További témák
hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt

Ki számít munkáltatónak, és ki munkavállalónak?

  • Surányi Imréné okleveles közgazda
1

A személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) és a hozzá kapcsolódó jogszabályok számos rendelkezése kötődik a munkáltató, munkavállaló között lévő jogviszonyhoz, amely eseteként különböző tartalmú fogalmakra támaszkodik.

A munkáltató fogalma az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) 7. paragrafusának 39. pontja szerint a belföldön székhellyel, telephellyel, képviselettel rendelkező jogi személy, bejegyzett cég, személyi egyesülés és egyéb szervezet, egyéni és társas vállalkozó, ideértve a belföldön lakóhellyel rendelkező természetes személyt is, valamint – a Tbj. 56/A paragrafusa szerinti külföldi vállalkozás kivételével – a Tbj. 4. paragrafusának a) pontja szerinti foglalkoztatót, a munkaviszony alapján foglalkoztatottak tekintetében.

Tippeket szeretne a bérköltség csökkentésére?
Rendelje meg kedvezményesen a Kedvező adózású munkavállalás 2019-ben című kiadványt.
Kiadványunk bemutatja, hogy a jelenlegi jogszabályi környezetben melyek a legkedvezőbb foglalkoztatási formák, és ötleteket ad a juttatások optimalizálásához.
Részletek >>

Az szja-törvény 3. paragrafusának 14. pontja értelmében munkáltató az a személy (cég, szervezet, egyéni vállalkozó), akivel/amellyel a magánszemély munkaviszonyban áll, illetve munkaerő-kölcsönzés esetén – a munkavállaló kölcsönbeadójával kötött megállapodás alapján – a kölcsönzött munkavállaló részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a munkavállaló kölcsönvevője. Az iskolaszövetkezet által nyújtott szolgáltatás keretében a szolgáltatásjuttatónak minősülő fogadója érdekében tevékenységet végző iskolaszövetkezeti tag részére közvetlenül juttatott bevétel tekintetében a szolgáltatás fogadója minősül munkáltatónak. Munkaerő-kölcsönzés, illetve egy munkakörre több munkáltatóval kötött munkaszerződés (munka törvénykönyve 195. §) esetén a bevételnek nem számító (adómentes) juttatásra, valamint a béren kívüli juttatásra megállapított rendelkezéseket a kölcsönbeadó és a kölcsönvevő, illetve a több munkáltató ilyen juttatásának együttes összegére vonatkozóan kell irányadónak tekinteni.

A munkaviszony fogalmát az szja-törvény nem rögzíti, azt fő szabályként szintén az Art. tartalmazza, illetve a munkáltató, munkavállaló fogalmát esetenként az szja-törvény egyes rendelkezéseihez tartozó előírások is meghatározzák.

OLVASSA TOVÁBB cikkünket, amelyben részletezzük a munkáltató és a munkavállaló fogalmát meghatározó rendelkezéseket.

A teljes cikkhez előfizetőink, illetve 14 napos próba-előfizetőink férnek hozzá, ha e-mail-címük és jelszavuk megadásával belépnek az oldalra.

Ha előfizetőnk, lépjen be!

Hozzászólások (1)

Rien

Ez igen jó döntés. Nem tudom milyen bíróság kéne, hogy a 0-ás 08-as bevallás követeléséről leszokjon a NAV, amikor sem nem kifizető, sem nem munkáltató az adóalany....

Új hozzászólás

Kérjük, hogy szakértőinknek szóló kérdését ne kommentben tegye fel! Használja helyette a kérdés-válasz funkciót, kérdésében hivatkozzon az érintett írásra, lehetőleg annak URL-jét is megadva. A választ csak így tudjuk garantálni. Köszönjük!




TÖBB MINT TÖRVÉNYTÁR!
Ezért érdemes előfizetni!

Kérdések és válaszok

Osztalék fizetése ingatlan vagyonnal

Hunyadné Szűts Veronika

igazságügyi adó- és járulékszakértő

Export adómentességének igazolása

Tüske Zsuzsanna

vámszakértő

Evas bt. beltagja

Széles Imre

tb-szakértő

2019 július
H K Sze Cs P Sz V
1 2 3 4 5 6 7
8 9 10 11 12 13 14
15 16 17 18 19 20 21
22 23 24 25 26 27 28
29 30 31 1 2 3 4
hirdetés
FONTOS JOGSZABÁLYOK
  1. KATA és KIVA 2012. évi CXLVII. törvény a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról
  2. Art. 2003. évi . XCII. törvény
  3. Áfa 2007. évi CXXVII. törvény
  4. Áht. 1992. évi XXXVIII. törvény
  5. EHO tv. 1998. évi LXVI. törvény az egészségügyi hozzájárulásról
  6. Ekho tv. 2005. évi CXX. törvény az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
  7. EVA tv. 2002. évi XLIII. törvény az egyszerűsített vállalkozói adóról
  8. Helyi adó tv. 1990. évi C. törvény a helyi adókról
  9. Itv. 1990. évi XCIII. törvény az illetékekről
  10. Jöt. 2003. évi CXXVII. törvény a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól
  11. Rega. tv. 2003. évi CX. törvény a regisztrációs adóról
  12. Szakhoz. tv. 2003. évi LXXXVI. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról
  13. Számv. tv. 2000. évi C. törvény a számvitelről
  14. Szja 1995. évi CXVII. törvény
  15. Szlarend 24/1995 PM rendelet
  16. Tao tv. 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról
  17. Tbj. 1997. évi LXXX. törvény a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről
  18. Tbj. vhr. 195/1997. (XI. 5.) Korm. rendelet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény végrehajtásáról
  19. Tny. 1997. évi LXXXI. törvény a társadalombiztosítási nyugellátásról
  20. Tny. vhr. 168/1997. (X. 6.) Korm. rendelet a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény végrehajtásáról

Ön korábban már belépett a HVG csoport egyik weboldalán. Ha szeretne ezen az oldalon is bejelentkezni, ezen a linken egy kattintással megteheti.

X