További témák

Minimálbér: nincs egyezség, dönthet a kormány

  • MTI

A szociális partnerek nem tudtak megállapodni a 2019. január 1-jén hatályba lépő minimálbér és garantált bérminimum mértékében, elképzelhető, hogy jövő héten szerdán a kormány határoz a béremelésről – összegezték a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) munkaadói és munkavállalói oldalának képviselői a csütörtöki tárgyaláson történteket az MTI-nek.

Jelenleg a minimálbér bruttó 138 ezer forint, a bérminimum pedig 180 500 forint.

Zs. Szőke Zoltán az ÁFEOSZ-Coop elnöke emlékeztetett, hogy a bértárgyalások kezdetén a munkaadók mindkét bérelemre 5-5 százalékos emelést javasoltak, ezt azonban a szakszervezetek nem fogadták el. A héten kedden a VKF-en a kormány képviselői nélkül tárgyaltak a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek. Az ülésről a kormányoldal a szociális partnerek kérésére távol maradt – tette hozzá.

A Magyar Idők információi szerint a zárt ajtós tárgyaláson a munkáltatókat képviselő szervezetek a korábbi ajánlatukat módosítva 8-8 százalékos emelést javasoltak, két évre, azaz 2019. január 1-jével és 2020. január 1-jével is vállalták volna a 8-8 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelést. 

Zs. Szőke Zoltán az MTI-nek megerősítette, hogy a szakszervezetek a munkaadók új ajánlatát sem fogadták el.

Emlékeztetett arra, hogy az elmúlt két évben a garantált bérminimum esetében már majdnem 40 százalékos emelés történt, ha a mostani értékét (bruttó 180 500 forint) újabb több mint 10 százalékkal növelik, akkor a bérelem bruttó értéke már meghaladja a 200 ezer forintot. Ennek az összegnek, illetve a megemelt minimálbérnek a kifizetése azonban épp a magyar tulajdonú kis- és közepes vállalkozásokat, az ágazatokat tekintve pedig a kereskedelmet, a feldolgozóipart, az építőipart és a mezőgazdaságot érinti a legsúlyosabban – mutatott rá.

A szervezet elnöke rendkívül szerencsétlennek nevezte a helyzetet, megemlítve, hogy Magyarországon a rendszerváltás óta nem fordult elő, hogy a következő évi bérekről a szociális partnerek ne tudtak volna megállapodni. Most patthelyzet alakult ki, ezért véleménye szerint reális esély van arra, hogy a megegyezés hiányában a jövő szerdán a kormány határoz a kérdésben. Zs. Szőke Zoltán ugyanakkor kiemelte, hogy a munkaadói oldal nem zárkózik el a további tárgyalások elől.

Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke arról számolt be az MTI-nek, hogy csak kétszámjegyű béremelést tudnak elfogadni, ezért javasolták a jövő évi minimálbér 13, valamint a garantált bérminimum 15 százalékos emelését.

A szakszervezeti vezető elmondása szerint a munkaadói oldal képviselői úgy érveltek, hogy ajánlatuk nem tudja elérni a két számjegyű tartományt. Kordás László azonban úgy vélte, hogy a magyar gazdaság jelenlegi állapota elbírja az általuk javasolt béremelést.

A szakszervezeti vezető sérelmezte, hogy míg az egyeztetéseken a partnerek „befeszültek” és nem tudnak megállapodni, a kormány nem segíti a helyzet megoldását.

Az előfizetéssel elérhető tartalmak között további cikkeket olvashat a témáról.

Válasszon csomagajánlataink közül:

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (0)

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Ingatlan bérbeadása és/vagy kata

Lepsényi Mária

adószakértő

Családi gazdaság

Lepsényi Mária

adószakértő

2018 december
H K Sze Cs P Sz V
26 27 28 29 30 1 2
3 4 5 6 7 8 9
10 11 12 13 14 15 16
17 18 19 20 21 22 23
24 25 26 27 28 29 30
31 1 2 3 4 5 6
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X