a későbbiekben emellett az ügyvezetést is el kell látnia, akkor máshol főállású társas vállalkozónak fog minősülni ügyvezetőként? Amennyiben igen, akkor ha később már nem működik közre személyesen, csak ügyvezet, azt teheti-e munkaviszonyban, ha a társasági szerződés engedi? 2) Ha a cég tagja jelenleg 8 órás munkaviszonyban ügyvezető, akkor minek minősül, ha egyidejűleg személyesen is közreműködik? Ez megoldható-e egy 8 órás munkaviszonnyal, munkaszerződés-módosítással, kapcsolt munkakörrel, például úgy, hogy 6 órában ügyvezet és 2 órában személyesen közreműködik, a T1041-en a magasabb óraszámú Feorral bejelentve? Vagy kettő külön munkaszerződés, illetve T1041 kell hozzá, esetleg mindkét megoldás jó?
Tisztelt Szakértő! 1. Munkaviszonyban lévő ügyvezetők külföldi úttal kapcsolatos költségeit számolták el a vállalkozásnál. A számlák utazási iroda által kiállított számlákat, repülőjegyeket, harmadik országbeli gépkocsikölcsönzés díjait tartalmazzák. Kérdésem az, hogy ha a társaság költségként elszámolja ezen számlákat, milyen adózási vonzata van ezeknek a kifizetéseknek? 2. Amennyiben az ügyvezetők teljes összegben megtérítik a vállalkozásnak ezen kifizetések ellenértékét, abban az esetben milyen módon, milyen áfakulcsokkal kell részükre kiszámlázni, illetve kötelező-e kiszámlázni ezen tételeket? Köszönöm a segítségüket.
Tisztelt Szakértő! Jelenleg gyesen lévő munkavállaló a gyes ideje alatt szeretne munkaviszonyt létesíteni 4 vagy 6 órában, de nem a korábbi munkáltatójánál. A gyes letelte után szeretne visszatérni a korábbi munkáltatójához, főállásba. A kérdésem az lenne, hogy szükséges-e a fizetés nélküli szabadság megszakítása és a munkaviszony megszüntetése a korábbi munkáltatónál (ha ez megtörténik, már nem biztos, hogy a gyes letelte után visszatérhet a korábbi munkáltatójához)? Ha nem szükséges, hány órában dolgozhat a másik munkáltatónál gyes mellett? Válaszát köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A magánszemély kismama a szülés pillanatában valamivel több, mint egy év jogviszonnyal fog rendelkezni, de ez alatt az év alatt 4 hónapig megbízással, 8 hónapig munkaviszonyban állt. A csed-jogosultság megállapításánál összeadódik-e a két jogviszonyban töltött biztosítási idő, ha egymást követték? Köszönöm válaszát.
Érezhető könnyebbséget jelentenek a nyugdíjigény érvényesítését illetően a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) július 26-án hatályba lépett változásai, hiszen immár nem feltétele a nyugdíjjogosultságnak a fennálló biztosítási jogviszony megszüntetése.
Gyakran előfordul, hogy különböző okok miatt a munkabért vagy más járandóságot csak a munkaviszony, biztosítási jogviszony megszűnését követően fizetik ki. Ilyen jövedelem lehet az utólagosan kifizetett prémium, jutalom vagy teljesítménybér, illetve a – jellemzően a munkaügyi bíróság által megítélt – jövedelempótló kártérítés is.
Tisztelt Szakértő! Adott egy Ausztriában (tartózkodási hely) 40 órás munkaviszonnyal rendelkező magyar munkavállaló, aki heti 4 órában Magyarországon (állandó lakhely) is rendelkezik munkaviszonnyal. A fenti párhuzamos munkavégzésre tekintettel az osztrák hatóság által kiállított A1 igazolásnak megfelelően a járulékfizetés Ausztriában történik az említett munkaviszonyok után. A hivatkozott munkavállaló – a fennálló munkviszonyok mellett – a jövőben katás vállalkozóként kíván itthon tevékenységet folytatni. Kérdésem lenne, hogy a fenti tényállás alapján hogyan alakul a járulék, illetve az adófizetés? Helyes az az álláspont, miszerint a 25 ezer forintos tételes kata megfizetésén túlmenően itthon nem lesz járulékfizetési kötelezettsége, ugyanakkor a teljes "kivett" összeg után Ausztriában tb járulékot kell fizetnie az ottani szabályoknak megfelelően? Adózás tekintetében ugyanakkor a katás jövedelem csak itthon lesz-e adóztatható, figyelemmel a két ország között létrejött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény 7. cikkében foglaltakra? Válaszát előre is köszönöm! Kiss Veronika
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónknak volt egy letiltása, melyet havonta a nettó munkabérének 33 százalékáig teljesítettünk. A dolgozó munkaviszonya megszűnt, kilépő igazolásain feltüntettük a tartozás részleteit. Kilépését követően újabb letiltása érkezett. Visszaigazoltunk a végrehajtónak, hogy a munkavállaló már nem áll az alkalmazásunkban, a letiltást nem tudjuk foganatosítani. Néhány hónap után a munkavállalót újra alkalmazzuk, közben csak egyszerűsített foglalkoztatással dolgozott. A kérdésem, hogy mindkét letiltást figyelembe kell venni az új munkaviszony első bérszámfejtésénél?
Mindenkiben felmerül a kérdés, hogy amennyiben egyidejűleg két biztosítási jogviszonyban áll, és ezekből a jogviszonyokból származó keresetei után az előírt járulékokat megfizeti, úgy abban az esetben ezek az időszakok a majdani nyugdíjazáskor kétszeresen lesznek-e beszámítva szolgálati időként.
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyszemélyes, magyarországi kft., ahol a társasági szerződés szerint az ügyvezető munkaviszonyban látja el a feladatát. Az ügyvezető külföldön (nem EU tagállamban) főállású munkaviszonnyal rendelkezik, illetve ugyanitt lakik az év több mint felében. A kft. megnyert egy pályázatot, aminek keretében az ügyvezető és +1 fő részére kifizetett bérköltségre kapnának támogatást. A kérdésem az lenne, hogy be lehet-e jelenteni heti 40 órás munkaviszonyba az ügyvezetőt úgy, hogy közben a külföldi munkahelye is megmarad? Nem okoz gondot, hogy ténylegesen – fizikailag – nem belföldön látja el a feladatát? A külföldi tartózkodási hely miatt az ügyvezetőként kapott jövedelme a magyar szabályok szerint adózik vagy össze kell vonni a külföldi jövedelmével és ott kell utána adóznia? Válaszát előre is köszönöm!
Kft.-ben 2 fő tulajdonos van, 50-50%-os tulajdoni hányaddal. A társaság ügyvezetőjének foglalkoztatásával kapcsolatban merült fel a kérdés, hogy munkaviszonyban elláthatja-e a cég fő tevékenységével kapcsolatos feladatokat? Ha igen, akkor azt a társasági szerződésben rögzíteni kell-e? Az ügyvezetést megbízási jogviszonyban "nulla" forintért kívánja elvégezni. Kérdés, van-e lehetőség a fentiekre? Köszönöm.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték