Tisztelt Szakértő! Munkavállalónk munkaviszonya 2017. június 15. napjával megszűnt. A nők kedvezményes nyugdíjigényét 2017.06.16. napjával elektronikusan beküldtük. A megállapodás szerint továbbra is fog dolgozni. Kérdésem: be lehet jelenteni a nyugdíjigény elbírálása előtt is? Vagy meg kell várni, hogy a nyugdíjigényt elbírálják? Milyen feltételek mellett lehet foglalkoztatni, hogy a nyugdíját ne veszítse el? Köszönettel: Égei Emese
2017.04.01-től C2 csoportba tartozó 64 százalékos egészségkárosodott rokkantellátásra lennék jogosult. 2017. 04. 01-én főállású mezőgazdasági őstermelő voltam, napi 8 órás munkaviszonyom van 2017. 05. 22-től, mellette őstermelő is vagyok. 2016-ban őstermelésből 3 600 000 bevételem volt, mint átalányadózó a jövedelmem 540 000 forint volt. 2017-re várhatóan ugyanennyi bevételem keletkezik. Kérdésem: Jogosult vagyok-e a rokkantellátást igénybe venni, ha igen, mikortól? Meg kell-e szüntetnem a munkaviszonyom vagy az őstermelői tevékenységem?
Tisztelt Szakértő! Segítségét kérném abban, hogy ha egy munkavállaló a bejelentés után szembesül azzal, hogy nem a megbeszélt időponttól volt bejelentve, hanem később, akkor kérheti-e a munkáltatót, hogy módosítsa a bejelentést? Ha igen, a munkáltatónak milyen büntetési tételekkel kell számolnia? Előre is köszönöm válaszát.
Tisztelt Szakértő! 2017.06.22-ével kezdett nálunk egy munkavállaló, bejelentését ezzel a nappal az adóhatóság felé meg is tettük, heti 40 órában. 2017.06.26-ával jött hozzám a munkavállaló és jelezte, hogy előző cége 2017.06.26-ával szüntette meg teljes munkaidős jogviszonyát. Érdeklődnék, hogy ez így szabályos-e, és ha nem, akkor a mi cégünknek mi a teendője, hogy megfelelően tudjon eljárni? Válaszát előre is köszönöm
Tisztelt Szakértő Asszony/Szakértő Úr! Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz: A munkáltató és a munkavállaló megállapodnak a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésében. Az Mt. 80. § (2) bek. alapján a munkaviszony megszűnésétől számított 5. munkanapon a munkavállaló részére ki kell fizetni a munkabérét, egyéb járandóságait. A felek megállapodhatnak abban, hogy a munkavállaló részére nem kerül semmilyen összeg kifizetésre, tekintettel arra, hogy a felek között létrejött, a munkaviszonytól független polgári jogi megállapodás alapján a munkáltató a munkavállalóval szembeni követelését a munkabérbe és az egyéb járandóságba beszámítja? Vagy ilyen beszámításra csak az Mt. 162. §-ában (levonásmentes munkabér) foglaltak betartásával van lehetőség? Szíves válaszaikat ezúton is köszönöm, tisztelettel:
Az adóalanyiság választásának bejelentésével egyidejűleg a kisadózó vállalkozásnak kisadózóként KÖTELEZŐ bejelentenie azon magánszemély tagját, tagjait, aki vagy akik bármilyen jogviszonyban – ide nem értve a munkaviszonyt – végzett tevékenység keretében (ideértve különösen a személyes közreműködést, a megbízási jogviszony alapján végzett vezető tisztségviselői és más tevékenységet) részt vesz vagy vesznek a kisadózó vállalkozás tevékenységében. Kérdésem az lenne, hogy fenti szabály kizárja-e, hogy a munkaviszonyban álló ügyvezetőt (a társasági szerződésben ez került megjelölésre) bejelentse a bt. mint katás magánszemély? Vagy a jogszabály "engedő", vagyis azt mondja ki, hogy munkaviszonyon kívüli jogviszony esetében KÖTELEZŐ a bejelentés, munkaviszony esetén választható? Katás bt. esetében is külön kell vizsgálni az ügyvezetőség és a személyes közreműködés járulékfizetési kötelezettségét? Tehát, ha mint ügyvezetőt bejelentem a kata alá, és megfizeti a havi 50 ezer forintot, és emellett személyesen is közreműködik, ez utóbbi jogviszonya keletkeztet járulékfizetési kötelezettséget? Hiszen, ha külön kell vizsgálni, akkor nem minősül főállás melletti társas vállalkozónak, így személyes közreműködése alapján járulékot kellene fizetnie.
Tisztelt Szakértő! A munkaadó milyen jogcímen adhat lakáscélú támogatást munkaviszonyban álló dolgozójának? Például hiteltörlesztés (előtörlesztés) számlával igazolt építési költségek utófinanszírozásához stb. A lakáscélú felhasználás tényét eltérő esetekben a dolgozónak milyen formában kell a munkáltatója felé igazolnia? A munkáltató a támogatás összegét kinek kell, hogy utalja? Az adott támogatás számviteli elszámolása az egyéb személyi jellegű ráfordítások között jelenik-e meg, illetve terheli-e a munkaadót adó- és járulékfizetési kötelezettség? Milyen hatása van a támogatásnak a társasági adóra? Köszönettel!
Tisztelt Szakértő Asszony/Szakértő Úr! Az alábbi kérdéssel fordulok Önökhöz: A munkavállaló évek óta csak heti 4 nap dolgozik, a munkavállaló teljes munkaideje heti 4 napra kerül beosztásra. Ezt a munkavállaló munkaszerződése is rögzíti. A munkáltató azonban átszervezte a munkarendet, mely szerint a munkavállalóknak nem csak heti 4 nap, hanem heti 5 nap, hétfőtől péntekig kell dolgozniuk (természetesen betartva a munkaidőre/pihenőidőre vonatkozó szabályokat). A munkavállaló az új munkarendet nem fogadja el, a vonatkozó munkaszerződés-módosítást nem hajlandó aláírni. Jól gondoljuk, hogy jelen esetben a munkáltató jogszerűen megszüntetheti a munkáltató működésével összefüggő okból a munkavállaló munkaviszonyát? Hiszen a munkáltató nem tudja a továbbiakban a munkavállalót a korábbiak szerint megállapított beosztásban foglalkoztatni. Szíves válaszukat előre is köszönöm! Üdvözlettel:
Magyar programozó németországi cég részére Magyarországon végezne munkát. A programozó a német cég alkalmazottja lenne. A német cég szerint neki nincs Magyarországon járulékfizetési kötelezettsége. Igaz ez? Ha igen, a magánszemélynek, hogy kell bevallani és befizetni maga után a járulékokat?
Katás, tanácsadással foglalkozó vállalkozó bevételeinek 90 százaléka egy cégtől származik. Van más cégnél főállása. Év végén lejelentési kötelezettségének eleget tesz az 1 milliót meghaladó bevételről. A Kata tv. munkaviszonytól való elhatárolást, hogy kell értelmezni? Saját eszközein, saját telephelyén végzi a szolgáltatást.
Tisztelt Szakértő! Kft. 50 százalékos tulajdonosa, aki könyvelőként dolgozik ebben a kft.-ben, megszünteti a munkaviszonyát, és más cégben létesít 40 órás munkaviszonyt. Viszont továbbra is el akarja látni a kft. könyvelési teendőit. Milyen formában teheti ezt meg szabályosan, ha ingyenesen szeretné? Ha nem teheti ingyenesen, akkor milyen formában teheti meg, ha máshol áll 40 órás munkaviszonyban? Válaszát előre is köszönöm szépen!
Tisztelt Adózóna! Iskolánkban az érettségi vizsgák lebonyolításáért az érintett tanárok megbízólevél és megbízási szerződés alapján külön díjazást kapnak a munkaviszonyukban kapott jövedelmükön kívül. A kérdésünk az lenne, hogy van-e jelentősége annak (esetleg adózási szempontból), hogy bérszámfejtéskor a már meglévő munkaviszonyban rögzítünk egyéb jövedelemként megbízási díjat, vagy teljesen külön kellene kezelni a megbízási díjat, és nyitni mindenkinek egy új jogviszonyt? Válaszukat előre is köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Kérjük szíves válaszukat – törvényi hivatkozással – az alábbi kérdésünkre. Kft. dolgozójának munkaviszonya közös megegyezéssel megszűnik 2017. 06. 15-én. (Közös megegyezéssel szűnik meg, melyről szóló megállapodás már aláírásra került.) Beteget jelent 2017. 06. 12-én (8-as kóddal – egyéb táppénz). Jól gondoljuk-e, hogy részére 4 nap betegszabadság jár 06. 12-étől 15-éig, és munkaviszonya június 15-én megszűnik? Előfordulhat, hogy a munkáltató köteles kifizetni a munkaviszony megszűnését követő betegszabadságot is 15 napig? Segítségüket köszönjük!
Tisztelt Szakértő! Társaság ügyvezető tagja munkaviszonyban látja el a tevékenységet. Tagi jogviszonyra szeretné változtatni. Milyen igazolásokat kell kiállítani a jogviszonyváltozáskor? Köszönettel.
Családi gazdaság, dinnyét termeszt. A megtermelt dinnyét kizárólag maguk értékesítik, különböző értékesítési helyeken, mástól nem vásárolnak fel dinnyét, csak a saját termésüket adják el. Van munkaviszonyos dolgozójuk is az értékesítésre, de egyszerűsített foglalkoztatottakat is alkalmaznak eladásra, illetve szedésre. Az egyszerűsített foglalkoztatásnál alkalmazható-e – a mezőgazdasági munka miatt – a napi 500 forintos járulék? – kérdezte olvasónk. Dr. Hajdu-Dudás Mária munkajogász szakértőnk válaszolt.
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték