1535 találat a(z) munkaviszony cimkére
Többes társas vállalkozó
Kérdés
Kft.-tag ügyvezetőként munkaviszony keretében végzett munkát 2017. december 31-éig. 2018. január 1-jétől Ausztriában, egy osztrák cégnél lép munkaviszonyba, Ausztriában biztosított lett, a járulékokat ott fizeti, rendelkezik A1 igazolással. A magyarországi kft.-nél 2018. január 1-jétől az ügyvezetést megbízási jogviszony keretében, díjazás nélkül látja el. Kérdésem, hogy a magyarországi kft.-nél, mint társas vállalkozó után kell-e járulékokat, szociális hozzájárulási adót fizetni?
Egyszemélyes kft. ügyvezetője munkaviszonyban
Kérdés
Az alábbi kérdésben kérem tájékoztatásukat: Egyszemélyes kft. tulajdonosa (tagja) egyben az ügyvezető is. Ennek a személynek nincs máshol munkaviszonya, illetve egyéb más jogviszonyból biztosítása. Kizárólag az egyszemélyes kft.-ben van jogviszonya. A társasági szerződésben meg van határozva, hogy az ügyvezetést munkaviszony keretében látja el. Kérdésem, hogy ez esetben a kft. ügyvezetőjének hogyan alakul a járulékfizetési kötelezettsége? 1. Az ügyvezető heti kétórás munkaviszonyban látja el az ügyvezetői feladatokat. 2. Az ügyvezető az egyedüli tag a kft.-ben, minden más tevékenységet ő lát el, ezért díjazásban nem részesül. Kérdésem, hogy – a tag (aki egyben ügyvezető is) melyik jogviszonyára tekintettel válik biztosítottá? – biztosítottá válik-e, mint társas vállalkozó, vagy munkaviszonyára tekintettel és arra, hogy nem vesz fel jövedelmet, mint társas vállalkozó nem válik biztosítottá, és ezzel együtt nem köteles a társas vállalkozókra vonatkozó járulékfizetésre?
Bt. beltag ügyvezető munkaviszonya
Kérdés
Egy bt. társasági szerződése még 1998. évi. Egy beltag ügyvezetője van és egy kültag, aki személyes közreműködésre jogosult. A társasági szerződés 8. pontja alapján a nyilatkozatoknál szerepel, hogy a beltag tevékenységét munkaviszonyban látja el. A kültag saját elhatározásától függően jogosult személyes közreműködésre. A 11. pont alatt a képviseletnél az üzletvezetést és a alkalmazottak feletti jogokat egyaránt a beltag gyakorolja. Itt már konkrétan nincs kiírva még egyszer, hogy munkaviszony vagy megbízási jogviszony. Kérdés: a fenti társasági szerződés alapján a bt.-beltag lehet-e munkaviszonyban? Esetleg ehhez szükséges már az okiratot módosítani? Szükséges-e külön feltüntetni a 11. pont alatt is külön, hogy az ügyvezetést is munkaviszonyban látja el? Elég, ahogy a 9.pontban ez már megtalálható? Ha a beltag munkaviszonyban állhat, akkor szükséges a kültagnak is ügyvezetőnek lennie? Ha igen, akkor neki ugyanúgy meg kell jelölni a munkaviszonyt vagy megbízási jogviszonyt az ügyvezetésre külön?
Társas vállalkozó táppénz
Kérdés
Egy bt.-ben a kültag személyesen közreműködik, 36 órát meghaladó munkaviszonnyal rendelkezik, így a bt.-ben biztosított mint társas vállalkozó, de tényleges jövedelmet nem vesz fel, járulékot ezen jogviszonyában nem fizet. Keresőképtelensége esetében ezen jogviszonya alapján jár-e neki táppénz (hiszen biztosított)? Ha igen, mi lesz a táppénz alapja? A minimálbér? Ha jár neki táppénz, a keresőtevékenysége alatt megszüntethető ezen jogviszonya? Ha a bt.-ben jelenleg be van jelentve mint biztosított társas vállalkozó munkaviszony mellett, és a bt. átvált kata adózásra, akkor őt is be kell jelenteni, mint aki után katát fizet és havonta küldeni kellene a keresőképtelensége miatti mentességről a 201T nyomtatványt? Vagy mivel keresőképtelen, ő nem minősül személyesen közreműködő tagnak, és kata alá bejelenteni őt csak akkor kell, ha ténylegesen közreműködni fog, tehát keresőképes lesz?
Társas vállalkozó járulékfizetése II.
Kérdés
Egy kft. 33 százalékos tulajdonosának megszűnik a 4 órás munkaviszonya a társaságnál. Nem létesít másik munkaviszonyt. Kell-e a tagi jogviszony miatt járulékot fizetnie, ha nem vállalt személyes közreműködést?
Társasvállalkozó biztosítási jogviszonya
Kérdés
Tisztelt Szerkesztő! Egy egyszemélyes kft.-ben tag vagyok, az ügyvezető nyugdíjas megbízásban, és nem tag. Nekem van egy katás vállalkozásom, ahol 2018. január 1-jétől főállású vagyok, 50 ezer forintot fizetek. A kft.-ben munkaviszonyban heti 10 órát dolgozom ezután fizetem meg a járulékot. Helyes-e az eljárás, lehetek-e a katában főállású, mivel a kft-ben tulajdonos vagyok? Válaszukat köszönöm
Munkaviszony egyidejűleg Magyarországon és Svájcban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Szeretnék választ kérni, hogy egy magyar állampolgár, akinek Svájcban van heti 40 órát elérő munkaviszonya, Magyarországon létesíthet-e heti 36 órát elérő egyidejűleg fennálló másik munkaviszonyt? Amennyiben igen, kérdezem, hogy hogyan alakulnak a biztosítási jogviszonyhoz kapcsolódó közteherviselési kötelezettségek, és milyen társadalombiztosítási szolgáltatásokra válik jogosulttá? Válaszát köszönöm szépen.
Társas vállalkozó cseden, gyeden
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Kérdésem kicsit összetett. Egy 40 órás munkaviszonnyal rendelkező dolgozó csedben részesül. Van két cége, ahol társas vállalkozó ügyvezető. Az egyik jogviszonyában megvan a 365 napja, így jogosult csedre, a másikban nem. Ezen esetekben a társas vállalkozói jogviszonyában hogyan jelentjük a 08-ason? A munkabérrel ellátatlanság sorban jelölni kell a csedet? Mindkét vállalkozásában? Vagy csak abban, amelyben ténylegesen cseden van? A Tbj. ezt írja: 28. § (1) A 27. §-ban meghatározott járulékalap alsó határát arányosan csökkenteni kell azon időszak figyelembevételével, amely alatt a társas vállalkozó a) táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban részesül,... A társas vállalkozó megnevezéssel van gondom. Ezzel azt mondja, hogy mint társas vállalkozó részesüljön csedben? Vagy ő mint magánszemély elég, ha csedben részesül és akkor már mindenhol jelentjük a csedet. A másik, hogy ha gyeden lesz, akkor át kell jelenteni, ha jól tudom 1041-en főállású társas vállalkozóvá. Itt akkor hogyan jelentem a 08-ason? Itt is minden jogviszonyban gyedet írok? Hogyan alakul, ha például társas vállalkozásban a gyed időszakától ismét személyesen közreműködik mint ügyvezető? Akkor főállású és elvileg nem mentesíti semmi és fizeti az emelt járulékokat? Ha viszont visszamegy a munkaviszonyában is gyed mellett dolgozni, akkor újra visszajelentem mint mv melletti és akkor már nem fizetem az emelt járulékokat. Köszönöm szépen!
Csed megállapítása
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Egyik ügyfelem 2018. szeptember elejére kisbabát vár. Jelenlegi munkahelyén, ahol 2016 júliusa óta dolgozott, megszűnik a munkaviszonya 2018.01.31-én. Jelenleg egy kft. ügyvezetője is, ahonnan nem vesz fel juttatást. Eddigi bruttó fizetése 330 ezer forint körüli volt, most januárban. Ön szerint mi lenne számára a legkedvezőbb csed és gyed szempontjából? Ha el tud helyezkedni egy másik helyen munkavállalóként, vagy ha ügyvezetőként felvesz jövedelmet saját cégéből? Mi a helyzet akkor, ha csak részmunkaidőben tud elhelyezkedni és mellette ügyvezetői munkaviszonyából is vesz ki jövedelmet? Kérem mielőbbi válaszát. Köszönettel
Mobilitási célú lakhatási támogatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A 2018-as változások szerint, ha jól értelmezem, adhatok olyan munkavállalónak is adómentesen mobilitási támogatást, aki 60 kilométeren és 3 órán belül lakik (győri cég, győri állandó lakcímmel rendelkező munkavállaló, nincs tulajdona, illetve haszonélvezeti joga, 20 éve ugyanannál a cégnél dolgozik) abban az esetben, ha nincs 50 százalékot meghaladó tulajdon, illetve haszonélvezeti joga, és albérletben lakik. És ha már 20 éves a munkaviszonya, akkor 2018. január 1-től indulna az 5 éve? Segítségét előre is köszönöm.
Családi kft. + kata
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Adott egy egyszemélyes kft., ahol a tag eladná részesedését édesanyjának, aki így kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülne. Az eladó főállású katás egyéni vállalkozó lenne, az egyéni vállalkozó a kft.-be beszámlázna – természetesen a szokásos piaci árat figyelembe véve – a munkaviszonytól való elhatárolásból három feltétel teljesül [Kata tv. 14. § (3)-ból d), e), f) pontok]. Lehetséges-e ez így, illetve lehet-e megbízási jogviszonyban 0 forintért a társaság ügyvezetője az előző tulajdonos? Előre is köszönöm válaszát.
Csalàdi gazdálkodás tagjai
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Családi gazdaság tagjai közül kötelező-e, hogy egy tag főállásúként fizesse meg a járulékokat? Vagy az teljesen jó, hogy mondjuk hárman vannak a gazdaságban, és mind a hárman munkaviszony mellett látják el a feladatokat? Válaszát előre is köszönöm.
Ekhós foglalkoztatás
Kérdés
Tisztelt Szakértő! Van egy egyszemélyes kft. A tulajdonosa és ügyvezetője ugyanaz a személy. A személyes közreműködést munkaviszonyban (minimálbér), az ügyvezetést megbízási jogviszonyba látja el (nulla forint). A cég árbevételszerző tevékenysége lehetővé tenné az ekhós adózást. A kérdésem az lenne, ez az egy személy hogyan tud ekhós jövedelmet felvenni? Szabályos-e, ha a fenti két jogviszony mellé egy harmadik megállapodást is kötne a céggel és kisebb adóteher mellett jutna további jövedelemhez? Várom megtisztelő válaszát. Köszönettel: Zsóka
Nyugdíjas ügyvezető többes jogviszonyban
Kérdés
Tisztelt Szakértő! A kft. egyik ügyvezető tagja, aki a képviseletet megbízási jogviszonyban látja el, díjazásban nem részesül, elérte a nyugdíjkorhatárt. Egy zrt.-ben nyugdíjazását követően újra munkaviszonyban dolgozik tovább. Ez esetben a kft.-nek meg kell utána fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot? Köszönöm előre is a válaszát!
Közfoglalkoztatotti jogviszonyban adható cafeteria
Kérdés
Tisztelt Adószakértő! A kérdésem az, hogy közfoglalkoztatottnak lehet-e jogszerűen adni béren kívüli juttatást? A személyi jövedelemadóról szóló törvény értelmében a munkáltató adhatja munkaviszonyban álló dolgozójának. A közfoglalkoztatotti jogviszonyt tekinthetjük-e ebből a szempontból egy speciális munkaviszonynak? Köszönöm a választ. Előfizető.
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték
