Tisztelt Szakértő! A kft. egyik ügyvezető tagja, aki a képviseletet megbízási jogviszonyban látja el, díjazásban nem részesül, elérte a nyugdíjkorhatárt. Egy zrt.-ben nyugdíjazását követően újra munkaviszonyban dolgozik tovább. Ez esetben a kft.-nek meg kell utána fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Köszönöm előre is a válaszát!
Tisztelt Adószakértő! A kérdésem az, hogy közfoglalkoztatottnak lehet-e jogszerűen adni béren kívüli juttatást? A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében a munkáltató adhatja munkaviszonyban álló dolgozójának. A közfoglalkoztatotti jogviszonyt tekinthetjük-e ebből a szempontból egy speciális munkaviszonynak? Köszönöm a választ. Előfizető.
Tisztelt Szakértő! Egy sportegyesületnél a gondnokokat 5243 FEOR számon, heti 40 órában munkaviszonyban jelentettük be. A kérdésem az lenne, hogy ekho adózási módot lehet-e az ő esetükben alkalmazni? Válaszukat előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! Szeretném megkérdezni, hogy ha egy betéti társaság társasági szerződésében egyáltalán nincs benne, hogy az ügyvezető (aki egyben a beltag is) milyen jogviszonyban látja el az ügyvezetést, akkor lehet-e munkaviszonyban bejelenteni? (Akárhogy nézem, ez a pont nem szerepel a társasági szerződésben.) Jelenleg társas vállalkozóként látja el az ügyvezetést, de szeretne munkaviszonyra váltani. Az ő esetében elegendő például taggyűlési határozat, vagy kifejezetten bele kell írni a társasági szerződésbe, hogy munkaviszonyban látja el ügyvezetői feladatát? Köszönöm válaszukat!
Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk határozott idejű munkaviszonya 2017.12.31-én szűnt meg, miközben jelenleg is gyedet kap 2016 júniusában született gyermeke után. A munkavállaló jelenleg terhes a második gyermekével, ennek tényét viszont a kiléptetést megelőzően nem közölte velünk. Munkavállalónk csak a kiléptetése után ébredt rá, hogy a 2018. áprilisában születendő második gyermeke után gond lehet a csed és gyed igénybe vételével, ezért arra kért minket, hogy vegyük őt vissza munkaviszonyba a korábbi szerződésének megfelelően. Ezután pedig engedélyezzünk számára a belépés kezdőnapjával rögtön fizetés nélküli szabadságot. Kérdéseim: 1. Érhet-e minket bármilyen joghátrány, illetve jogi következmény az egészségbiztosító részéről, ha a veszélyeztetett terhes kismama érdekében azért biztosítunk újabb alapjogviszonyt számára, hogy jogosult lehessen a fenti pénzbeli ellátásokra? 2. Valóban jogosulttá válik-e a fenti várandós munkavállalónk csedre és gyedre, ha a munkaviszonyát 2018.01.12-2018.03.31-ig határoznánk meg a korábbi jogviszonya szerinti feltételekkel, 2018.01.12-ével fizetés nélküli szabadságra küldenénk, és a szülés napját megelőzően márciusban elindítanánk a csedet a második gyermekre tekintettel? 3. Érinti-e az első gyermek utáni gyedfolyósítást az, ha időközben csedet igénylünk a munkavállaló részére a második gyermek után, vagy a két juttatás párhuzamosan jár a munkavállalónak? Mihamarabbi válaszukat előre is köszönjük. Üdvözlettel B.Gy.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. 2018. 01.01-jével végelszámolást indított. A kft.-ben a tag a végelszámolás előtt munkaviszonyban látta el az ügyvezetői teendőket, mellette más munkakört is ellátott. A cégbíróság most bejegyezte őt végelszámolónak. Az lenne a kérdésem hogy ennek okán 2017 december 31-ével meg kell szüntetni a munkaviszonyát? Vagy elláthatja a végelszámolói feladatokat munkaviszonyban, ha módosítjuk a munkaszerződését? Vagy tagi jogviszonyban lehet végelszámoló? Egyébként ilyen esetben, ha ő az egyedüli tag, egyben ügyvezető is, aláírhatja a saját munkaszerződését mint munkáltató?
Tisztelt Szakértő! Megbízási jogviszonyban adható-e Erzsébet étkezési utalvány vagy csak munkaviszonyban dolgozó munkavállaló részére jár? Válaszát megköszönve
Tisztelt Szakértő! Egy betéti társaságnak a beltagja és a kültagja is ügyvezető (nem munkaviszonyban látják el). Kell-e társasági szerződést módosítani amiatt, hogy az egyik ügyvezető munkaviszonyban szeretné ellátni az ügyvezetést? Elég egy hivatalos, tanukkal láttamoztatott megállapodás a tagok között erről? Vagy egy ügyvédi feljegyzés kell erről? A kültag-ügyvezető főállású egyéni vállalkozó és 2017-ben egyéni vállalkozóként fizette a járulékot. Most 2018-ban katás egyéni vállalkozó szeretne lenni, nem szeretne járulékot fizetni a társaságban mint társas vállalkozó. Ügyvezető szeretne maradni a bt.-ben, de csak munkaviszonyban, minimális (heti 2 óra) óraszámban, ebben az esetben egyéni vállalkozóként fizetné az 50 ezer forint katát. A NAV előtt melyik állja meg a helyét, hogy ne minősítsék társas vállalkozónak? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Szociális intézmény civil fenntartója közalkalmazottat foglalkoztat napi 8 órában (szociális segítő munkakörben). A kollégának nincs semmilyen ingatlantulajdona. Előző munkahelyén, egy bentlakásos szociális intézményben volt a bejelentett lakóhelye, jelenlegi munkahelyétől 70 kilométerre. Egy ideig szívességi bérlőként lakott egy ismerősénél, majd talált albérletet az intézményünk közelében. 2016 vége óta ez az állandó lakóhelye a lakcímkártyáján is. Jól gondolom-e, hogy 2018-tól adható neki a mobilitási célú lakhatási támogatás, mert van 36 órát meghaladó munkaviszonya, és nincs lakástulajdona a munkavégzés helyén? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Egy munkavállaló az alábbiak szerint foglalkoztatott: 2005..02.11. – 2013.12.31. – határozatlan idejű munkaszerződés 2014.01.01. – 2014.12.31. – határozott idejű munkaszerződés (munkaszerződés módosítással) 2015.01.01. – 2015.12.31. – határozott idejű munkaszerződés (munkaszerződés módosítással) 2016.01.01. – 2016.12.31. – határozott idejű munkaszerződés (munkaszerződés módosítással) 2017.01.01. – 2017.12.31. – határozott idejű munkaszerződés (minkaszerződéssel) 2018.01.01. – 2018.12.31. – határozott idejű munkaszerződés (munkaszerződéssel) A kérdés, hogy akkor 2018. év végén megszűnhet-e a munkaviszonya, mert ez lesz az 5. év az Mt. szerint, vagy innen automatikusan átvált határozatlanra? Illetve egyben, megszakítás nélkül 12 éve dolgozik ugyanazon foglalkoztatónál, ettől nem lesz-e határozatlan idejű a munkaviszony? Válaszát előre is köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérem, segítsen megállapítani a kismamát megillető ellátásokat és azok alapját az alábbi szituációban: - Főállású katás egyéni vállalkozó volt 2016.10.13-tól 2017.06.30-ig. - Ezt követően kilépett a katából és 36 órát meghaladó munkaviszonya volt 2017.07.01-től 2017.10.16-ig. A munkaviszony alatt 5 nap táppénz volt. - 2017.10.17-től szünetelteti az egyéni vállalkozását, máshol nincs biztosítása. A babát 2018.08. hóra várja. Ha most befejezi a vállalkozás szüneteltetését, jogosult lesz-e táppénzre, csedre, gyedre? Hogyan kell kiszámítani az ellátások alapját? Ha egyéni vállalkozóként csak a minimumjárulékot fizeti, de nem veszi ki jövedelemnek, akkor az nem minősül tényleges jövedelemnek? Ha a baba születése előtt elmegy táppénzre, akkor a táppénz időszaka a csed igénylésnél beleszámít az igénylést megelőző 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonyba? Előre is nagyon köszönöm a segítségét!
Tisztelt Szakértő! Szeretném szakértő válaszát kérni, hogy a könyvelő megfelelően minősítette-e a jogviszonyokat három vállalkozás 80 százalékot elérő tulajdoni hányadú ügyvezető igazgatója esetében. Az első cégben 40 órás munkaviszony ügyvezetésre vonatkozóan munkabérrel, a második és a harmadik cégekben tagi jogviszony jövedelemkivét és járulékfizetés nélkül. Konkrét bizonytalanságot okoz, hogy az első cégben az ügyvezetés másodlagos tevékenység, úgy mint a többi cégben, és a "fő " tevékenysége a vállalkozás alapfeladata: a kreatív alkotói munka, amely szerzői jogok átadásával jár a megrendelők felé. Javaslatát és válaszát előre is köszönöm!
Kell-e a társaság tulajdonos ügyvezetőinek minimum járulékokat fizetniük, ha munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban látják el feladatukat? Olvasói kérdésre dr. Radics Zsuzsanna tb-szakértő válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban szeretném a segítségét kérni. Egy kft.-ben kettő tulajdonos van, akik mindketten ügyvezetők. 1.) Az egyikük kilépett és helyette lett tulajdonos és ügyvezető az egyik alkalmazott, aki heti 4 órás munkaviszonyban áll a társasággal. Az ügyvezetői feladatokat megbízás keretében látja el. Máshol nincs munkaviszonya. 2.) A másik tulajdonos munkaviszony keretében látja el az ügyvezetői feladatokat heti 4 órában. Időközben a főállása megszűnt. Maradhatnak-e heti 4 órás alkalmazottak vagy alkalmazni kell rájuk a minimum járulékokat? Előre is köszönöm: Léderer Györgyné
Tisztelt Szakértő! Egy egyszemélyes kft. tulajdonosa létesíthet-e a saját kft.-jében munkaviszonyt, pénzügyi munkakörre? (Az ügyvezetést NEM munkaviszonyban látná el, azt továbbra is tisztségviselőként végzi.) Válaszát köszönöm
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték