Ápolási díjban részesülő bt. beltag az ügyvezetési feladatokat munkaviszony keretében heti 10 órában látja el. Mivel nincs heti 36 órás jogviszonya, meg kell-e fizetni a tagsági jogviszonyából adódóan a járulékokat?
Tisztelt Szakértő! A lányom gyeden van, a kisfia 2017.06.05-n született. Van egy egyéni vállalkozása, ami jelenleg szünetel. A szűlés előtt hozzám volt bejelentve 4 órában kozmetikusként. A munkahelye tulajdonképpen a vállalkozás székhelye. (Ez az ő egyéni vállalkozásának és az én egyéni vállalkozásomnak is a székhelye.) Szeretne dolgozni. A kérdés az, hogy járna jobban? Ha a vállalkozását aktiválja és kata alá bejelentkezik, vagy vállalkozói adózásban dolgozik mint vállalkozó, vagy az én egyéni vállalkozásomban mint alkalmazott 4 vagy 8 órában órában? Segítségét előre is köszönöm! Üdvözlettel: M J-né
Tisztelt Szakértő! Korábbi válaszukban (https://adozona.hu/kerdesek/2015_3_4_Arculatatviteli_szerzodes_adozasa_wpg) foglalkoztak az arculatátviteli szerződésből eredő jövedelem adózásával. Azt szeretném kérdezni, hogyan alakul ez abban az esetben, ha a szerződő cég és magánszemély között egyébként munkaviszony és/vagy társas vállalkozói jogviszony áll fenn. Köszönöm
Tisztelt Szakértő! Autóbusz-vezető – heti 4 órás – megbízási jogviszonyban történő foglalkoztatására van-e lehetőség, vagy csak munkaviszony keretében foglalkoztatható? (Munkáltatói busszal, heti két alkalommal kell 50 kilométeres fuvart megtennie, A-B-A pont között, reggel 6 és 8 óra közötti időben). Köszönöm.
https://adozona.hu/kerdesek/2018_8_26_ugyvezetes_szemelyes_kozremukodes_swv kérdésem folytatása: Kedves Hajdú-Dudás Mária! Köszönöm válaszát, de fenti kérdésemmel kapcsolatban még egy kis segítséget kérnék: A kapcsolt munkakörnél elég egy T1041-es nyomtatványt leadni, a magasabb óraszámú munkakör figyelembevételével? Az első kérdésemre adott választ, és a NAV információs füzetét átolvasva, akkor itt munkaviszony és társas vállalkozói jogviszony jön létre, ha jól értem. De ha eléri a munkaidő a heti 36 órát, akkor a társas vállalkozói jogviszonyban a tényleges kivét alapján történik a járulékfizetés, ha az nincs, akkor nem kell fizetni? Máshol főállásúnak akkor számítana, ha nem ebben a cégben lenne a munkaviszony? A 2017.01.02.11:45. kor megjelent Ügyvezető többes jogviszonyban, pénzkérdés, hogy minek minősül cikkben írtak ilyen jogviszonyról ha jól értelmeztem "....tul.tag egyidejűleg két jogviszonnyal: egy társas vállalkozói és egy munkaviszonnyal rendelkezzék..." Ebben az esetben két T1041-es nyomtatványt, és két 08-as lapot kell tölteni ugye? Elnézését kérem, de kicsit elvesztem. Köszönöm válaszát, Hegedűs Pálné
Tisztelt Szakértő! Cégvezető biztosítotti jogviszonyával kapcsolatban szeretném a segítségét kérni: cégvezető a társaság tagja, de nem az ügyvezetője, heti 36 órás munkaviszonnyal nem rendelkezik, a kft. heti 10 órás munkaviszonyban alkalmazza cégvezetőként. Arra szeretnék választ kapni, hogy a cégvezetőnek így megfelelő-e a biztosítása ? Köszönettel : Andrea
Tisztelt Szakértő! Segítségét szeretném kérni biztosítotti jogviszonnyal kapcsolatban: X.Y. a társaság tagja, de nem az ügyvezetője, heti 5 órás munkaviszonyban került bejelentésre a társasághoz, máshol heti 36 órát elérő biztosítási jogviszonnyal nem rendelkezik. A kérdésem az lenne, hogy ebben az esetben, ez így megfelel a törvényi előírásoknak? Vagy a minimum járulékot kell megfizetni utána? Köszönettel: Viktória
Létesíthet-e munkaviszonyt a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó saját kft.-jével?
A nyugdíj mellett munkát vállalók, jövedelmet szerzők közül ki mentesül 2019-től a járulékfizetés alól, és ki nem? Kire vonatkozik továbbra is a kereseti korlát, kire nem? Ismertetjük.
Tisztelt Szakértő! Az alábbiakban kérném szíves válaszukat: szeretnénk alkalmi foglalkoztatás keretében munkavállaló felvenni. A munkavállaló rehabilitációs járadékban részesül, de mellette heti 20 órás munkaviszonya is van. Ha mi alkalmazzuk alkalmi munkavállalóként akkor még megkapja a rehabilitációs ellátását? Befolyásolja-e az alkalmi foglalkoztatását, az ellátásának kifizetését, hogy már van egy 20 órás munkaviszonya? Köszönettel várom válaszukat.
Tisztelt Szakértő! Társaságunknál 2002-ben kezdődött egy kolléganő heti 40 órás alkalmazotti jogviszonya. A kolléganő gyermekszülés következtében folyamatosan gyes, gyed stb. ellátásban részesült, mert közben 3 gyermeke született. A 3. gyermek is betöltötte már a 3. életévét. Ekkor kérdeztünk rá a kolléganőnél, hogy vissza akar-e jönni, s ha igen, mikortól dolgozni. Egy egysoros e-mailt kaptunk tőle, hogy ő jelenleg főállású anya státuszban szerepel az Államkincstárnál. A következőket szeretném kérdezni: 1. Főállású anyakénti státuszában a munkáltató köteles a korábbi alkalmazotti jogviszonyát fenntartani? 2. Ha meg kellett volna szüntetni a jogviszonyát a munkáltatójával, de ez nem történt meg, mit lehet most tenni? 3. Ki kell, hogy kezdeményezze a jogviszony rendezését? 4. Ha nem, hogyan és milyen dátummal kell (kellett volna) a jogviszonyát lezárni? 5. Milyen időszakra jár számára fizetett szabadság? Köszönöm segítségüket! Üdvözlettel: Oszlánszky Gábor
Tisztelt Szakértő! A korábbi kérdés-válasz cikkhez kapcsolódva egy további kérdés merült fel, melyet szeretnék feltenni. https://adozona.hu/kerdesek/2018_8_21_Katas_bt_tagjainak_osztaleka_fcr Értem, hogy osztalék nem értelmezhető katás gazdasági társaság esetén, de mi van akkor, ha munkaviszonyos tag a társaság jövedelméből kíván részesülni? Milyen jogcímen tudja a társaságból jövedelmét jogszerűen kivenni, ha nem katás, hanem munkaviszonyos tagja a bt.-nek / kkt.-nek, és milyen adót kell az után a jövedelem után a gazdasági társaságnak megállapítania? Egyéb személyi illetményként kell számfejteni és munkabér jellegű módon levonni a járulékokat és szochót a kifizetés után megfizetni? A katás tagra vonatkozik csak a törvényileg vélelmezett jövedelemkiszámítás (10. § (3)), a munkaviszonyos tagra akkor nem? Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelt Szakértő! A bt. beltagja főállás mellett kisadózó. A kültagnak szintén van máshol 6 órás munkaviszonya, a katás bt.-ben nem részesül díjazásban, munkát nem végez. Ebben az esetben is vonatkozik rá a Kata tv. 7. § (2) bekezdése, hogy a kisadózóként be nem jelentett tagnak munkaviszonyt kell létesítenie a katás bt.-vel? Válaszát köszönöm!
Tisztelt Szakértő! Kérdésem több részből áll, igyekszem tagolni. 1) Ha egy kft. tagja heti 40 órában, munkaviszonyban személyesen közreműködik a cég tevékenységében, és a későbbiekben emellett az ügyvezetést is el kell látnia, akkor máshol főállású társas vállalkozónak fog minősülni ügyvezetőként? Amennyiben igen, akkor ha később már nem működik közre személyesen, csak ügyvezet, azt teheti-e munkaviszonyban, ha a társasági szerződés engedi? 2) Ha a cég tagja jelenleg 8 órás munkaviszonyban ügyvezető, akkor minek minősül, ha egyidejűleg személyesen is közreműködik? Ez megoldható-e egy 8 órás munkaviszonnyal, munkaszerződés-módosítással, kapcsolt munkakörrel, például úgy, hogy 6 órában ügyvezet és 2 órában személyesen közreműködik, a T1041-en a magasabb óraszámú Feorral bejelentve? Vagy kettő külön munkaszerződés, illetve T1041 kell hozzá, esetleg mindkét megoldás jó?
Tisztelt Szakértő! 1. Munkaviszonyban lévő ügyvezetők külföldi úttal kapcsolatos költségeit számolták el a vállalkozásnál. A számlák utazási iroda által kiállított számlákat, repülőjegyeket, harmadik országbeli gépkocsikölcsönzés díjait tartalmazzák. Kérdésem az, hogy ha a társaság költségként elszámolja ezen számlákat, milyen adózási vonzata van ezeknek a kifizetéseknek? 2. Amennyiben az ügyvezetők teljes összegben megtérítik a vállalkozásnak ezen kifizetések ellenértékét, abban az esetben milyen módon, milyen áfakulcsokkal kell részükre kiszámlázni, illetve kötelező-e kiszámlázni ezen tételeket? Köszönöm a segítségüket.
Gyüre Ferenc
adótanácsadó, okleveles könyvvizsgáló
Szakmai kérdésekre professzionális válaszok képzett szakértőinktől
Bér
Nyugdíj
Osztalék
Ingatlan illeték