Egyszemélyes kft. ügyvezetője az alapító okirat szerint munkaviszonyban látja el a képviseletet és végez szolgáltatást. A cég alapítása előtt tartósan álláskeresőnek minősült. Kérdésem, hogy ez esetben jár neki a 19,5 százalék szochokedvezmény 100 ezer forintig? Köszönöm előre is a választ!
Tisztelt Surányi Imréné! Sajnos alábbi kérdésemre nem kaptam számomra segítő választ, ezért újra megkeresem: "Adott egy nemrég alakult kft., amelybe a cég tulajdonosainak egyike apportált egy ingatlant. Az ingatlan régebben a kft. jelenlegi munkaviszonyos ügyvezetőjének tulajdona volt, aki mindig is az ingatlanban lakott. Más bejelentett lakcíme/tartózkodási helye nincs. (Rokoni kapcsolat van a cég tulajdonosával.) Kérdésem: a cég milyen jogcímen biztosíthat lehetőséget a munkaviszonyos ügyvezetőnek az ingatlanban lakásra, és ez milyen közterhekkel jár? A cég tevékenységei között szerepel az ingatlan-bérbeadás is, amelyet nem tett áfássá." Ön a kiszámlázást javasolta, de akkor pontosítom a kérdést: béren kívüli juttatásként lehet-e és milyen adóterhekkel (lehet-e adómentesen) biztosítani a lakhatást az ügyvezetőnek, és ezt kell-e a munkaszerződésben rögzíteni? Gyors válaszát köszönöm!
Kft. ügyvezetője (nem tagja a társaságnak) másik társaságban napi 8 órás munkaviszonnyal rendelkezik, alkalmazottként. Az ügyvezetői feladatokat megbízási szerződéssel végzi. Kérdésem, hogy a megbízási díját felveheti-e 10% költséghányad megállapítása után kizárólag szja-fizetés terhe mellett, vagy a megbízási díját is az általános szabályok szerint bérszámfejteni kell. Megtisztelő válaszát előre is köszönöm, üdvözlettel.
Részvénytársaság vezérigazgatóját 40 órás munkaviszonyban foglalkoztatják. Mellette még két kft.-nek ügyvezetője, a társaságoktól jövedelmet nem vesz fel. A 2018. évben öregségi nyugdíjba ment. A részvénytársaságnál továbbra is nyugdíjasként munkaviszonyban dolgozik 40 órában. Kérdésem: a két kft.-ben most már kiegészítő tevékenységet folytató tag lett. Köteles valamelyik kft.-ben megfizetni a havi 7320 forint egészségügyi szolgáltatási járulékot, vagy mivel van heti 40 órás munkaviszonya, nem kell megfizetnie a havi 7320 forintot? Köszönöm a segítséget: Vasóczki Ildikó
Tisztelt Adózóna! Van egy főállású katás egyéni vállalkozó (50 ezer forint havi katával), aki január 31-éig fizette a kata adót. Február 1-jétől munkaviszonyba állt, és szünetelteti a vállalkozást. Lombikprogramban vesz részt, és ha sikerül, akkor szeretne táppénzre menni. Neki mi lesz a táppénz alapja, a katás időszak jövedelme vagy a munkaszerződés szerinti bruttó bér?
Melyek a határozott időtartamú munkaviszony előnyei és hátrányai? Hány alkalommal lehet jogszerűen meghosszabbítani? A várandós nő munkaviszonya megszűnik a határozott idő lejártával?
Tisztelt Adózóna! Egy katás egyéni vállalkozó egy betéti társaság 50%-os részesedéssel rendelkező kültagja is. A társasági szerződés szerint a bt. beltagja a személyes közreműködésre kötelezett a képviselet és az ügyvezetés tekintetében, a munkáltatói jogokat is a beltag gyakorolja, azonban a kültag is rendelkezik önálló cég képviseleti joggal, ő is a társaság ügyvezetője. A katás egyéni vállalkozó az 50%-os tulajdonát képező bt.-ben részmunkaidőben (heti 2 órában) munkaviszonyban könyvelési feladatot lát el (a könyvelési feladatok jelenleg reálisan ilyen óraszámban elláthatóak), és ennek megfelelően a garantált bérminimum arányos részének megfelelő munkabérben részesül, az ügyvezetői feladatokért nem részesül külön díjazásban. Kérdésem, hogy a fent vázolt esetben a katás egyéni vállalkozás minősül-e főállásnak, vagy a betéti társaság személyesen közreműködő tagjaként a bt.-ben kell maga után megfizetni a minimálbér után a járulékokat? Válaszukat köszönöm!
Alkalmazható-e valaki heti pár órás munkára? – kérdezte olvasónk. Dr. Kéri Ádám ügyvéd válaszolt.
Tisztelt Szakértő! Egyszemélyes kft. tagja az alapító okirat szerint az ügyvezetői feladatokat munkaviszonyban látja el. Abban az esetben, ha nincs máshol heti 36 órát meghaladó jogviszonya, akkor szólhat-e ez a munkaszerződés részmunkaidőre? Ha igen, akkor milyen összeg után és mennyi járulékfizetési kötelezettsége keletkezik? Válaszát előre is köszönöm! Tisztelettel: GS
Tisztelt Szakértő! Azt szeretném megkérdezni, hogy a végkielégítést, az adó adatlap melyik sorában kell szerepeltetni, ha az munkaviszony megszüntetésére tekintettel fizeti meg a munkáltató? Köszönettel
Kft.-tag ügyvezetőként munkaviszony keretében végzett munkát 2017. december 31-éig. 2018. január 1-jétől Ausztriában, egy osztrák cégnél lép munkaviszonyba, Ausztriában biztosított lett, a járulékokat ott fizeti, rendelkezik A1 igazolással. A magyarországi kft.-nél 2018. január 1-jétől az ügyvezetést megbízási jogviszony keretében, díjazás nélkül látja el. Kérdésem, hogy a magyarországi kft.-nél, mint társas vállalkozó után kell-e járulékokat, szociális hozzájárulási adót fizetni?
Az alábbi kérdésben kérem tájékoztatásukat: Egyszemélyes kft. tulajdonosa (tagja) egyben az ügyvezető is. Ennek a személynek nincs máshol munkaviszonya, illetve egyéb más jogviszonyból biztosítása. Kizárólag az egyszemélyes kft.-ben van jogviszonya. A társasági szerződésben meg van határozva, hogy az ügyvezetést munkaviszony keretében látja el. Kérdésem, hogy ez esetben a kft. ügyvezetőjének hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége? 1. Az ügyvezető heti kétórás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat. 2. Az ügyvezető az egyedüli tag a kft.-ben, minden más tevékenységet ő lát el, ezért díjazásban nem részesül. Kérdésem, hogy – a tag (aki egyben ügyvezető is) melyik jogviszonyára tekintettel válik biztosítottá? – biztosítottá válik-e, mint társas vállalkozó, vagy munkaviszonyára tekintettel és arra, hogy nem vesz fel jövedelmet, mint társas vállalkozó nem válik biztosítottá, és ezzel együtt nem köteles a társas vállalkozókra vonatkozó járulékfizetésre?
Egy bt. társasági szerződése még 1998. évi. Egy beltag ügyvezetője van és egy kültag, aki személyes közreműködésre jogosult. A társasági szerződés 8. pontja alapján a nyilatkozatoknál szerepel, hogy a beltag tevékenységét munkaviszonyban látja el. A kültag saját elhatározásától függően jogosult személyes közreműködésre. A 11. pont alatt a képviseletnél az üzletvezetést és a alkalmazottak feletti jogokat egyaránt a beltag gyakorolja. Itt már konkrétan nincs kiírva még egyszer, hogy munkaviszony vagy megbízási jogviszony. Kérdés: a fenti társasági szerződés alapján a bt.-beltag lehet-e munkaviszonyban? Esetleg ehhez szükséges már az okiratot módosítani? Szükséges-e külön feltüntetni a 11. pont alatt is külön, hogy az ügyvezetést is munkaviszonyban látja el? Elég, ahogy a 9.pontban ez már megtalálható? Ha a beltag munkaviszonyban állhat, akkor szükséges a kültagnak is ügyvezetőnek lennie? Ha igen, akkor neki ugyanúgy meg kell jelölni a munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt az ügyvezetésre külön?
Egy bt.-ben a kültag személyesen közreműködik, 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik, így a bt.-ben biztosított mint társas vállalkozó, de tényleges jövedelmet nem vesz fel, járulékot ezen jogviszonyában nem fizet. Keresőképtelensége esetében ezen jogviszonya alapján jár-e neki táppénz (hiszen biztosított)? Ha igen, mi lesz a táppénz alapja? A minimálbér? Ha jár neki táppénz, a keresőtevékenysége alatt megszüntethető ezen jogviszonya? Ha a bt.-ben jelenleg be van jelentve mint biztosított társas vállalkozó munkaviszony mellett, és a bt. átvált kata adózásra, akkor őt is be kell jelenteni, mint aki után katát fizet és havonta küldeni kellene a keresőképtelensége miatti mentességről a 201T nyomtatványt? Vagy mivel keresőképtelen, ő nem minősül személyesen közreműködő tagnak, és kata alá bejelenteni őt csak akkor kell, ha ténylegesen közreműködni fog, tehát keresőképes lesz?
Egy kft. 33 százalékos tulajdonosának megszűnik a 4 órás munkaviszonya a társaságnál. Nem létesít másik munkaviszonyt. Kell-e a tagi jogviszony miatt járulékot fizetnie, ha nem vállalt személyes közreműködést?
Surányi Imréné
okleveles közgazda
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték